Jövő Mérnöke, 1955 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1955-01-04 / 1. szám

4 Hová menjünk szórakozni? A vizsgaidőszak már elkezdődött. Hallgatóinkra fokozott munka vár, de ugyanakkor kikapcsolódásra is szükségük van. Egy-egy letett vizsga után szívesen pihennek, szóra­koznak. Alábbi képsorozatunkban elkísértük néhány hall­gatónkat, s fotóriporterünk megörökítette mivel töltik a vizsgákra imló felkészülés és a vizsgák szüneteiben szabad­idejüket. Mozi, kiállítás, sport. .. Számos szórakozási lehe­tőséget találunk szép fővárosunkban. Hallgatóink éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Sok örömet találhatnak a köny­vekben is. Megnyíltak a korcsolyapályák. Frissítsük fel magunkat sporttal, szórakozással. Könnyebb, kellemesebb így a vizsgákra való felkészülés. ­ Nagy s­kerrel játsszák film­színházaink a Simon Meny­hért születése c. új filmet. Zádor István Diósgyőri Vaskohó cí­mű alkotása az V. Ma­gyar Képző­­művészeti Ki­állításon. Nagy látoga­­tato­tságnak örvend a ki­állítás, ahol festő és gra­fikus művé­szeink, szob­rászaik leg­szebb alkotá­sai láthatók. Januári ki­rándulás a szabadban. JÖVŐ MÉRNÖKE Sportéletünk fejlődésének kérdéseiről (Kádas Istvánnak, a DISZ KV titkárának a Szabad Ifjúságban megjelent cikkéből) sportmozgalomból örökségül a DISZ Központi Vezető­­­­ségének az a véleménye, hogy sportéletünket — alap­vetően egészséges, sikeres fej­lődése mellett — igen lényeges hibák is kísérik. Ezek a hibák nem jelentéktelenek, feltét­lenül beszélnünk kell róluk, mert csak így tudunk meg­küzdeni azokkal az akadályok­kal, amelyek gátolják a spor­toló ifjúság, a magyar sport további fejlődését. A legkomolyabb hiba i­s erről ma már, véleményünk szerint is indokoltan, egyre több szó esik — a sportoló ifjúság nevelésében mutatkozó számos fogyatékosság. Kétségtelen: sportoló ifjú­ságunk erkölcsi arculata, szel­­leme összehasonlíthatatlanul más, mint volt a múltban, más, mint a kapitalista orszá­gokban.­­De az is igaz, hogy a sport­­körök jelentős részében, sajnos, nem folyik helyes irá­nyú nevelőmunka. A sport­­szervezetekben dolgozó veze­tők és aktivisták között a gyakorlatban még ma is igen gyakran tartja magát az a régi ránkhagyott szemlélet, hogy a sport „polit­kamentes”, nem feladata az ifjúság eszmei for­málása. Egy küldetése van csupán: a fizikai versengés, új csúcsok elérése, bajnokok avatása. Nyilvánvaló: ha a versenyeredmények fokozása, a kiváló sportolók nevelése nem párosul az ifjúság jelle­mének formálásával, akkor a sport és testnevelés nem tölt­heti be jól hivatását. A sport­nak is, mint a fizikai és szel­lemi nevelés fontos eszközé­nek, népünk és ifjúságunk szocialista nevelését kell szol­gálnia! Nem titok, hogy a nevelő-r­e­munika elhanyagolása, a káros hatások szabadabb érvé­nyesülése miatt az olyan nega­tív vonások, mint a cinizmus, a jampeckedés, a nőkkel, idő­sebbekkel, szülőkkel szembeni tiszteletlenség, a könnyelmű életfelfogás, a munkátlanul el­töltött, könnyű élet utáni vágy, a jogtalan követelődzés, az anyagiasság erősebben mutat­kozik a sportoló ifjúság köré­ben. Érint a fiatalok más rétegénél. Egészségtelen jelenség sport­életünkben az anyagiasság, amelynek igen nagy erkölcs­romboló hatása van az ifjú­ságra. A sportolók, különösen a labdarúgók nem jelenték­telen része jogtalan előnyökre is igényt tart, csak azért, mert sportol. A legkisebb sportkör­ben is, sajnos egyre inkább „megszokottá“ válik, hogy a tagok egyáltalán nem fizetnek tagdíjat, a sportolás minden költségét a sportkör fedezi. E­gészségtelen jelenség sport­*■ életünkben a munka, a tanulás és a