Jogtudományi Közlöny, 1972
1972. december / 12. szám
•814 JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 1972. november hó 8. A Minisztertanács törvényességi és célszerűségi felügyeleti jogai és feladatai Az egyéb állami szervek mellett fontos feladatok hárulnak a Minisztertanácsra is a szocialista törvényesség biztosításában és a társadalmi érdekek védelmében. Az alkotmány kinyilvánítja, hogy a Minisztertanács biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását, továbbá, hogy az alárendelt szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot, vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik, vagy közérdeket sért. A Minisztertanács jogi helyzetének figyelembevételével biztosra vehetjük, hogy az alkotmány utóbb hivatkozott rendelkezésében a „törvény" szót tágabban kell értelmeznünk. Nyilvánvaló — megítélésünk szerint —, hogy a Minisztertanács alkotmányi felhatalmazása a törvénybe ütköző aktusok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának jogán kívül kiterjed az alárendelt szerveknek országgyűlési normatív határozatba, törvényerejű rendeletbe, az Elnöki Tanács normatív határozatába, minisztertanácsi rendeletbe és minisztertanácsi normatív határozatba ütköző aktusai megsemmisítésére, illetőleg megváltoztatására is. Külön is hangsúlyozzuk, hogy a Minisztertanács nem csupán megsemmisítheti az alárendelt szervek — jelzett értelemben vett — jogszabályellenes vagy közérdeket sértő döntéseit, hanem meg is változtathatja azokat. A Minisztertanács tehát az alárendelt szervek aktusaival szemben mind jogszabályellenesség címén, mind pedig célszerűségi alapon kiterjedt kasszációs (megsemmisítési) és reformatórius (megváltoztatási) jogot gyakorol. Az alkotmány ezen túlmenően azt is megállapítja, hogy a Minisztertanács megsemmisíti a tanácsoknak azokat a rendeleteit, határozatait, amelyek a társadalom érdekeit sértik. A Minisztertanácsnak ezt a jogosultságát és feladatát egyébként magukba foglalják az alkotmány előbb bemutatott általános rendelkezései is, hiszen a tanácsok is a Minisztertanács alárendeltségében álló szervek, mégis — amint ez az alkotmánymódosítás indokolásából is kitűnik — a tanácsok kiemelkedő helyzetére tekintettel, az alkotmány külön is rögzíti a Minisztertanácsnak ezt a garanciális jellegű jogát és feladatát a tanácsok normatív és egyedi aktusaival szemben. E jogosultság megítéléséhez azt is felidézzük, hogy a tanácstörvény alapján a Minisztertanács csupán a területi (a fővárosi és a megyei) tanácsok és végrehajtó bizottságaik aktusait semmisíti meg jogszabályellenesség vagy társadalomellenesség miatt. A helyi (fővárosi kerületi, városi, községi) tanácsok jogszabálysértő rendeletét és határozatát az illetékes területi tanács végrehajtó bizottsága semmisítheti meg a tanácstörvény alapján. Az alkotmány utóbb hivatkozott rendelkezése pedig feljogosítja a Minisztertanácsot, hogy bármelyik fokozatú tanács társadalom érdekét sértő, tehát célszerűtlen aktusát megsemmisítse. Ez a jogosultság tehát pusztán célszerűségi okokból gyakorolható és csupán kasszációs jogot tartalmaz. 9. A Minisztertanácsot az államigazgatás körében az alkotmány alapján megillető különleges jogosítványok Az alkotmányban a reform után is megmaradtak azok az eredeti rendelkezések, amelyek feljogosítják a Minisztertanácsot arra, hogy az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamelyik tagja által intézkedhet, továbbá arra, hogy az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonja és erre külön szerveket létesítsen. [40. § (2) és (3) bek.] Ezek a garanciális jellegű, a gyakorlatban ritkán alkalmazott rendelkezések lehetővé teszik először is azt, hogy a Minisztertanács bármely államigazgatási ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől elvonjon és abban közvetlenül vagy valamelyik tagja révén intézkedjék. E rövid alkotmányi rendelkezés tehát az államigazgatási hatáskör eseti elvonásának jogán kívül a Minisztertanácsot eredetileg megillető, vagy az elvont államigazgatási hatáskör saját tagja számára való átadásának (szubdelegálásának) jogát is magában foglalja. Az alkotmány hivatkozott rendelkezéseinek második része ugyancsak nem gyakori intézkedések megtételére jogosítja fel a Minisztertanácsot. Lehetővé teszi számára, hogy az államigazgatási szervezet fennálló hierarchikus viszonyaitól eltérően az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonja és ezzel összefüggésben külön szerveket létesítsen. E felhatalmazás alapján építette ki a Minisztertanács a felügyelete alá vont országos hatáskörű szervek hálózatát. 10. A Minisztertanács és a társadalmi szervezetek kapcsolata Az államelmélet és a szocialista demokrácia fejlődésének keretében bővül és tökéletesedik a Minisztertanács együttműködési kapcsolata a jelentősebb társadalmi szervezetek és mozgalmak központi szerveivel. A Minisztertanács gyakran fordul felkéréssel e szervekhez. Kéri közreműködésüket közérdekű állami célkitűzések megvalósításában. Egyre gyakrabban igénybe vett eszközök a Minisztertanács és a politikai jellegű társadalmi szervezetek és szervek együttműködésében az előzetes véleményezés, a kölcsönös indítványozás és ajánlás, a közös érdekű problémák együttes vagy összehangolt vizsgálata, együttes ülés tartása, a másik fél által véleményezett, a másik fél egyetértésével vagy közösen hozott határozat kibocsátása. Különleges jogokat biztosítanak a jogszabályok a Minisztertanács irányában a Szakszer-