Jövő Mérnöke, 1956 (4. évfolyam, 1-18. szám)
1956-01-18 / 2. szám
A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ÉS AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, AHA 30 FIZLÉR 1956. JANUÁR 18. Cq-yztemeiuUtAeU i^ííi/cít, Úutudatas, patitiUadag. svitacd, szociatista szaUen*foceket Utitutvdi*iák Gosztonyi János elvtársnak a DISZ Központi Vezetősége titkárának a KV ülésen elmondott beszámolójából A DISZ Központi Vezetősége január 6-án kibővített ülést tartott, amelyen az egyetemek és főiskolák DISZ-szervezeteinek munkáját, feladatait tárgyalták meg. Gosztonyi János elvtárs beszámolójának elején foglalkozott azzal, milyen eredményeket értünk el az utóbbi időkben egyetemeinken és főiskoláinkon. Majd rátért az ifjúság nevelésének elvi kérdéseire. Beszédéből idézzük az alábbi részleteket: Sokan nem értik meg egyetemi ifjúsági politikánk alapvető kérdéseit sem, így egyesek igyekeznek szembeállítani az egyetemen folytatott következetes osztálypolitikánkat az egyetemi ifjúsági egység megteremtésének politikájával. Vannak — s nem is kevesen —, akik elvtelenül értelmezik az ifjúsági egység kérdését. Azt vallják, hogy értelmetlenség kiemelni a munkás- és parasztdiákok szerepét, mert az „zavarja az ifjúság kialakuló egységét“. De akadnak olyanok is, akik nem akarnak tudomást venni arról, hogy a nem munkás-paraszt származású hallgatóknak is helyük van az egyetemeken, s lényegében adminisztratív eszközökkel „ki akarják nyírni a polgárokat“ — sommásan „polgárnak“ minősítve még olyan munkás- és parasztfiatalokat is, akik egyik vagy másik politikai kérdésben helytelenül foglalnak állást, vagy magatartásukban helytelen, valóban polgári vonások fedezhetők fel. Mi egyik nézettel sem értünk egyet, és mindegyiket károsnak tartjuk. Egyetemeink fő feladata: az egész egyetemi ifjúságot jó szakképzettségű, szocialista értelmiségi szakemberré nevelni. A DISZ ezt többek között úgy segítheti legjobban, ha sokoldalúan munkálkodik az egész egyetemi ifjúságnak a szocialista ideológián alapuló eszmei-politikai egysége megvalósításán. Mindjárt alá kell húzni: nem „aif bármi ilyen”, hanem eszmei-politikai ■egységet alkarmiunk... Olyan ifjúsági egységet akarunk tehát az egyetemeken, amely a marxizmus—leninizmus világnézetén, pártunk politikájának egységes követésén alapszik. Ezért szükséges, hogy egyetemeinken a kommunista diákoké legyen a hangadó, a domináló szerep. De ezt az elvi-politikai egységet kimunkálni csak akkor lehet, ha ingadozás nélkül, következetes osztálypolitikát is folytatunk az egyetemeken és főiskolákon ... jött békeszerződések is elvileg alapvetően különböznek egymástól. Az első, világháború után a békeszerződéseket a győztes imperialisták diktálták, akik fő célkitűzéseiket akkor úgy igyekeztek elérni, hogy a létrehozott nemzeti államok határait — mindenekelőtt a proletárforradalmi közelmúlttal rendelkező Magyarország rovására — úgy szabták rá meg, hogy ezzel a nacionalista és soviniszta viszálykodást a végsőkig kiélezhessék, ezzel kijátszhassák egyik dunamenti államot a másik ellen s mindanynyiukat felsorakoztassáka Szovjetunió ellen. A második világháború után elvileg új történelmi helyzetben alapvetően új szempontok érvényesültek abékeszerződéseknél általában, s a dunamenti államok békeszerződéseinél különösen. A békeszerződések alapvetően abból indultak ki, hogy az egyes szóban forgó államok és népek hogyan, milyen mértékig járultak hozzá maguk és Európa népeinek felszabadításához, a német fasizmus leveréséhez , avagy mennyiben nem járultak hozzá; másrészt figyelembe vették, hogy a békeszerződés megkötéséig mennyiben tudták levonni a második