Jogtudományi Közlöny, 1972

1972. december / 12. szám

XXVII. új évfolyam 12. szám Budapest, 1972. december h. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY Tudományos folyóirat mellékletekkel A Minisztertanács jogállása és főbb feladatai a módosított alkotmány alapján I. A Minisztertanács jellege, alapvető rendeltetése és létrejöttének módja Alkotmányunk az 1972. évi I. törvénnyel végrehajtott átfogó reformja előtt a kormány­zati funkciót betöltő központi állami szervek között éles különbséget tett az államhatalom legfelsőbb szervei, vagyis az országgyűlés és az Elnöki Tanács, valamint az államigazgatás leg­felsőbb szervének minősített Minisztertanács között. Az említett központi állami szerveknek határozott típusbeli elkülönítése egyértelműen kifejeződött abban is, hogy az alkotmánynak az országgyűlés és az Elnöki Tanács helyzetét sza­bályozó III. fejezete „Az államhatalom legfel­sőbb szervei", a Minisztertanácsról szóló IV. fe­jezete pedig „Az államigazgatás legfelsőbb szer­ve" címet viselte. A módosított alkotmány nem kívánja hang­súlyozni e központi állami szervek típusbeli kü­lönbségét. Bár maradéktalanul biztosítja az El­nöki Tanács és a Minisztertanács politikai füg­gőségét az országgyűléssel szemben, e szervek megjelölésében, feladataik és jogaik meghatá­rozásában nem típusbeli eltérésüket, hanem tényleges funkcióikat és egymás irányában gyakorolt meghatározó, ellenőrző, illetőleg elő­készítő, befolyásoló, támogató és végrehajtó szerepüket emeli ki. Az elmondottakat illuszt­rálja az is, hogy az alkotmány korábbi III. feje­zetének helyébe lépő II. fejezete „A Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa" címet, a III. feje­zet pedig „Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa" címet kapta és mellőzi e szervek típus­beli hovatartozására vonatkozó utalást. Az alkotmánymódosítás a kormányzati te­vékenységet kifejtő központi állami szervek, nevezetesen az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács között jelentős hatáskör-át­csoportosítást hajtott végre és egyben kiterjesz­tette mindhárom szerv feladatkörét és hatáskö­rét. Az 1972. évi alkotmányreform a Miniszter­tanács hosszú idő óta betöltött valóságos funk­ciói alapján feladta azt a koncepciót, amely a Minisztertanácsot csupán az államigazgatás leg­felsőbb szervének tekintette.­ A Miniszterta­nács hazánkban az állami irányítás és vezetés legfőbb operatív testülete, amely a Magyar Népköztársaság kormányaként összefogja, be­folyásolja és irányítja az államilag szervezett szocialista társadalomépítés egészét. A Minisztertanács jellegét érintő lényeges koncepcióbeli változás kifejeződik abban is, hogy a módosított alkotmánynak a Miniszter­tanács összetételéről rendelkező 33. § (1) bekez­dése a „Minisztertanács" megjelölés után köz­vetlenül zárójelbe helyezi a „kormány" szót. Nem kétséges tehát, hogy az alkotmány a Mi­nisztertanácsot a Magyar Népköztársaság kor­mányának tekinti és hivatalos megjelölésére egyaránt alkalmazhatónak tartja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, illetőleg a Magyar Népköztársaság kormánya elnevezést. Az államigazgatási jelleg elhagyása a Mi­nisztertanácsra vonatkozó alkotmányt rendele­ t Az alkotmány eredeti IV. fejezetének első ren­delkezése kinyilvánította, hogy az államigazgatás leg­felsőbb szerve a minisztertanács. Az alkotmánynak ezt a megállapítást tartalmazó 22. §-a az alkotmányt né­hány vonatkozásban módosító 1957. évi II. tv. alapján kiegészült még az alábbi, zárójelbe tett szöveggel: „(a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány)". En­nek következtében 1957-től kezdődően az 1972. évi al­kotmánymódosításig váltakozva és" azonos értelemben használhattuk a minisztertanács vagy a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány megjelölést.

Next