A Jövó Mérnöke, 1963 (10. évfolyam, 1-41. szám)

1963-01-07 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? A fotós albumából... A BUDAPEST) MŰSZAKI EGYÍTEM ÉS A1ÉPÍIŰIPARI ÉS KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM KAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ABA; SO FILLER äsSfäSsS™’-. 1963. JANUAR 7. A szocializmus teljes felépítésének időszakában Utasáramlási térképek készülnek A közlekedési kar közleke­désgazdasági tanszéke — a MÁV megbízásából —, a MÄV elővárosi forgalmának felmé­résével kapcsolatban tudomá­nyos vizsgálatokat folytat az utasáramlási térképek meg­szerkesztésére. E térképek alapján lehetővé válik a MÁV elővárosi utasforgalmának (amely mintegy 200 000 utast érint), az eddiginél jóval ész­szerűbb, gazdaságosabb, az utasok részére kedvezőbb megoldása. \ , . . .. . , ... i FAY GYŐZŐ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA: í \ Olaszországi tájak a Ságvári Endre Kultúrotthonban Újpesten országban járt Fáy Győző fes­tőművész itáliai impressziók, hangulatok ihletéséből szüle­tett képein mutatja be az olasz táj szépségét. Hosszú évek óta nem volt alkalmunk magyar festőtől olasz témájú képeket látnunk, éppen ezért, felfokozott érdeklődéssel és várakozással mentem el a mű­vész kiállítására. "Mielőtt a ké­pekről beszélnénk, elöljáróban egypár szót kell mondanunk a festőről. Fáy Győző festőművész (szü­letett 1918.) a Képzőművészeti Főisikolán Burghardt Rezső nö­vendéke volt, akinek festésze­ti tanításából gazdag útravalót kapott festői pályájára. A fő­iskolai tanulmányok befejezése után (1948.) két évig mint ta­nársegéd dolgozott a főisko­lán. Jelenleg a Thälmann utcai művésztelepen lakik és dolgo­zik. Kiállításokon szereplő festményei, a táj jellegzetessé­gének és hangulatának sike­rült ábrázolásai. Szenvedélyesen szereti, ku­tatja a mozgást, a cselek­vést is. Szép példa erre a díj­nyertes Kalocsai pingáJó asz- szonyok című nagyméretű fi­gurális vászna, ahol a színek és a térben elhelyezett figu­rák kompozicionális megoldá­sának összhangja az uralkodó. FÁY GYŐZŐ SZÉLES SKÁ­LÁJÚ MŰVÉSZ. Nyitott szem­mel figyeli az élet megnyilat­kozásait. Egy őszi erdőrészlet halvány színei éppúgy érdek­lik, mint a dolgozó munkások figurái, a női test szépsége, arányossága, vagy egy-egy ér­dekes fej portrémegoldása. Olaszországi útja alkalmá­val a táj szépsége, az olasz ég csodálatos kék színe és a ten­ger végtelensége ihlette meg. Fáy Győző nagy rajzkészség­gel rendelkező művész, a ter­mészetadta látvány alapja piktúrájának. Az általa látott tájnak nemcsak monumentá­lis egységei ragadják meg éles szemét, hanem a szelíd lanká­kon sárgálló citromligetek (Pillantás Fiesoléra), vagy egy Nápoly környéki ódon, fehér falú parasztház udvarán ka- pirgáló csirkék is. Nemes ará­nyú öreg épületek varázsa, a háttérben a tintakék égboltot kettéhasító zöld ciprusok (Ré­gi Medici-udvar) kivételes ter­mészeti szépség adta sajátos atmoszféra az. ami megihleti a festőt. így alakulnak ki vász­nain a napsütötte dombok, a igétekben megbúvó kis ta­nyák (Tanya a hegyek között), ás a domináló főtéma, a le­nyűgöző tenger. Meleg színek­től, laza, puha kontúrokkal is fényekkel tagolt festményei sokat mondanak el a terme-, >zet bonyolult