sport helytelen szembeállítása is. Egyre széle­sebb mértékben terjed az a nézet, hogy sportolni, csúcso­kat dönteni, erre felkészülni, szorgalmasan edzeni csak a munka és a tanulás rovására lehet. Jelentős számban van­nak, akik azt vallják: „A fizi­kai munka akadályozza az eredményes sporttevékenysé­get“. Igen elterjedt — különö­sen a labdarúgók között — a szombati és hétfői igazolatlan vagy „igazolt“ hiányzás. Eze­ket az egészségtelen jelensé­geket nemhogy megakadályoz­nák, hanem nem egyszer egye­nesen ápolják, élesztik sport­szerveink, sportvezetőink, ami­kor táplálják a káros sztár­szellemet, sztárkultuszt. Ennek súlyos következményeit kéz­zelfoghatóan tapasztalhatjuk olyan kitűnő tehetségű spor­tolóinknál mint Köröndi Mar­git, Csík Tibor, Árvai Dezső. A magyar ifjúság nevelésé­­­nek, a magyar sportmoz­galom további felvirágoztatá­sának ügye parancsolóan meg­követeli a DISZ-től, hogy sür­gősen változtassa meg eddigi sporttevékenységét. Ezen a té­ren a legelső és legfontosabb lépés: megváltoztatni a DISZ- vezetők szemléletét és munka­stílusát! Nem lehet jó DISZ- vezető, aki nem ért a sport­hoz, elhanyagolja az ifjúság testnevelését, elhanyagolja a sportoló ifjúság közötti mun­kát. De a DISZ-vezetők csak akkor forrhatnak össze a sporttal, a sportoló fiatalok­kal, ha maguk is aktív spor­tolókká válnak, gondot fordí­tanak testi erejük növelésére. Újévi jókívánságok Falusi pletyka vizsgák idején — Hallotta, hogy a Suhajdáék lánya Pesten lekollokvá­t? — És elveszi legalább az az ember? Állítólag megtörtént Szilveszterkor — Kérem, én nyúlgerincet kér­em ez pedig tegnap még nyávogott!... — Bocsánat, már két napja megdöglött... A jókívánság sose késő. Újév napja már elmúlt. En­gedjenek meg azért nekem még néhány utólagos kíván­ságot!­­ A menzavezetőknek a „Régi minőségünk hol késel az éji homályban“ kez­detű eposz ismételt áttanul­mányozását és megszívlelé­­sét . Egyes diákotthonok gondonkságának, hogy ne csak akkor fűtsenek, ha jó idő van. *­ O A II. és III. emeleti dolgozóknak, hogy a lift legalább egy héten egy­szer megjavuljon. Az egyetem hallgatói­nak legalább napi 7 óra alvást éjszakánként. ^ A diákotthonok lakói­­­­nak minél kevesebb költözködést és költözködési rémhírt. fa Továbbá­­ mindany­­nyiunknak, hogy a csengők mielőtt megszólalnak, jelentsék be, hogy most késik, vagy siet-e az őket irányító óra, hogy a lépcsőház bejára­tánál osszanak ernyőket, hogy a felülről lebotált sze­mét ellen védve legyünk, hogy a könyvtár kiadóab­laka elé helyezzenek el he­­verőket, hogy az ott bősége­sen rendelkezésre álló idő­ben kialudhassuk magunkat, hogy az olvasóterem előtt osszanak vattát, hogy ennek fülbedugása által megmene­küljünk a rajongóktól, hogy eső után rendszere­sítsék a helikopter járatot a főkapu és a bejáratok kö­zött, ha már a sarat nem akarják eltakarítani, hogy az új épületek kapui fölé helyezzenek el egy-egy csokor virágot, hogy leg­alább valami szép legyen rajtuk. Végül pedig kedves olva­sóimnak a lap utolsó olda­lára egy csiklandozószerke­zet elhelyezését kívánom, hogy legyen miért nevet­niük, amikor soraimat ol­vassák. Egyszóval boldog újévet kívánok mindenki­nek. Logar Gabi ­ mi fogalmaink sze­­­rint vett építőmunkást sehol sem lehetett látni, csak a gépek sétálgattak ide-oda csendes járással, nyergükben egy-egy kezelővel, s az épü­let egyre nőtt, rohamos gyor­sasággal. Egyetlen férfit láttam gya­logosan mozogni az építkezés­nél. Magas, atlétikus alak volt, rendkívül megnyerő arccal és olyan tekintettel, amely nem közönséges értelemről tanús­kodik. Kezében egy köt­eg rajz­zal éppen felénk jött. — Ez