Jogtudományi Közlöny, 1972

1972. december / 12. szám

•610 JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 1972. november he kezésekből mégsem jelenti azt, hogy a Minisz­tertanács nem gyakorol jelentős irányítási-fel­ügyeleti jogokat az egész államigazgatási szer­vezet irányában, sőt megállapíthatjuk, hogy en­nek keretében államigazgatási természetű dön­téseket is hoz. Az állami munka, valamint az államilag szervezett gazdasági és társadalmi élet központi irányításában és szervezésében betöl­tött funkciói alapján a Minisztertanács műkö­désében mégis a kormányzati tevékenység do­minál és szervi jellegét is „a kormány" megje­lölés fejezi ki pontosabban.­ A Minisztertanács megbízatását az ország­gyűléstől nyeri. A Minisztertanács elnökét és tagjait az Elnöki Tanács javaslatára az ország­gyűlés választja és menti fel. Működéséért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős. Munkájáról köteles rendszeresen beszámolni az országgyűlésnek. A Minisztertanács az ország­gyűlés irányában kettős rendeltetést tölt be. Sokrétű előkészítő, illetőleg előkészítést szerve­ző és összefogó munkájával, tájékoztató, kezde­ményező tevékenységével elősegíti a legfelsőbb népképviseleti szerv törvényalkotó, népgazda­sági tervet és állami költségvetést megállapító és egyéb funkcióinak érdemi és hatékony gya­korlását, másrészt gondoskodik az országgyűlés által megerősített politikai célkitűzések és az or­szággyűlés által hozott törvények, egyéb norma­tív döntések végrehajtásáról. (Az Elnöki Tanács feladataihoz és jogaihoz igazodva hasonló szere­pet tölt be a Minisztertanács az Elnöki Tanács irányában is.) A Minisztertanácsnak az országgyűléshez fűződő kapcsolatát tehát részben az országgyű­léssel szembeni politikai függőség és felelősség, másrészt pedig a kölcsönös munkakapcsolat, egymás tevékenységének — bár eltérő eszkö­zökkel és eltérő pozícióban végzett — kölcsö­nös segítése jellemzi. A Minisztertanácsnak az országgyűlés által végzendő kritikai értékelés­sel, végsősorban a Minisztertanács egészének vagy egyes tagjainak felmentésével szankcio­nált felelőssége kiterjed egész funkciókörének betöltésére, ezen belül az országgyűlés (és az Elnöki Tanács) munkájának támogatására, az országgyűlés (valamint az Elnöki Tanács) kor­mányt érintő döntéseinek végrehajtására. Sem az alkotmány, sem az országgyűlés ügyrendje nem rendelkezik arról, hogy az or­szággyűlés mikor és mennyi időre választja a Minisztertanácsot. Hosszú idő óta érvényesül azonban hazánkban az a helyes alkotmányos gyakorlat, amelyben az újonnan választott or­szággyűlés első ülésén dönt a kormány összeté­teléről és vagy az éppen fennálló összetételében erősíti meg a Minisztertanácsot, vagy pedig a szükségesnek ítélt mértékben megváltoztatja a kormány személyi állományát. A vonatkozó alkotmányi rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy az országgyűlés — alakuló ülését követő­en is — a szükséghez mérten bármikor fel­mentse a Minisztertanácsot és új kormányt vá­lasszon, illetőleg, hogy bármikor felmentse a Minisztertanács elnökét vagy bármely tagját és az így, illetőleg az egyéb okból megüresedett helyeket betöltse. Az Országgyűlés a Minisztertanács egészét, a Minisztertanács elnökét és tagjait az Elnöki Tanács javaslatára választja meg és menti fel. Természetes, hogy az Elnöki Tanács javaslatát ezekben a kiemelkedő politikai jelentőségű sze­mélyi kérdésekben a Magyar Szocialista Mun­káspárt központi szerveinek kezdeményezésére, illetőleg állásfoglalása alapján alakítja ki és te­szi meg. II. A Minisztertanács főbb feladatai és alapvető jogosultságai A módosított alkotmány a Minisztertanács­nak az államilag szervezett szocialista társada­lomépítés egészére kiterjedő sokrétű feladatait és hozzájuk kapcsolódó jogosítványait a koráb­binál jóval részletesebben határozza meg. E rendelkezéseket túlnyomórészt az alkotmány 35. §-a tartalmazza, de az alkotmány számos egyéb szakaszában is több fontos rendelkezést találunk a Minisztertanács feladataira és jogai­ra vonatkozóan. 1. A belpolitika és a külpolitika kialakítása A Minisztertanácsnak az államéletben be­töltött tényleges szerepe döntően függ attól, hogy milyen mértékben vesz részt az állam bel­politikáját megtestesítő politikai koncepciók kialakításában, az ország külpolitikai törekvé­seinek kidolgozásában, valamint az állami bel-és külpolitika realizálásának irányításában és szervezésében. Hazánkban — a szocialista po­litikai mechanizmus mellőzhetetlen törvénysze­rűségének megfelelően — az arra hivatott köz­ponti állami szervek az állam belpolitikai és külpolitikai törekvéseit a társadalmi- és állam­élet irányító erejeként funkcionáló marxista­leninista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek elvi útmutatásait követve . A magyar állam­jogi szakirodalomban először Kovács István professzor tárta fel és különítette el a minisztertanács kormányzati teendőit az államigazgatás legfelsőbb irányítása és felügyelete körében kifejtett tevékenységétől. L.: Kovács István: A minisztertanács működési területei és helye az állami szervek rend­szerében. Állam és Igazgatás 1956. évi 6. sz. L­ még: Beér János—Kovács István—Szamel Lajos: Magyar államjog. Tankönyvkiadó, Budapest 1960. c. egyetemi tankönyvnek „Az államigazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaságban" c. XXX. fejezete. Kovács István: A szocialista alkotmányfejlődés új elemei. Akadémiai Kiadó, Budapest 1962. 290—309. old., Bihari Ottó: A szocialista államszervezet alkotmányos mo­delljei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969. 205—243. old., Ádám Antal: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bu­dapest, 1959. 124—130. old., Ádám Antal: A minisz­tertanács helye és szerepe az állami szervek rendsze­rében. Állam és Igazgatás, 1971. évi 12. sz.

Next