A Jövő Mérnöke, 1965 (12. évfolyam, 1-39. szám)
1965-05-24 / 19. szám
2 1 Nyilatkozik a hét Amikor a Főiskolai Világbajnokság megrendezésének jogát Budapest kapta, ez a döntés a magyar főiskolás és egyetemi sport nemzetközi elismerését is jelentette. Az Universiadét ma már méltán nevezik kis olimpiának, hiszen ma már világszerte egyre inkább az egyetemi ifjúság adja a sportélet legkiemelkedőbb alakjait és eredményeit Érthető, hogy az Universiade közeledtével az egyetemi sportéletre terelődik a figyelem. Ez az érdeklődés megmutatkozik a műszaki egyetemeken is. Lapunk eddigi számaiban több cikk foglalkozott az egyetem sportéletével, a MAFC- cal, az eddigi eredményekkel, a problémákkal, a feladatokkal — a jövő kérdéseivel. Megszólaltak a legilletékesebbek: tanárok, hallgatók — sportolók és edzők. Most az egyetem vezetői nyilatkoznak ezekről a kérdésekről. Dr. Haray István, az EKME rektora: — Az utóbbi évtizedek rohamos fejlődését a sportvilágban is lemérhetjük. Az új, nagyszerű világrekordok azonban nem születnek véletlenül, rengeteg megfeszített munka halmozódik bennük. A fantasztikus eredményekkel nemcsak a sportéletben találkozhatunk. A XX. századot a tudomány, a technika századának is nevezik. Hogy a műszaki fejlődéssel valaki lépést tudjon tartani, ahhoz ma jóval több tanulásra, munkára van szükség, mint azelőtt. A nagy eredmények pedig még sokkal többet, nagyobb erőfeszítést, gyakran az emberi teljesítőképesség maximumát követelik. Vannak, akik soknak tartják a heti 36 órás elfoglaltságot, amikor én végeztem az egyetemet, óráink száma 44—48 volt. — És azóta a tudomány és a technika forradalma új szakaszába lépett. Ma már az átlageredményekhez is jóval nagyobb teljesítményrevan szükség, mint régebben a kiemelkedőkhöz. Aki ezt nem látja be, nem veszi figyelembe a megnövekedett követelményeket , az lemarad a versenyben. Az egyetemi hallgatók nehéz szellemi erőfeszítései ellensúlyozására jó kiegészítőnek látszik a sport, az egészséges testedzés: ez aktív pihenést, szellemi felfrissülést jelenthet — ha ez a tanulásnak alárendelve történik. A tanulmányi követelmények, feladatok semmiképpen sem szenvedhetnek csorbát. Régebben előfordult, hogy valaki a sporteredményeivel kívánt diplomát szerezni — az egyetem célja, feladata azonban, hogy jól képzett mérnököket neveljen. Ennek a munkának kell alárendelni a szórakozást, sőt a sportot is. Nagyon fontos a helyes arányok kialakítása és megtartása, mert ha ez eltorzul, akkor az az ember harmóniáját is megbonthatja. A sport, sokat segíthet az egyetemi munkában, fontos eleme a sokoldalú mérnök nevelésének, képzésének. Egyetemünk vezetősége nagyra értékeli a sportmunkát és ehhez igyekszünk a magunk erejétől telhetően minden támogatást megadni. De azt is figyelembe kell venni, hogy a sport területén mutatkozó követelmények — elsősorban a létesítmények — megvalósítása jelentős mértékben nem az egyetemtől függ. Könnyítené a helyzetet, ha az egyetem sportfóruma alaposan kidolgozott, részletes fejlesztési programtervezetet készítene, amelyben a kéréseiket, elképzeléseiket reális számítások alapján állítaná össze, mert a támogatást csak úgy tudjuk megoldani, ha konkrétan ismerjük a hiányosságokat és a terveket. Ha az egyetem sportegyesületének vezetősége egységes szilárd alapokon állva meg tudja valósítani elképzeléseit, akkor bizonyára a fent említett programtervezet kidolgozása sem jelent majd problémát — és ezzel az egyetem sportéletének vezetője, irányítója lehet ismét, csakúgy, mint az elmúlt hat évtized folyamán. Itt a vizsgaidőszak, és a bajnokságok, versenyek ideje: sportolóinknak sok sikert kívánok tanulmányi munkájukban és a sportban is. Arra szeretném kérni őket, hogy eredményeikkel és magatartásukkal mutassanak példát az egyetem ifjúságának. Dr. Devics József, a BME rektorhelyettese: — Egyetemünkön hagyománnyá vált szép és nemes versenynek, a „Jó tanuló, jó sportoló” mozgalomnak van egy, a mozgalom fé egyetem vezetője l nyegét kifejező jelmondata, amely így hangzik: „Jó tanulmányi és sportmunkával fejlesszük sokoldalúvá a