A Jövó mérnöke, 1964 (11. évfolyam, 1-39. szám)

1964-10-19 / 30. szám

" miÁo proletárjai egyesüljetek! !$ IZ ÍPlífilPiUB is KfiOiKIDÍSI M0SZAIL KUIIM lkU\ XI. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. ARA: 50 FILLER 1964. OKTÓBER 19. Méreteiben, felszerelésében sokszorosa a Voszhod az elődeinek Nyilatkozik dr. Fülöp Zoltán docens . Hétfőn délelőtt megszakítot­ta adását a rádió és bejelen­tette a rendkívüli eseményt: a Szovjetunióban fellőtték a Voszhod nevű űrhajót három utasával. Az űrhajó parancs­noka Komarov űrpilóta, rajta kívül az űrkabinban tartózko­dott Feoktyisztov tudós és Je­­gorov orvos. Huszonnégyórai repülés után a társas űrutazás sikeresen vé­get ért. Miközben Moszkvá­ban ünnepelve fogadják az űr újabb hőseit, a szovjet tudósok megkezdték az adatok feldol­gozását, amelyekkel tovább fejlesztik az űrkutatás tudo­mányát. Ez a nagyszerű társas űrre­pülés adott alkalmat arra, hogy felkerestük dr. Fülöp Zoltán docenst a kalorikus gé­pek tanszékén, a rakétatechni­ka tárgynak előadóját, hogy néhány, az újabb űrutazással kapcsolatos kérdésünkre vála­szoljon. — Milyen hasonlóságot mutat a Voszhod az ameri­kai Gemini-program által felbocsátandó űrhajóval? — Ha alapul vesszük, hogy a Vosztok—1. űrhajó négy tonnával volt nehezebb az ugyancsak egy személyt szál­lító amerikai Mercury 1,3 ton­nájánál, akkor mindjárt szem­betűnik, hogy a Vosztok ka­binja sokkal több felszerelést, telepet, nagyobb biztosítást vitt magával az űrútra, mint az amerikai. A Voszhod ada­tait nem ismerjük, de ha ab­ból indulunk ki, hogy három embernek adott életlehetősé­get, akkor biztosan lényege­sen nagyobb, mint a Vosztok­­kabin súlya volt. Ebből kö­vetkezhet az, hogy a Voszhod nemcsak 24 órát, hanem en­nél több időt lett volna képes az űrben tölteni. Gagarin űr­hajójával csak egy fordula­tot tett, de két hétig is repül­hetett volna. Ugyanezzel szá­moltak a Voszhodnál is. A Voszhod-rakéta méretei meg­változtak, más hordozórakétá­val történt a felbocsátás is. Méreteiben, felszerelésében sokszorosa az előzőleg felbo­csátott űrrakétáknak. A Voszhoddal szemben az amerikai Gemini-program ál­tal felbocsátandó űrrakéta csak két ember tartózkodását teszi lehetővé, így kisebb űr­hajóról van szó. — Milyen követelménye­ket támaszt a védőöltözet nélküli űrrepülés és hogyan értékeli ezt a jelenlegi kí­sérletet? — A Voszhod esetében az előzőekhez viszonyítva telje­sen átdolgozott űrhajóról van szó. Mielőtt a védőruha nél­küli utazást értékelnénk, előbb meg kell vizsgálni, milyen ve­szélyekkel kell számolni az űrutazásnál. Kicsi, de előfor­duló eshetőség a meteorve­szély, amely a kabin falát megsértheti, s így a herme­­tikus zárást megszünteti. Ha védőruhában van az űrutas, akkor nincs ilyen veszély, mert a ruha biztosítja a szük­séges légnyomást. A ruha má­sik funkciója a rakétaindí­tásnál van, amikoris a hatal­mas gyorsulással szemben a védőruha biztosítja a test el­lenállását. A rakéta hatásfo­ka akkor optimális, ha a gyor­sulás maximális. A rakéta haj­tóműve — ebben az esetben — olyan nagy teljesítményű, hogy nem volt szükség optimá­lis hatásfok biztosítása végett a maximális gyorsuló képes­ség igénybevételére. Ezért vi­szonylag normális öltözetben is elviselhető volt az űrút az egészség minden károsodása nélkül. Ennek ellenére minden bizonnyal a Voszhodnak is megvoltak a maga biztonsági berendezései meteorveszély esetére. A legújabb technikai elgondolások alapján elképzel­hető, hogy ha az űrhajó falán sérülés