összefüggései­Xvl. IdJcUj ldiavdoVo városképei (Aciterezza) ízes festői nyelven tolmácsolják az átélt élményt. Foltokban fel­rakott zöldjei, sárgái, kékjei és meleg barnái, harmóniába ötvöződnek, vibráló atmoszfé­rát varázsolnak a vászon felü­letére. Képein megfigyelhető ecset­kezelésének lendületessége, fesztelen hevessége. Az olasz napsütés izzása ragyogó, tisz­ta színeket varázsol palettájá­ra. A színek pedig a vászon felületén meghitt vagy izgal­mas képekké alakulnak. Ké­pei Szinyei Mersére és Va- szary Jánosra emlékeztetnek. Az előbbi a magyar piktúra történetében először alkalmaz­ta a természet szabad ég alatt való megfigyelésének ábrázo­lását, vagyis a plein air fes­tészetet. Felhívta a kortársak figyelmét a természet színes­ségére, a napfény és levegő színjátékára. Az. utóbbi a pá­rizsi iskola könnyedségét, la­tinos derűjét hozta a hazai festészetbe. Mindezek az ele­mek Fáy Győző piktúrájában is megtalálhatók, mert szín­képzése, levegős festészete Szinyei Mersére, ecsetkezelé­sének könnyedsége, eleganciá­ja Vaszaryra utal. Az ugyan­azon vagy hasonló színeket kontrasztokkal választja el, ezzel a megoldással képeinek egy-egy hangsúlyos részét ki­emeli, hatásossá teszi. Világos komponálási mód­szerrel dolgozik, gondosain ki­érlelt és megszerkesztett alko­tásaiban az érzelmi gazdagság szertelensége dominál, de ez a kompozíció zártságát nem oldja fel, viszont közvetlenné teszi művészetét. Érdekes meg­oldásokkal tágítja a kép vé­ges kereteit, a vásznak szélein kivágásszerűen elhelyezett táj­részletekkel. A kép így kitá­gul, sejtetve a nézővel, hogy a látott élmény a kép kere­készsége, színlátása, mester­ségbeli fogásai a modern mű­vész sajátos jegyeit viseli ma­gán. Ezek azok a tényezők, amik piktúráját mozgalmassá, élővé, sőt, izgalmassá teszik. Olaszországi útjáról így nyi­latkozik: — Hasznos dolog egy külföl­di tanulmányút, főleg akkor, ha a művészt saját magára és hivatására eszmélteti. A nyugati képzőművészet helyzetét így jellemzi: — Az atomválság problé­mája rányomja bélyegét a mű­vészet minden területére. A nonfiguratív piktúra eszközei, a megrettenést, megtorpanást fejezik ki. Megdöbbentő volt számomra, hogy igazán kitűnő művészek is a tassizmus le­egyszerűsített konklúzióit vá­lasztották, ahol az üres vászon és a tubusból kinyomott szí­nek esetlegessége adott szá­mukra kifejezési lehetőséget, akikor, amikor olyan nagy öre­gek, mint például Picasso, aki a társadalmi ferdeségek és az embertelen háború ellen tilta­kozva új formát teremtett, vagy a sokszor ugyan mitikus elemekkel teli, de mindig fi­gurális és eszmei mondaniva­lók útján járó Chagall művé­szetéből levont tanulságok alapján mehettek volna to­vább. Persze, vannak ellenke­ző előjelű művészek is, gondo­lok itt Renato Guttuso művé­szetére, aki szocialista-realista irányzatával teszi világossá a kapitalizmus ellentmodásait. Többször is volt alkalmam megcsodálni mély eembersze- retettel teli, drámai képeit , Fáy Győző kiállítását érde­mes megnézni, mert a szemlé­lő úgy érzi, hogy száguldó vo­natablakból kitekintve látja a csodálatosan szép olasz tája­kat. Karácsonyi István A kiállítás egyik szép képe Irta: Lakatos Árpád A magyar társadalom fej­lődésének történelmi jelentőségű időpontjá­ban tanácskozott pártunk VIII. kongresszusa: akkor ült össze, amikor befejeződött ha­zánkban a szocializmus alap­jainak lerakása, s áttértünk a szocialista társadalom teljes felépítésére. Nagy és merész vágyak öltöttek testet, áldoza­tos harcok és fáradságos küz­delmek eedményei értek be szü lőföldünkön; bébi zonyoso- dott, hogy o szabad nép csu­da dolgokra képes...! Tüzete­sebben vizsgálva a hazai vál­tozásokat — amelyek egyálta­lán nem egyedülállóik a vilá­gon, hiszen testvéri nepáli so­ra jár velünk hasonlatos fej­lődési utat! — azonnal kitű­nik, hogy nagy tásadalmi tör­vényszerűségek munkálnak nálunk is, mint mindenütt, ahol a munkásosztály vezeté­sével a dolgozó nép szabadon formálhatja sorsát, haladását. Mindenképpen nevezetes győzelem már az is, amit ed­dig elértünk. Hiszen egész népgazdaságunkban osztatla­nul uralkodóvá lettek a szo­cialista termelési viszonyok. Átrendeződött társadalmunk osztályszerkezete is: eltűntek hazánkból a kizsákmányoló osztályok. A számában meg­növekedett, szervezettségében és szocialista öntudatában so­kat fejlődött magyar munkás- osztály társadalmunk vitatha­tatlan vezető erejévé nőtt. Szö­vetségben a gyorsan integrá­lódó parasztsággal, valamint a társadalom többi dolgozó réte­geivel. biztosan vezeti egész népünket a szocialista társa­dalom megvalósítása felé. Egyszóval: „Befejeztük a szo­cializmus alapjainak leraká­sát." Az új élet, az ígéretes új rend. megdönthetetlen funda­mentumait cementezte össze dolgozó népünk munkája, ér­telme, lelkesedése és akarata. Eredményeink alapján lép­hetünk előre, tovább, a szocia­lizmus teljes felépítésének korszakába. Az élet nagy ira­mú fejlődése nem teszi lehető­vé — nincs is rá szükség —, hogy hosszason múlrssuk az időt az eddig megtett út sike­reinek ünneplésével. Mindaz, amit elértünk, csak kiinduló­pontja fejlődésünk új szaka­szának, a szocializmus teljes felépítése időszakának. Élve a költő szavaival, jó mulatság, férfimunka volt a fundamen­tumok lerakása, de a java a tennivalóknak, az igazában nagy munka, még csak ezután jön! A szocialista társadalom felépítése rendkívül bonyolult, sokrétű feladat, amely igen sok munkát, erőfeszítést igé­nyel. Pártunk Vili. kong­resszusa tételesen határozta meg a szocializmus építésének soron levő feladatait, részlete­sen körvonalazta az előttünk álló új fejlődési szakasz ten­nivalóit. Az a nagy társadalmi for­radalom, amely népünk életé­ben a munkásosztály hatalom­ra jutásával elkezdődött, nyil­vánvalóan két nagy szakaszra oszlik: első szakaszában elvé­gezte a szocializmus alapjai­nak lerakását, második szaka­szában viszont a szocializmus teljes felépítését oldja meg. Forradalmunk, fejlődésünk J új szakaszában az anyagi-1 technikai bázis, a termelőerők ! fejlesztésének kérdései kar­dinális súllyal merülnek fel. A feladat — a létrehozott szo­cialista termelési viszonyok! megszilárdítása, tökéletesítése, egyáltalán, a kialakított szo­cialista kereteknek szocialista tartalommal való megtöltése. Szocialista iparunk gyors fej­lesztése és mezőgazdaságunk mielőbbi megerősítése mel­lett, természetesen nagy fel­adataink vannak a kultúrfor- radatom további kibontakozta­tása terén, hazánk kulturális átalakításában. Külön hang­súlyt kap a dolgozó nép szo­cialista