jövő mérnökét”. E jelmondat kifejezésre juttatja azt a gondolatot, hogy a tanulás és a sport csakis a legszorosabb összhangban képes olyan embertípus kialakítására, akit a fizikai, erkölcsi és akarati képességek, illetve tulajdonságok állandó fejlesztése magasfokú szellemi tevékenység végzésére tesz alkalmassá, vagy más szóval a magasfokú szellemi tevékenység megköveteli a fizikai, pszichikai, erkölcsi és akarati tulajdonságok állandó fejlesztését Az említett készségek, tulajdonságok kialakítása, valamint a tanulás és sportolás összehangolása azonban különösen műegyetemi viszonylatban nem olyan egyszerű dolog és viszonylag sok nehézség leküzdését igényli. Mindannyian tudjuk, hogy a folyamatos egyetemi munka, egy-egy vizsgaidőszakra való felkészülés igen nagy szellemi megerőltetést jelent. Az aktív sportolás, a sportkövetelmények teljesítése, a konkrét cél elérésére való törekvés nagymértékben hozzásegíthet ezen nehézségek leküzdéséhez. A tapasztalatok szerint a legkiválóbb eredmény is túlszárnyalható a jól megvalósított módszer, a küzdőkészség és a szorgalom segítségével. Az eredmény biztosításának, illetve fokozásának egyik feltétele a lankadatlan, kitartó szorgalom, melynek birtokában gyakran nagyobb eredmény eléréséhez válhat képessé a hallgató, mint esetleg jobb képességű, de hanyag, közömbös magatartású társa. Az egész évi munka, illetve tanulás során, de különösképpen a vizsgaidőszakban van óriási jelentősége a fent említett munkamódszernek és szorgalomnak. Ebben az időszakban nagy különbség mutatkozik a munkabírásban a sportoló hallgatók javára. Azok a hallgatók, akik egy-egy áttanult nap után, vagy közben alaposan megmozgatják testüket, s más irányban koncentrálva, erőteljes aktív pihenéssel fejlesztik fizikumukat, idegrendszerüket, a fokozott megterhelés elviselésére szellemileg is felfrissülnek. Ezek a hallgatók általában sokkal nagyobb anyag elsajátítására válnak alkalmassá, s a vizsgaidőszak végén nem sokkal kisebb szellemi frisseséggel rendelkeznek, mint a felkészülés elején. A tanulásban és a sportban egyaránt döntő szerepe van a koncentrációnak. Az a hallgató, aki az edzéseken, versenyeken ehhez hozzászokott, a vizsgákon is le tudja küzdeni idegességét, az anyag lényegére is jobban tud koncentrálni. A tanulás és sport összhangjának állandó és folyamatos biztosítása csak úgy valósítható meg, ha a munka időbeosztása tervszerű és céltudatos. Erre annál is inkább szükség van, mert azok a hallgatók, akik tanulmányaik mellett sporttal is foglalkoznak, kétségkívül komoly munkatöbbletet vállalnak magukra. Ennek a munkatöbbletnek azonban a fent említetteken kívül megvan még az a pozitív előnye is, hogy a követelmények fokozására való állandó törekvés a fizikum munkabírását, ellenállását is növeli és ennek révén a sportoló, hallgató az egyre fokozódó tanulmányi megterhelést is könnyebben viseli el. A sok-sok fáradtság, lemondás, a céltudatos időbeosztás szerinti életmód betartása nagy akaraterőt kíván, de a tanulmányokban és a sportban egyaránt elért eredmények és élmények sokszorosan kárpótolják az egyébirányú lemondást. A tudomány és a sport a ma kultúremberétől szinte elválaszthatatlan, mert e kettő együttesen járul hozzá a felnövekvő ifjú nemzedék sokoldalú ismereteinek kialakításához, egészségének védelméhez, munkaképességének növeléséhez, szabadidejének hasznos eltöltéséhez. A sport lehetőséget nyújt a különböző munkaterületeken működő szellemi és fizikai dolgozók baráti kapcsolatainak kialakítására. A nemzetközi, baráti találkozókon, versenyeken a különböző társadalmi rendszerben élő fiatalok megismerik, megszeretik egymást és sokszor életre szóló barátságot — gyakran házasságot is — kötnek egymással. Ez a sporbarátság fontos tényezője a népek békés egymás mellett élésének, a békére való törekvés megvalósításának. Azok a hallgatók, akik a tanulásban és a sportban egyaránt a legjobb eredményeket érik el, példaképül szolgálhatnak valamennyi hallgatótársuk számára. P. J. L 115.978 CHRESTA. Hans: Filmerziehung in Schule und Jugendgruppe. Grundlagen, Methode, