Jogtudományi Közlöny, 1972
1972. december / 12. szám
XXVII. új évfolyam 12. szám Budapest, 1972. december h. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY Tudományos folyóirat mellékletekkel A Minisztertanács jogállása és főbb feladatai a módosított alkotmány alapján I. A Minisztertanács jellege, alapvető rendeltetése és létrejöttének módja Alkotmányunk az 1972. évi I. törvénnyel végrehajtott átfogó reformja előtt a kormányzati funkciót betöltő központi állami szervek között éles különbséget tett az államhatalom legfelsőbb szervei, vagyis az országgyűlés és az Elnöki Tanács, valamint az államigazgatás legfelsőbb szervének minősített Minisztertanács között. Az említett központi állami szerveknek határozott típusbeli elkülönítése egyértelműen kifejeződött abban is, hogy az alkotmánynak az országgyűlés és az Elnöki Tanács helyzetét szabályozó III. fejezete „Az államhatalom legfelsőbb szervei", a Minisztertanácsról szóló IV. fejezete pedig „Az államigazgatás legfelsőbb szerve" címet viselte. A módosított alkotmány nem kívánja hangsúlyozni e központi állami szervek típusbeli különbségét. Bár maradéktalanul biztosítja az Elnöki Tanács és a Minisztertanács politikai függőségét az országgyűléssel szemben, e szervek megjelölésében, feladataik és jogaik meghatározásában nem típusbeli eltérésüket, hanem tényleges funkcióikat és egymás irányában gyakorolt meghatározó, ellenőrző, illetőleg előkészítő, befolyásoló, támogató és végrehajtó szerepüket emeli ki. Az elmondottakat illusztrálja az is, hogy az alkotmány korábbi III. fejezetének helyébe lépő II. fejezete „A Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa" címet, a III. fejezet pedig „Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa" címet kapta és mellőzi e szervek típusbeli hovatartozására vonatkozó utalást. Az alkotmánymódosítás a kormányzati tevékenységet kifejtő központi állami szervek, nevezetesen az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács között jelentős hatáskör-átcsoportosítást hajtott végre és egyben kiterjesztette mindhárom szerv feladatkörét és hatáskörét. Az 1972. évi alkotmányreform a Minisztertanács hosszú idő óta betöltött valóságos funkciói alapján feladta azt a koncepciót, amely a Minisztertanácsot csupán az államigazgatás legfelsőbb szervének tekintette. A Minisztertanács hazánkban az állami irányítás és vezetés legfőbb operatív testülete, amely a Magyar Népköztársaság kormányaként összefogja, befolyásolja és irányítja az államilag szervezett szocialista társadalomépítés egészét. A Minisztertanács jellegét érintő lényeges koncepcióbeli változás kifejeződik abban is, hogy a módosított alkotmánynak a Minisztertanács összetételéről rendelkező 33. § (1) bekezdése a „Minisztertanács" megjelölés után közvetlenül zárójelbe helyezi a „kormány" szót. Nem kétséges tehát, hogy az alkotmány a Minisztertanácsot a Magyar Népköztársaság kormányának tekinti és hivatalos megjelölésére egyaránt alkalmazhatónak tartja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, illetőleg a Magyar Népköztársaság kormánya elnevezést. Az államigazgatási jelleg elhagyása a Minisztertanácsra vonatkozó alkotmányt rendele t Az alkotmány eredeti IV. fejezetének első rendelkezése kinyilvánította, hogy az államigazgatás legfelsőbb szerve a minisztertanács. Az alkotmánynak ezt a megállapítást tartalmazó 22. §-a az alkotmányt néhány vonatkozásban módosító 1957. évi II. tv. alapján kiegészült még az alábbi, zárójelbe tett szöveggel: „(a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány)". Ennek következtében 1957-től kezdődően az 1972. évi alkotmánymódosításig váltakozva és" azonos értelemben használhattuk a minisztertanács vagy a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megjelölést.