tudatának, gondolko­dásának, erkölcsének megte­remtése, az egész nép szocia­lista szellemű nevelése. A z előttünk álló évek gaz­dasági feladatai közül elsősorban második öt­éves tervünk pontos végre­hajtásával biztosíthatjuk, hogy a kitűzött tervszámok teljesí­tésével élőbbre juthassunk a termékbőség megteremtése fe­lé vezető úton. Arra kell most koncentrálnunk minden anya­gi és szellemi erőfeszítést, hogy a társadalmi munka ter­melékenységének növelésével, a gazdaságos termelés erősíté­sével vállaljunk részt a szo­cialista világrendszer egyre tö­kéletesedő munkamegosztásá­ban. Az ipari termelés világszín­vonalát csak specializált, nagy szériaszámú temetéssel érhet­jük el és tarthatjuk tartósan és versenyképesen. Fejlődé­sünk, élets zí n vonal emelkedé­sünk kulcsa az, hogy mennyire tudjuk a kívánatos gyorsaság­gal, az adottságainknak leg­jobban megfelelő, a szocialista nemzetközi munkamegosztás­ból beleilleszkedő profilok fejlesztési, technikai, tudomá­nyos és személyi feltételeit megteremteni. Ez a feladat egyaránt vonatkozik az ipari és a mezőgazdasági termelésre. Jól felfogott érdekünk, hogy ennek megfelelően mozgósít- tassék minden erő, az egész magyar társadalom, mert a népgazdaság termelésének eredményeire alapozódhat csak a népjólét növekedése. A szocialista termelési vi­szonyok adta lehetőségek bir­tokában, helyes gazdasági ve­zetéssel belátható időn belül teljesíthető fejlődésünk új, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó gazdasági prog­ramja. Ami a további távlato­kat illeti: a kidolgozásra ke­rülő húszéves gazdaságfejlesz­tési terv úgy alakítja nép­gazdaságunk szerkezetét, hogy benne, az ipari és a mezőgaz­dasági termelés helyes ará­nyainak érvényesülésével együtt, a termelés minden ágában, a legfejlettebb techni­ka bázisán gyors termelésnö­vekedés valósulhasson meg. Az ipari termelés ötszörösére emelése (nem is szólva az (Folytatás a 2. oldalon) % Eredmények az új egyetemi felvételi | kidolgozására kiirt pályázatról Az ÉRME rektora pályázatot itt ki új egyetemi felvételi rend­szer kidolgozására. A múlt év de­cember 15-én lejárt pályázatra 8 pályamű érkezett be, amelyeket a rektor által felkért bíráló bizott­ság elbírált. A pályázat eredmé­nyes volt, mind a 8 pályamű szá­mos új és továbbiakban megvizs­gálandó gondolatokat tartalmaz. A pályázat az alábbi rangsorolás­sal zárult: I. díj: 2000 Ft. Ébert Ágoston ta­nársegéd, lakóépülettervezési tan­szék. II. díj: 1400 Ft. Dr. Simonyi Alf­réd tanársegéd, vontatási tanszék. II. díj: 1400 Ft. Sándor István adjunktus, matematika tanszék. III. díj: 1000 Ft. Simonyi Gyula tanársegéd, I. geodézia tanszék. III. díj: 1000 Ft. Dr. Zádor Mi- hály adjunktus, építészettörténeti tanszék. III. díj: 1000 Ft. Teőke László hív. vez, építész dékáni hivatal. Ezenkívül megvásárlásra kerül 600—600 Ft összegekben Juhász Bertalan és Dobó Ferenc ad­junktusok közös pályaműve, va­lamint Rosivall Ferenc docens pá­lyamunkája. Ébert Ágoston ts. első díjat nyert pályaműve rendkívül - ala­pos, mindenre tekintő egységes koncepció. Bár alapgondolata — a O-évfolyam — több pályamű­ben szerepel, javaslatának újsze­rűsége éppen annak átfogóbb szemléleten alapuló felhasználásá­ban jelentkezik. Javaslatában a O-évfolyamra