A Jövó Mérnöke, 1963 (10. évfolyam, 1-41. szám)
1963-01-07 / 1. szám
A magyar társadalom fejlődésének történelmi jelentőségű időpontjában tanácskozott pártunk VIII. kongresszusa: akkor ült össze, amikor befejeződött hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása, s áttértünk a szocialista társadalom teljes felépítésére. Nagy és merész vágyak öltöttek testet, áldozatos harcok és fáradságos küzdelmek eedményei értek be szülőföldünkön; bebizonyosodott, hogy a szabad nép csuda dolgokra képes...! Tüzetesebben vizsgálva a hazai változásokat , amelyek egyáltalán nem egyedülállóik a világon, hiszen testvéri nepáli sora jár velünk hasonlatos fejlődési utat! — azonnal kitűnik, hogy nagy tásadalmi törvényszerűségek munkálnak nálunk is, mint mindenütt, ahol a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép szabadon formálhatja sorsát, haladását. Mindenképpen nevezetes győzelem már az is, amit eddig elértünk. Hiszen egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Átrendeződött társadalmunk osztályszerkezete is: eltűntek hazánkból a kizsákmányoló osztályok. A számában megnövekedett, szervezettségében és szocialista öntudatában sokat fejlődött magyar munkásosztály társadalmunk vitathatatlan vezető erejévé nőtt. Szövetségben a gyorsan integrálódó parasztsággal, valamint a társadalom többi dolgozó rétegeivel, biztosan vezeti egész népünket a szocialista társadalom megvalósítása felé. Egyszóval: „Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását." Az új élet, az ígéretes új rend, megdönthetetlen fundamentumait cementezte össze dolgozó népünk munkája, értelme, lelkesedése és akarata. Eredményeink alapján léphetünk előre, tovább, a szocializmus teljes felépítésének korszakába. Az élet nagy iramú fejlődése nem teszi lehetővé — nincs is rá szükség —, hogy hosszasan múlassuk az időt az eddig megtett út sikereinek ünneplésével. Mindaz, amit elértünk, csak kiindulópontja fejlődésünk új szakaszának, a szocializmus teljes felépítése időszakának. Élve a költő szavaival, jó mulatság, férfimunka volt a fundamentumok lerakása, de a java a tennivalóknak, az igazában nagy munka, még csak ezután jön! A szocialista társadalom felépítése rendkívül bonyolult, sokrétű feladat, amely igen sok munkát, erőfeszítést igényel. Pártunk Vili. kongresszusa tételesen határozta meg a szocializmus építésének soron levő feladatait, részletesen körvonalazta az előttünk álló új fejlődési szakasz tennivalóit. Az a nagy társadalmi forradalom, amely népünk életében a munkásosztály hatalomra jutásával elkezdődött, nyilvánvalóan két nagy szakaszra oszlik: első szakaszában elvégezte a szocializmus alapjainak lerakását, második szakaszában viszont a szocializmus teljes felépítését oldja meg. Forradalmunk, fejlődésünk új szakaszában az anyagi- technikai bázis, a termelőerők fejlesztésének kérdései kardinális súllyal merülnek fel. A feladatra létrehozott szocialista termelési viszonyok megszilárdítása, tökéletesítése, egyáltalán, a kialakított szocialista kereteknek szocialista tartalommal való megtöltése. Szocialista iparunk gyors fejlesztése és mezőgazdaságunk mielőbbi megerősítése mellett, természetesen nagy feladataink vannak a kultúrforradalom további kibontakoztatása terén, hazánk kulturális átalakításában. Külön hangsúlyt kap a dolgozó nép szocialista tudatának, gondolkodásának, erkölcsének megteremtése, az egész nép szocialista szellemű nevelése. z előttünk álló évek gazdasági feladatai közül elsősorban második ötéves tervünk pontos végrehajtásával biztosíthatjuk, hogy a kitűzött tervszámok teljesítésével előbbre juthassunk a termékbőség megteremtése felé vezető úton. Arra kell most koncentrálnunk minden anyagi és szellemi erőfeszítést, hogy a társadalmi munka termelékenységének növelésével, a gazdaságos termelés erősítésével vállaljunk részt a szocialista világrendszer egyre tökéletesedő munkamegosztásában. Az ipari termelés világszínvonalát csak specializált, nagy szériaszámú temetéssel érhetjük el és tarthatjuk tartósan és versenyképesen. Fejlődésünk, életszínvonal emelkedésünk kulcsa az, hogy mennyire tudjuk a kívánatos gyorsasággal, az adottságainknak legjobban megfelelő, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból beleilleszkedő profilok fejlesztési, technikai, tudományos és személyi feltételeit megteremteni. Ez a feladat egyaránt vonatkozik az ipari és a mezőgazdasági termelésre. Jól felfogott érdekünk, hogy ennek megfelelően mozgósíttassék minden erő, az egész magyar társadalom, mert a népgazdaság termelésének eredményeire alapozódhat csak a népjólét növekedése. A szocialista termelési viszonyok adta lehetőségek birtokában, helyes gazdasági vezetéssel belátható időn belül teljesíthető fejlődésünk új, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó gazdasági programja. Ami a további távlatokat illeti: a kidolgozásra kerülő húszéves gazdaságfejlesztési terv úgy alakítja népgazdaságunk szerkezetét, hogy benne, az ipari és a mezőgazdasági termelés helyes arányainak érvényesülésével együtt, a termelés minden ágában, a legfejlettebb technika bázisán gyors termelésnövekedés valósulhasson meg. Az ipari termelés ötszörösére emelése (nem is szólva azFolytatás a 2. oldalon) A szocializmus teljes felépítésének időszakában Írta: Lakatos Árpád A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? A BUDAPEST MŰSZAKI EGYETEM ÉS AZÉPÍTŐIPARI ÉS KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM KAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ABA, SO FILLER VISISSISTMN’. 1963. JANUÁR 7. Utasáramlási térképek készülnek A közlekedési kar közlekedésgazdasági tanszéke — a MÁV megbízásából —, a MÁV elővárosi forgalmának felmérésével kapcsolatban tudományos vizsgálatokat folytat az utasáramlási térképek megszerkesztésére. E térképek alapján lehetővé válik a MÁV elővárosi utasforgalmának (amely mintegy 200 000 utast érint), az eddiginél jóval észszerűbb, gazdaságosabb, az utasok részére kedvezőbb megoldása. . . . .. . . ... FÁY GYŐZŐ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA: 1 Olaszországi tájak a Ságvári Endre Kultúrotthonban Újpesten 2z országban járt Fáy Győző festőművész itáliai impressziók, hangulatok ihletéséből született képein mutatja be az olasz táj szépségét. Hosszú évek óta nem volt alkalmunk magyar festőtől olasz témájú képeket látnunk, éppen ezért, felfokozott érdeklődéssel és várakozással mentem el a művész kiállítására. "Mielőtt a képekről beszélnénk, elöljáróban egypár szót kell mondanunk a festőről. Fáy Győző festőművész (született 1918.) a Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső növendéke volt, akinek festészeti tanításából gazdag útravalót kapott festői pályájára. A főiskolai tanulmányok befejezése után (1948.) két évig mint tanársegéd dolgozott a főiskolán. Jelenleg a Thälmann utcai művésztelepen lakik és dolgozik. Kiállításokon szereplő festményei, a táj jellegzetességének és hangulatának sikerült ábrázolásai. Szenvedélyesen szereti, kutatja a mozgást, a cselekvést is. Szép példa erre a díjnyertes Kalocsai pingáló aszszonyok című nagyméretű figurális vászna, ahol a színek és a térben elhelyezett figurák kompozicionális megoldásának összhangja az uralkodó. FÁY GYŐZŐ SZÉLES SKÁLÁJÚ MŰVÉSZ. Nyitott szemmel figyeli az élet megnyilatkozásait. Egy őszi erdőrészlet halvány színei éppúgy érdeklik, mint a dolgozó munkások figurái, a női test szépsége, arányossága, vagy egy-egy érdekes fej portrémegoldása. Olaszországi útja alkalmával a táj szépsége, az olasz ég csodálatos kék színe és a tenger végtelensége ihlette meg. Fáy Győző nagy rajzkészséggel rendelkező művész, a természetadta látvány alapja piktúrájának. Az általa látott tájnak nemcsak monumentális egységei ragadják meg éles szemét, hanem a szelíd lankákon sárgálló citromligetek (Pillantás Fiesoléra), vagy egy Nápoly környéki ódon, fehér falú parasztház udvarán kapirgáló csirkék is. Nemes arányú öreg épületek varázsa, a háttérben a tintakék égboltot kettéhasító zöld ciprusok (Régi Medici-udvar) kivételes természeti szépség adta sajátos atmoszféra az, ami megihleti a festőt: így alakulnak ki vásznain a napsütötte dombok, agétekben megbúvó kis tanyák (Tanya a hegyek között), és a domináló főtéma, a lenyűgöző tenger. Meleg színektől, laza, puha kontúrokkal is fényekkel tagolt festményei sokat mondanak el a terme-,zet bonyolult összefüggései Xvl. IdicUildiardoVo városképei (Aciterezza) ízes festői nyelven tolmácsolják az átélt élményt. Foltokban felrakott zöldjei, sárgái, kékjei és meleg barnái, harmóniába ötvöződnek, vibráló atmoszférát varázsolnak a vászon felületére. Képein megfigyelhető ecsetkezelésének lendületessége, fesztelen hevessége. Az olasz napsütés izzása ragyogó, tiszta színeket varázsol palettájára. A színek pedig a vászon felületén meghitt vagy izgalmas képekké alakulnak. Képei Szinyei Mersére és Vaszary Jánosra emlékeztetnek. Az előbbi a magyar piktúra történetében először alkalmazta a természet szabad ég alatt való megfigyelésének ábrázolását, vagyis a plein air festészetet. Felhívta a kortársak figyelmét a természet színességére, a napfény és levegő színjátékára. Az utóbbi a párizsi iskola könnyedségét, latinos derűjét hozta a hazai festészetbe. Mindezek az elemek Fáy Győző piktúrájában is megtalálhatók, mert színképzése, levegős festészete Szinyei Mersére, ecsetkezelésének könnyedsége, eleganciája Vaszaryra utal. Az ugyanazon vagy hasonló színeket kontrasztokkal választja el, ezzel a megoldással képeinek egy-egy hangsúlyos részét kiemeli, hatásossá teszi. Világos komponálási módszerrel dolgozik, gondosan kiérlelt és megszerkesztett alkotásaiban az érzelmi gazdagság szertelensége dominál, de ez a kompozíció zártságát nem oldja fel, viszont közvetlenné teszi művészetét. Érdekes megoldásokkal tágítja a kép véges kereteit, a vásznak szélein kivágásszerűen elhelyezett tájrészletekkel. A kép így kitágul, sejtetve a nézővel, hogy a látott élmény a kép kerekeszsége, színlátása, mesterségbeli fogásai a modern művész sajátos jegyeit viseli magán. Ezek azok a tényezők, amik piktúráját mozgalmassá, élővé, sőt, izgalmassá teszik. Olaszországi útjáról így nyilatkozik: — Hasznos dolog egy külföldi tanulmányút, főleg akkor, ha a művészt saját magára és hivatására eszmélteti. A nyugati képzőművészet helyzetét így jellemzi: — Az atomválság problémája rányomja bélyegét a művészet minden területére. A nonfiguratív piktúra eszközei, a megrettenést, megtorpanást fejezik ki. Megdöbbentő volt számomra, hogy igazán kitűnő művészek is a rassizmus leegyszerűsített konklúzióit választották, ahol az üres vászon és a tubusból kinyomott színek esetlegessége adott számukra kifejezési lehetőséget, akikor, amikor olyan nagy öregek, mint például Picasso, aki a társadalmi ferdeségek és az embertelen háború ellen tiltakozva új formát teremtett, vagy a sokszor ugyan mitikus elemekkel teli, de mindig figurális és eszmei mondanivalók útján járó Chagall művészetéből levont tanulságok alapján mehettek volna tovább. Persze, vannak ellenkező előjelű művészek is, gondolok itt Renato Guttuso művészetére, aki szocialista-realista irányzatával teszi világossá a kapitalizmus ellentmodásait. Többször is volt alkalmam megcsodálni mély eemberszeretettel teli, drámai képeit . Fáy Győző kiállítását érdemes megnézni, mert a szemlélő úgy érzi, hogy száguldó vonatablakból kitekintve látja a csodálatosan szép olasz tájakat. Karácsonyi István A kiállítás egyik szép képe Eredmények az új egyetemi felvételi kidolgozására kiírt pályázatról Az ÉRME rektora pályázatot írt ki új egyetemi felvételi rendszer kidolgozására. A múlt év december 15-én lejárt pályázatra 8 pályamű érkezett be, amelyeket a rektor által felkért bíráló bizottság elbírált. A pályázat eredményes volt, mind a 8 pályamű számos új és továbbiakban megvizsgálandó gondolatokat tartalmaz. A pályázat az alábbi rangsorolással zárult: I. díj: 2000 Ft. Ébert Ágoston tanársegéd, lakóépülettervezési tanszék. II. díj: 1400 Ft. Dr. Simonyi Alfréd tanársegéd, vontatási tanszék. II. díj: 1400 Ft. Sándor István adjunktus, matematika tanszék. III. díj: 1000 Ft. Simonyi Gyula tanársegéd, I. geodézia tanszék. III. díj: 1000 Ft. Dr. Zádor Mihály adjunktus, építészettörténeti tanszék. III. díj: 1000 Ft. Teőke László hív. vez. építész dékáni hivatal. Ezenkívül megvásárlásra kerül 600—600 Ft összegekben Juhász Bertalan és Dobó Ferenc adjunktusok közös pályaműve, valamint Rosivall Ferenc docens pályamunkája. Ébert Ágoston is. első díjat nyert pályaműve rendkívül alapos, mindenre tekintő egységes koncepció. Bár alapgondolata — a O-évfolyam — több pályaműben szerepel, javaslatának újszerűsége éppen annak átfogóbb szemléleten alapuló felhasználásában jelentkezik. Javaslatában a O-évfolyamra minden jelentkező feltételesen felvételre kerül, szakmai területen termelő munkát végez, és közben esti leverő formában alaptárgyakat tanul. A C évfolyamon elért eredmény alapján, — amely az elméleti tudáson kívül szakmai ismereteket, valamint az emberi magatartás bírálatát is tartalmazza — kerülnek a legjobbak az I. évfolyamra, így a felvétel egyéves megismerés folyamatává válik, amely mint az oktatás szerves része, alkalmas a középfokú iskolák közötti különbségek felszámolására is,technikumból jöttek matematika-fizika, gimnáziumból jöttek ábrázológeometriai rajz, valamint szakmaismeret hiányainak pótlására) megoldja a fizikai munkavégzés problémáját is, tehermentesítve mindezektől az egyetemi tanulmányokat. Az évfolyam hallgatói dolgoznak, így nem eltartottak és közülük azok, akik nem kerülnek egyetemre mint szakmunkások, valamint középkáderek folytathatják munkájukat a szakmában. A javasolt felvételi rendszer igen igazságos, mert a kiválasztás alap-ja a felkészültség, rátermettség, a munkához való viszony, az embe-ri-politikai magatartás. Mind- s ezekkel biztosítja a kétkezi muníkások gyermekeinek egyetemre juta tását. A középfokú iskolák fel- ^ adata a szakmák szerinti egyete-6 mek O-évfolyamára irányítani a fiatalokat, akiknek módjukban áll 2 a O-évfolyam időszaka alatt el- ^ dönteni, hogy a szakterületen be- ^ lül melyik kart választják. Jó ja- ^ vaslatot tesz az esti- és levelező 2 hallgatók felvételére is. Dr. Simonyi Alfréd tanársegéd ^ második díjat nyert pályaműve ^ alaposan vizsgálja az egyéves fizikai munka előnyeit és kihatá- ^ sait. Ebben hasonló alapokból in ^ dul ki, mint az első díjas pálya- 4 mű, de alapelve nem annyira át- 2 fogó, körültekintő és kidolgozása ^ nem annyira részletező. ^ Sándor István adjunktus máso- ^ dik díjas pályaműve alaposan jel-llemzi a jelenlegi helyzetet, köz- ^ ponti tervet és központi propagan- ^ dát javasol, számos részletkérdést ^ jól megold. 2 Simonyi Gyula tanársegéd har- ^ ma dik díjas pályaművében néhány jó részletgondolatot és javaslatot ^ tesz, az egész beiskolázási és fely vételi rendszerre azonban nincs ^ átfogó változtatási javaslata. Dr. Zádor Mihály adjunktus har ^ madik díjas pályaművében né ^ hány jó javaslatot tesz, azonban £ ezeket sajnos nem dolgozza ki , részletesebben. A Teőke László hivatalvezető harmadik díjas pályaműve alapos munka, amely a jelenlegi helyzetet jól elemzi, de a konkrét javaslata kevés. Juhász Bertalan és Dobó Ferenc adjunktusok javaslatai közül több nem valósítható meg, a megvétel azonban honorálja a pályamű néhány jó és használható gondolatát. Rosivall Ferenc docens pályaműve alapos munka, de fő gondolata gyakorlatilag nem valósítható meg. Számos jó javaslatot, mely részleteiben néhány tévedést is tartalmaz, a megvétel honorálja. A pályaművekben átfogóan és részletekben felvetett javaslatok alapján ki lehet dolgozni az egyetemi felvételeknek azt az új formáját, mely társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában adottságainknak és céljainknak a legjobban megfelel. Dr. Sabathiel József egy. tanár, a bíráló bizottság elnöke A fotós albumából...