világháború szomorú következményeinek tanulságait, milyen eredményeket értek el a hazai reakció pozícióinak felszámolásában. Tudvalévő, hogy a békekötés alapvető szempontjait illetően Magyarország „békeelőkészítése“ — enyhén szólva — nem volt valami jó: Németország utolsó csatlósa maradtunk, másrészt a béketárgyalások idején zavarólag hatottak a magyarországi reakció kül- és belpolitikai „átnyergelési“ manőverei. Csodálatosképpen a magukat buzgó hazafiaknak valló elemek szeretnek megfeledkezni erről. Megfeledkeznek így arról, hogy a magyar seregek éppen az azóta szétvert, régi kizsákmányoló osztályok „jóvoltából“ még akkor is harcoltak a szovjet csapatok ellen, amikor Finnország, Románia és Bulgária már rég kilépett a háborúból, és a német fasizmus ellen fordította fegyverét. Persze, itt nemcsak a feledékenységről, hanem többről van szó, mert ebben az esetben is fel kell tennünk a régi latin kérdést: „cui prodest?“ Kinek használ ezeknek a kérdéseknek a felvetése, vagy kinek használ az, hogy a népi demokráciák között viszályt szítson a nemzetiségi kérdésben? Hisz a szomszédos népi demokráciák, ahol a hatalom véglegesen a kommunista pártok vezette munkásosztály kezébe került, a magyar kisebbségek ügyét a lenini nemzetiségi politika elvei alapján oldották meg. Romániában, ahol a legnagyobb létszámú magyar kisebbség él, magyar autonóm terület van. Magyar egyetemek, főiskolák, középiskolák egész sora működik. Magyar színházak vannak, magyar nyelvű könyvkiadás stb___ Ismertek-e ezek a tények? Persze, hogy ismertek. Kinek érdeke hát akkor a nemzetiségi kérdés felvetése, kinek használ ez? Nekünk, a dolgozó magyar népnek nyilvánvalóan nem. Ez csak az ellenség malmára hajtja a vizet, csak az osztályellenségeknek, a szétvert burzsoázia maradványainak használ, akikben egyébként már csak bizonyos tengerentúli karácsonyi üzenetek és imádságok tartják a lelket ... ( __ Kérlelhetetlen elvi harcot a politikai kétarcúsággal szemben Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a klerikális ideológia még mindig fertőz egyetemeinken. Egyes egyetemi hallgatóknál valóságos ideológiai „kétarcúságot“ tapasztalunk. Egyik-másik hallgató fejében a marxizmus— leninizmus tanulása, a szaktárgyaknak a marxizmus—leninizmus szellemében való elsajátítása sajátos módon „összefér“ a klerikális ideológiával és annak,, maradványaival. Az ilyen''’ hallgató a legendabéli kétarcú Jánuszhoz hasonlít: egyik arcával élőmé néz, a másikkal hátra. ,A két ideológia összeférhetetlen Egymással. A marxizmus —leninizmus elmélete szilárdan tudományos magyarázatot ad a természet és társadalom jelentőségeiről, feltárja a fejlődés törvényszerűségeit, biztos iránytűt jelent a napi politikai kérdésekben csakúgy, mint az alapvető tudományos kérdésekben. Mindez összeegyeztethetetlen azzal a klerikális ideológiával, amely egyetlen kérdésre sem ad, és nem is adhat tudományos választ, hanem a természet és társadalom kérdéseit végső soron az isteni bölcsességre vezeti vissza. Ahhoz, hogy az egyetemi hallgatóknak megmagyarázhassuk és bebizonyíthassuk a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete és a klerikális ideológia teljesen tudománytalan szemlélete közötti kibékíthetetlen ellentmondást — az eddiginél sokkal szélesebb ateista propagandát kell folytatnunk. Meg kell magyaráznunk a hallgatóknak, hogy a lelkiismereti szabadság elve a legszorosabban magába foglalja a széleskörű ateista propaganda kérdéseit, és nem utolsósorban a harcot a klerikális reakció ügynökeivel, ellenséges szervezőivel szemben ... A gyakorlati életre neveljünk. Egyetemeinknek, egyetemi DISZ-szervezeteinknek egyik legfontosabb feladata, hallgattóink felkészítése az életben való helytállásra, a nehézségek leküzdésére, áldozatok vállalására. Oktató-nevelő munkánk sokat fejlődött ebben az irányban. Gazdasági, társadalmi, kulturális életünk legkülönbözőbb munkahelyein ma már százával és ezrével dolgoznak olyan fiatalok, akik derekasan állnak helyt munkájukban, és becsülettel megoldják a rájuk háruló feladatokat. Sajnos azonban, találunk, és nem is kis számmal olyan végzett fiatal szakembereket is, akik nem felelnek meg a várakozásnak. Gyakran tapasztaljuk, hogy nem egy fiatalember csalódik, amikor az életbe kerül, nem azt találja, amit magában elképzelt, sok esetben tehetetlenül áll a felvetődő problémák pergőtüzében. Miben kell keresnünk ennek a helyzetnek a magyarázatát? Őszintén meg kell mondani, hogy sem a DISZ intéző bizottsága, sem a DISZ középszervei nem adnak a kikerült fiatal szakemberek számára elég segítséget, hogy nagyobb nehézség nélkül beleilleszkedjenek új környezetükbe. De ez a dolognak csak az egyikrésze. Kétségtelenül nagy szerepe van itt az egyetemi oktatásnak is. Egyetemeinken, főiskoláinkon gyakran még ma is csak az „ideálisra“ tanítják a fiatalokat, és nem mutatnak rá azokra a gyakorlati nehézségekre, amelyekkel találkozni fognak...* Gosztonyi elvtárs ezután ismertette az egyetemi és főiskolai DISZ-szervezetek előtt álló legfontosabb feladatokat. A beszámolót vita követte. — er? — ! A nacionalista, soviniszta nézetek ellen Az egyetemeken, főiskolákon meglévő ellenséges elemek tevékenysége, valamint a jobboldali elhajlás igen súlyos következményeként az egyetemi ifjúság körében is feléledtek különféle nacionalista, soviniszta nézetek... Egyes hallgatók azt kérdezik: hogyan lehetséges, hogy mi a trianoni békeszerződést igazságtalannak tartjuk, elvetjük, s ugyanakkor a második világháború után létrejött párizsi szerződést, amely ugyanazokat a határokat állította vissza , igazságosnak tartjuk, elismerjük és kijelentjük, hogy részünkről ez a kérdés egyszer s mindenkorra le van zárva. Rögtön szembetűnő, hogy már a kérdés ilyen feltevése sem veszi figyelembe, hogy mi, kommunisták a nemzeti kérdéssel összefüggő, valamennyi problémát mindig a nemzetközi haladás szempontjából vizsgáljuk. Világos, hogy az első és második világháború után kialakult történelmi helyzetek, és annak nyomon létre A Műszaki Egyetem színjátszócsoportja nagy sikerrel játssza a „Fiúk, lányok kutyák” c. háromfelvonásos vígjátékot. — Jelenet az első felvonásból. (Cikk a negyedik oldalon.) illeti a villamosmérnöki kar 11. évfolyamán Gertler János DISZ-titkárt és Jóskai Zoltánt. Géprajz kivételével (jó) valamennyi tárgyból jelesre vizsgáztak. Tárnái Katalin V. évfolyamú hallgató legutóbbi vizsgaátlaga 2,62 volt. Tárnái elvtársnő lelkiismeretes munkájának eredményeképpen eddig valamennyi vizsgáját jeles eredménnyel tette le. Többen azonban rossz eredményt értek el: Pampuk Imre, Őcsényi András, (1. évfolyam), Ferenci Oszkár, Alpár Iván (II. évfolyam). VIZSGAIHINRÁBD Dicséret Első eredmények Átlag: 3,13 A villamosmérnöki karon professzoraink, oktatóink véleménye szerint a hallgatók az előző vizsgákhoz viszonyítva nagyobb szorgalommal készültek, s ennek megfelelően tudásuk is alaposabb. Megmutatkozik ez abban is, hogy az eddig letett 2925 vizsga közül 226 volt elégtelen, az összes vizsgák 7,7 százaléka. Báraz eredmények általában jónak mondhatók, a tapasztalatok azt mutatják, hogyha igazolatlan mulasztások, a feladatok be nem adása miatt nem kellett volna sok hallgatót már eleve utóvizsgára utasítani, a vizsgák eredményesebbek lettek volna. A következő félévben az állami szerveknek, a párt- és DISZ- szervezeteknek munkájuk jelentős részét az igazolatlan mulasztások felszámolására kell összpontosítani. Az eddigi vizsgákon jeles eredményt értek el minden tárgyból: Sipos Vilmos DISZ-titkár, Gerencsér Piroska (I. évfolyam), Frajka Zoltán, Bártfai Éva, Kaiser Mihály (III. évfolyam), Rakk József, Szívós Sándor, Debreczeni Etele, Frajka Béla (IV. évfolyam), Barla Luca (V. évfolyam). Az Építészmérnöki Dékáni Hivatal jelenti, hogy az első heti vizsgaeredmények alapján a kar átlaga: 3,13. Évfolyamonként az átlageredmények a következők: I. évfolyam: 3,14. II. évfolyam: 3,21. III. évfolyam: 3 29. IV. évfolyam: 3,06. V. évfolyam: 3,10. Ezek természetesen még csak a kezdeti eredmények, az elkövetkezendő vizsgák alapján az átlagok még változhatnak. Különösen IV. és V. éves hallgatóink figyelmét hívjuk fel arra, hogy javítsák eredményeiket. A gépészkar jelenti Folynak a vizsgák a gépészmérnöki karon is. Az I. évfolyamon Kovács László, a 103- as tanulókörből eddig öt vizsgát tett le. Az öt vizsga közül kettő jeles, három jó. Parancs János, a 104-es tanulókörből három tárgyból vizsgázott jelesre, két tárgyból jóra. Ezen az évfolyamon a gyenge eredményt elért fegyelmezetlen hallgatók közé tartozik Hámori Sándor, 103-as tanulókörből. Hat vizsgája közül három letiltása van, egy vizsgáján nem jelent meg. Kolos István, a 110-es tanulókörből eddig már három utóvizsgát szerzett. A 11. évfolyamról Barabás Sándor marxizmus, honvédelem tárgyakból jeles, műszaki oroszból és matematikából jó eredményt ért el. Járosi Márton négy vizsgájából három jeles, egy jó. A II. évfolyamon különösen az évismétlők szerepelnek rosszul: Nyíri Gusztáv négy, Pozsonyi Károly három, Lindermayer Károly két tárgyból szerzett már utóvizsgát. A harmadik évfolyamról Juhász László eddig valamenynyi tárgyból jeles eredményt ért el. Ress István három jelest szerzett. Mérnökkari tapasztalatok A mérnökkaron az első héten a vizsgák mintegy húszhuszonöt százaléka zajlott le. Az I. évfolyamon marxizmus- leninizmusból 106 vizsgázó közül huszonnégyen értek el jelest, négyen elégtelen eredményt. A meg nem jelenések száma egy volt. Ezen az évfolyamon Fogarasi Gyula eddig minden vizsgáját jeles eredménnyel tette le. Somogyi Róbert elvtárs három jelest, egy jót szerzett. Kleer Ferenc viszont amellett, hogy egy vizsgáján meg sem jelent, két elégtelen, eredményt is ért el. A II. évfolyamon különösen kiemelkedő eredményt ért el néhány koreai hallgató. Du Bian Gak eddig két jelest, Kim Dong két jelest és három jó eredményt ért el. A III. évfolyamon Bödök Tamás két jeles, egy jó eredményt ért el, hasonlóan vizsgázott Cse Szen In. Mindkét vizsgáját jeles eredménnyel tette le a IV. évfolyamon Kármán Péter, Szabó Iván, Visontai József. Hírek Csak így tovább Dicséretet érdemelnek eddigi vizsgaeredményeik alapján a műszerszak IV. évfolyam hallgatói közül Nemoda József, Hamsa Éva, Csajághy Ildikó, Mihály Katalin, Wágner Gyula. A mérnökkar II. évfolyamán Urbán Gábor három jeles eredményt ért eddig el. Két gyakorlati jegyből jó osztályzata van. A vegyészmérnök-karon az I. évfolyam 3-as tanulókörének fele (16 hallgatóból 8) jelesre vizsgázott. II. éven matematikából 69 hallgató közül 35 hallgató vizsgázott jelesre, bukás még nem volt. Ezen az évfolyamon Domokos Edit tartja előző félévi kitűnőrendűségét, eddig négy tárgyból vizsgázott jelesre. Pál Zoltánnak öt, Molnár Pálnak négy jeles vizsgaeredménye van. Igen szép eredmény Borka Zoltáné, aki az előző félévben jórendű volt, most pedig négy tárgyból jelesre vizsgázott. Az V. évfolyamon Camarasu Constantin román hallgató 4,67 átlaggal befejezte vizsgáit.