ki? — kérdeztem írás­tól. — Kallikrates — felelte a lány — ő tervezte az iskolát. Az építész odaért hozzánk, s írás néhány szóval elmondta, mit akarok, erre a földre térdelt, kiterítette az egyik rajzot és azon kezdte nekem magyarázni az épület elrende­zését és szerkesztését. Ha nem mondták volna, akkor is azon­nal látom, hogy ő a tervező. Mikor felegyenesedtem, a magyarázat után, szerettem volna valahogyan meg szoba­­ d dúlni attól a kisebbrendűségi érzéstől, amely und lett raj­tam. — Hogy van az — kérdez­tem, — hogy nálatok ilyen fejlett gépesítés mellett nyo­mát sem látom az előregyár­­tásnak? Kis elemekből ra­k­­játok össze a falakat és a fö­démeket ahelyett, hogy előre elkészített nagy egységeket szerelnétek össze, amint erre mifelénk is több példa van? — Az ilyesminek csak ak­kor volna értelme, ha sok egy­forma épületet készítenénk. De nálunk mindegyik más, így célszerűbb azonnal a végleges helyén és formában építeni őket. — Pedig gazdaságosabb és városképi szempontból is elő­nyösebbek az egyforma épü­letek — vezettem ellen. — Hi­szen a ház csak része egy ma­gasabb művészi szintézisnek, s biztosítani kell ennek egysé­ges jellegét. Erre azt felelte, hogy nagyon szegényes dolog lenne, ha azt a bizonyos egy­séges hatást csa­k a motívu­mok szolgai ismételgetésével tudnánk biztosítani. S próbáltam megértetni ve­­le az előre gyártás sokfé­le és nemcsak tömeges előál­lításnál jelentkező előnyét, s igyekeztem rámutatni arra, hogy az előregyártás az építé­szet legmagasabbrendű vívmá­nya, s ha itt nem ismerik ez Technikán elmaradottságát bi­zonyítja. — Ki mondta, hogy nem is­merjük? — kérdezte Kallikra­tes, s íráshoz fordult — mutasd meg neki a felvonulási épüle­teket. Ezzel otthagyott minket, pár pillanat múlva már a falazó­gép állványán láttam felka­paszkodni egy légtornászt meg­szégyenítő biztonsággal. K­­özben írás megindult,­­ s nyomon követve őt, nemsokára egy kis térre ér­tem, amelyet öt hajszálnyira egyforma földszintes épület övezett. A téren túl hatalmas gépszörny állott. írás elmagya­rázta, hogy ezzel a gépezettel állították össze az épületeket (Folytatjuk) R. Gy. TIUiVT Htv.Zst.SU Locsai Gabi a T. H. és R. épületekben lévő tanszékeken, hivatalokban igen érdekes h­reket gyűjtött össze, de, sajnos, nem tudta a szer­kesztőségbe eljuttatni azokat a fenti épületek közötti utakon lé­vő nagy sár miatt. Ezúton kéri az illetékes gazdasági szerveket, gondoskodjanak valamilyen mó­don az utak felsorakozásáról. 1955 január 4 AZ ELMÚLT vizsgákon fiatal oktatónk köré­ben nem egyszer két véglet uralkodott: a „Liberális” és a ,,Max­malista”. Reméljük a mos­tani vizsgákon már nem lesznek olyanok, mint akiket az alábbi két rajz mutat. A liberális VIZSGÁZÓ: (Már tíz perce gondolkozik, de képtelen a pél­dát megoldani). VIZSGÁZTATÓ: (Figyeli, majd a hosszas gondolkozást látva, felkiált). Nagyszerű, maga jó osztályzatot érdemel, hiszen önállóan i gondolkozik! A maximalista VIZSGÁZTATÓ: Mondja ké­rem, hogy szól a tankönyv 526-ik oldalának harmadik bekezdé­se? ... VIZSGÁZÓ: Melyik kiadású könyvre tetszik gondolni? .. JÖVŐ MÉRNÖKE A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipar Műszaki Egyetem pártbizottságának, egyetemi taná­csának, DISZ- és szakszervezeti bizottságának lapja Szerkeszti: A szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Orosházi Béla Szerkesztőség: Budapest, XI ker., Budafoki­ út 4—6. szám Mf 12 Telefon: 258—955. 151 "Mellék Kiadja: a Budapesti Lapke-.de Vállalat, Budapest, Vili., Blaha Lujza-tér-2. Szikra Lapnyomda, Budapest, Vili., Retek Szilard-utca 6. Felelős vezető: Kulcsár Mihály.

Next