keletkezne, akkor a résből kiáramló levegő a fal anyagából habot képez, mely a keletkezett rést újra eltömíti. Ilyen alapvető konstrukciós változtatásokat is végrehajtot­tak a Voszhodnál, amire az előzőeknél még nem került sor. Lényeges szerepet tölt be a védőruha a leszállásnál is, amely eddig minden esetben katapultálással történt. Most elmaradt a katapultálás és a három űrutazó együtt szállt le az űrhajóval, így védőruhára nem volt szükség. — Véleménye szerint a következő űrrepülés milyen meglepetést tartogat szá­munkra? — Érzésem szerint még jó néhány páros, esetleg hármas űrrepülésnek leszünk tanúi. A várható program: a Hold meg­kerülése. De ezt megelőzően az űrrepülés feladata kijutni a Föld sugárzási zónájából, amire eddig még nem került sor — fejezte be tájékoztatóját dr. Fülöp Zoltán docens. Halay Edit Műszaki könyvnapok Minden évben így ősszel megrendezik a Műszaki Könyv­napokat. Ha csak az lenne a célja ennek, hogy az érdeklő­dést a műszaki irodalom iránt felkeltse, jogosan csóválhat­nánk a fejünket. Hát így állunk? Nincs érdeklődés a műszaki könyvek után? Szó sincs erről! Éppen az ellenkezőjét tapasz­taljuk. Az új és jó műszaki könyveket elkapkodják. Hamar elfogynak a könyvesboltokból és a könyvtárak sem tudják ki­elégíteni az olvasók igényeit. A Műszaki Könyvnapok megrendezése nem üres forma­litás. Erről győződünk meg, amikor a Könyvnapra megjelent sok-sok könyv felett tartunk szemlét. A gépész, a vegyész, az építész, az elektrotechnikus, a bányász, — kit mi érdekel — válogathat a könyvnap újdonságai között. A Műszaki Könyvnapokra megjelent egyetemünk két pro­fesszorának a könyve. Faber Gusztáv: Hegesztett szerkezetek c. 840 oldalas könyve a Műszaki Könyvkiadónál és Simonyi Károly: Villamosságtan c. 720 oldalas könyve 3. kiadása az Akadémiai Kiadónál jelent meg vászonkötésben. Amit még meg kell jegyezni: az újabban megjelenő köny­vek kiállítása jobb, szebb. Nem mindegy ez sem az olvasó számára. Igaz, az sem közömbös, hogy egy 700—800 oldalas könyv 150 forint körül jár. Ez utóbbi viszont arra vezethet, hogy a szakemberek az ilyen drágább könyveket a könyvtá­rakban és nem a könyvesboltokban keresik. 1964. Műszaki Könyvnapjait október 19-től november 5-ig tartják. Dr. Fónyad Ernő J. * V _ ___1 __ _L_>_ ÖLTÖZIK AZ awwtwmnniwnwiimiwiTmnmmiifinTiimmitimmmnnninmnimmiiTnnimin»wnnfnimnmimiiiifitiTnimHniHt»nifniitninittm»muniniHHmn>£ — Cikkünk az 5. oldalon. (Kápolnai György felvétele.) | • • Összoktatói értekezlet hány igen lényeges, az egye­tem hallgatóságát, oktatógár­dáját és dolgozóit egyaránt érdeklő dolgot. A rektor köszöntötte a meg­jelenteket, majd beszédének elején olyan számadatokat kö­zölt, amelyek részben az el­múlt tanév állapotát, részben a mostani állapotot jellemzik. Nappali tagozatos hallgatók száma: 2536, estieké: 851, le­velezőké: 771. Létszámcsökke­nés csak ez utóbbinál jelent­kezik, mivel az építészmérnö­ki karon megszüntetik a leve­lező formát, s így az I. évfo­lyamra levelező építészhallga­tót már nem vettek fel. Az első évesek száma: 1156, en­nek 33,4 százaléka fizikai dol­gozó gyermeke. Az első éves nappali hallgatók kb. 31 szá­zaléka nő. A nők arányszáma az építészkaron a legmaga­sabb: 55 százalék. Még néhány érdekes adat a beszédből: az elmúlt év tanulmányi átlaga 3,30, a legmagasabb átlagot a kézi­­kar V. évfolyama érte el 3,66-tal. A 352 végzett nappali hallgató közül 273-an adták be diplomatervüket, ebből 257 vé­dett eredményesen. (A 16 si­kertelen védés a mérnöki ka­ron volt.) A földmérő mérnöki szak nappali tagozatán kísérletkép­pen már végszigorlatot tartot­tak, s szebb eredményeket kaptak, mint a korábbi diplo­­materv-megvédéseken. A nap­pali tagozatos hallgatóknak 94 százaléka részesül valamilyen fajta rendszeres állami támo­gatásban, és társadalmi ösztön­díjas 47 százaléka. A rektor ezzel kapcsolatban megemlí­tette, hogy a társadalmi ösz­töndíjak kifizetési rendszere számos súlyos és jogos panasz­ra ad okot, a hallgatókhoz sokszor csak nagy késéssel jut el a pénz, és huzamos ideig még legelemibb szükségletei­ket is nélkülözni kényszerül­nek. Ez alkalommal is kérte az MNV-et, hogy a kifizetési rendszert vizsgálja felül. A továbbiakban foglalkozott az elmúlt tanév tudományos diákköri munkájával. Igen ör­vendetes — mondotta —, hogy a 23 diákkör eredményesen működött, amelyet többek közt az is bizonyít, hogy az egye­temünk rendezésében lefolyt VI. országos tudományos diák­(Folytatás az 5. oldalon) összoktatói értekezletet tar­tott október 14-én az Építő­­ipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektora a központi épület dísztermében. Az érte­kezleten dr. Hazay István rek­tor tartott beszámolót, amely­ből kivonatosan közlünk né­ .......................................................... I­ innUI illl II..........Ilii Ilii II I IIIII1IIMI j ~ Gépesített előadók zenével Öveges, egymástól jól elhatárolt kamrák­ban a fülükön fülhallgatóval ifjú emberek ülnek, s komolyan jegyezgetnek. Tizennyolc fülke. Tizennyolc fülhallgatós ifjú. Előttük egy-egy kis asztalon egy-egy magnetofon. A magne­tofonok előtt mikrofonok. A faltóban ülők időnként egyszerre, majd külön-külön szól­nak bele a mikrofonokba. A magnetofon szalagok minden fülkében szorgalmasan pö­rögnek, szinte versenyt darálnak egymás­sal. Mi ez? Újszerű vetélkedő. Ki miben tudós versen­gés? A járatlan halandó sokmindenre gondolhat. Csupán arra nem, hogy ezekben a fülhall­gatós, magnetofonos kis kamrákban nyelvta­nítás folyik a műszaki berendezések segítsé­gével. Modern, haladó korunk a felsőfokú tömeg­­oktatási módszerekben is újat hoz, elindult térthódító útjaira a gépesített oktatás. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője, Suara Ró­bert docens, egy újszerű pedagógiai élmény hatása alatt ismerteti az új oktatási módszer keletkezését, eddigi eredményeit.­­ A gépesített stúdió-oktatást tavaly egy külkereskedelmi tanfolyamon kísérleteztük ki, idén pedig az elsőévesek heti egy órán át tanulhatnak, gyakorolhatnak a gépesített módszerek segítségével. — Hogyan folyik a tanítás? — A tanári asztalon elhelyezett vezérlő magnetofon segítség­ével, kétféle gyakorlati munka folyik. Előbb fonetikai gyakorlatok­kal, majd a magnetofonok segítségeivel fel­vett kérdésekre adandó feleletekkel foglal­koznak a hallgatók. A gyakorlatok főleg azok­nak nyújtanak nagy segítséget, akik eddig csupán vizuálisan tanultak, nyelvtanulmá­nyaiknál csupán a betűkhöz ragaszkodtak. Az új módszer szerint akusztikusan oktatjuk a helyes beszédkészségre a hallgatókat. Egy-egy szöveget ötször-nyolcszor kell lejátszani, majd a mikrofonba fejből visszaismételni. Ezekkel a gyakorlatokkal az időt intenzíven tudjuk kihasználni, hiszen egy óra alatt többféle gya­korlattípust tudunk alkalmazni. — Hogyan ellenőrzik a helyes feleleteket? — Ez a kapcsolásos módszer segítségével nagyon könnyen megy, a magnetofonokon akár külön-külön, vagy egyszerre is visssza­­játszhatjuk a rögzített feleleteket. — Nem fáradnak el a hallgatók a hosszú szövegek gépies koncentrálásában? — Jól tudjuk, hogy tíz percnél tovább kon­centrálni nem igen lehet, ezért egy-egy fel­dolgozott anyag után pihentetőnek megnyug­tató zenét közvetítünk, és csak ezután térünk át újabb gyakorlattípusra. A nyelvészeti tanszék vezetőjétől megtud­juk még, hogy az előadók, vagyis a magne­tofonra felvett szövegek bemondói a legtö­kéletesebb kiejtéssel, úgy adják tovább az idegen nyelvek szövegeit, hogy azok gépies ismétlése a helyes beszédkészség elsajátításá­hoz vezet. Megtudjuk, hogy a munka során egy-egy óra alatt, 4—5 féle gyakorlattípus mellett, gyakran a vetítőberendezést is igény­be veszik a háromszázezer forinttal felépített új, gépesített nyelvteremben. A további érdeklődésre már nincs idő. Kez­dődik az óra. Egy fülhallgatót csatolunk a fü­lünkre, könnyű bécsi valzer zenéjét halljuk. A lassan semmibe hulló zenei foszlányok után egy nagyon kellemes női hang szólít fel min­ket oroszul: „Beszélgessünk Gorkij életé­ről ...” Dolgozat következik. Nem zavarunk tovább. Még egyszer körbejár tekintetünk, újból cso­dával adózunk korunk emberének újabb nagyszerű vívmányán, a gépesített oktatói be­rendezéseken, melyek nyilván n­a­gy segítsé­get nyújtanak a megnövekedett nyelvoktatá­si feladatokban. Az az érzésünk, hogy a hagyományos ok­tatási formák a technika rohamos fejlődésével tökéletesen megváltoznak. Azaz mégsem egé­szen tökéletes, az új oktatási formában egyet­len hibát máris felfedeztünk, ... súgni, itt nem lehet! Abai Pál Vajon, hogy sikerült ez a felelet, melyet a magnetofonszalag itt rögzít? Az építőtábor kitüntetettjei A Budapesti Műszaki Egye­tem KISZ-bizottsága október 14-én ünnepség keretében ju­talmazta meg a Schönheit Zoltán KISZ önkéntes Ifjú­sági Építőtábor legjobb rész­vevőit. Az ünnepségen pénzjutalom­ban részesítették az összesí­tett brigádversenyben legtöbb pontszámot elérteket. 2000 Ft-os pénzjutalomban részesült Horgosi Antal bri­gádja, 1500 Ft-ot kapott Nagy Imre brigádja, 1000 Ft-ot Orosz Sándor brigádja, 700 Ft-ot Viszló Gyula és Tóth Ferenc brigádja, 500 Ft-ot Horváth Gyula, Princzes De­zső, Józsa György, Hegyi Flórián és Szabó György brigádja. 39 hallgató, akik már négy­szer vettek részt építőtábori munkában, könyvjutalomban részesültek. Aranykoszorús KISZ-jel­­vényt kapott Budai József vegy. 1/1, Herczeg János G 1/8, Haypál István vill. I/12, Martinák Lajos gép. III/5, Fa­zekas László gép. III/6, Sza­­bópál Géza gép. I/7, Sigmond György gép. III/3, Pintér Imre vegy. III/l, Szabó János vili. II/M1, Tálosi Péter vili. II/Ml, Vantulek György gép. III/4, Varró Sándor gép. II/8, Tóth Tibor vili. IV/Gy2, Kapitány Sándor gép. okt. hóig. Külföldi jutalomutazásban ré­szesült Barna Márton gép. III/2, Rieder Gyula vegy. III/1 és Rokonai József vegy. III/1. ők ötnél többször vettek részt építőtábori munkában. Külön kitüntetésben része­sült Baranyai Károly (a tábor Karcsi bácsija) a KISZ- bizottság cseh, osztrák külföl­di úttal jutalmazta. KISZ-bizottsági ülés A Budapesti Műszaki Egye­tem KTSZ-bizottsága október 14-én KISZ-bizottsági ülést tartott a rektori nagytanács­­teremben. A napirenden az egyetemi KISZ-küldött értekezlet beszá­molóira és a határozati javas­latra, valamint a küldöttérte­kezlet forgatókönyvére, mun­kabizottságaira és az új KISZ- bizottság, a revíziós bizottság, és a kari vezetőségek szemé­lyi összetételére vonatkozó ja­vaslat szerepelt. A küldöttértekezlet előtt ez volt az utolsó KISZ-bizottsági ülés.

Next