minden jelentkező feltételesen felvételre kerül, szak­mai területen termelő munkát vé­gez, és közben esti levező formá­ban alaptárgyakat tanul. A O-év- folyamon elért eredmény alapján, — amely az elméleti tudáson kí­vül szakmai ismereteket, vala­mint az emberi magatartás bírá­latát is tartalmazza — kerülnek a legjobbak az I. évfolyamra. így a felvétel egyéves megismerés fo­lyamatává válik, amely mint az oktatás szerves része, alkalmas a középfokú iskolák közötti kü­lönbségek felszámolására is, ;tech- nikumból jöttek matematika-fizi­ka, gimnáziumból jöttek ábrázoló­geometria — rajz, valamint szak­maismeret hiányainak pótlására) megoldja a fizikai munkavégzés problémáját is, tehermentesítve mindezektől az egyetemi tanulmá­nyokat. A O-évfolyam hallgatói dolgoznak, így nem eltartottak és közülük azok, akik nem kerülnek egyetemre mint szakmunkások, valamint középkáderek folytathat­ják munkájukat a szakmában. A y javasolt felvételi rendszer igen igazságos, mert a kiválasztás alap- 2 ja a felkészültség, rátermettség, ^ munkához való viszony, az embe- £ ri-politikai magatartás. Mind- f ezekkel biztosítja a kétkezi mun- í kások gyermekeinek egyetemre ju- 6 tását. A középfokú iskolák fel- ^ adata a szakmák szerinti egyete- 6 mek O-évfolyamára irányítani a Z fiatalokat, akiknek módjukban áll 2 a O-évfolyam időszaka alatt el- ^ dönteni, hogy a szakterületen be- ^ lül melyik kart választják. Jó ja- ^ vaslatot tesz az esti- és levelező 2 hallgatók felvételére is. Dr. Simonyi Alfréd tanársegéd ^ második díjat nyert pályaműve ^ alaposan vizsgálja az egyéves fi- v. zikai munka előnyeit és kihatá- ^ sait. Ebben hasonló alapokból in- ^ dúl ki. mint az első díjas pálya- 4 mű, de alapelve nem annyira át- 2 fogó, körültekintő és kidolgozása ^ nem annyira részletező. ^ Sándor István adjunktus máso- ^ dik díjas pályaműve alaposan jel- 2 lemzi a jelenlegi helyzetet, köz- ^ ponti tervet és központi propagan- ^ dát javasol, számos részletkérdést ^ jól megold. 2 Simonyi Gyula tanársegéd har- ^ ma dik díjas pályaművében néhány J jó részletgondolatot és javaslatot ^ tesz, az egész beiskolázási és fel- y. vételi rendszerre azonban nincs ^ átfogó változtatási javaslata. Dr. Zádor Mihály adjunktus har- ^ madik díjas pályaművében né- ^ hány jó javaslatot tesz, azonban £ ezeket sajnos nem dolgozza ki ^ részletesebben. ^ Teőke László hivatalvezető har­madik díjas pályaműve alapos munka, amely a jelenlegi helyze­tet jól elemzi, de a konkrét ja­vaslata kevés. Juhász Bertalan és Dobó Fe­renc adjunktusok javaslatai kö­zül több nem valósítható meg, á megvétel azonban honorálja a pá­lyamű néhány jó és használható gondolatát. Rosivall Ferenc docens pályamű­ve alapos munka, de fő gondo­lata gyakorlatilag nem valósítható meg. Számos jó javaslatát, mely részleteiben néhány tévedést is tartalmaz, a megvétel honorálja. A pályaművekben átfogóan és részletekben felvetett javaslatok alapján ki lehet dolgozni az egye­temi felvételeknek azt az új for­máját. mely társadalmi fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában adott­ságainknak és céljainknak a leg­jobban megfelel. Dr. Sabathiel József egy. tanár, a bíráló bizott­ság elnöke

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék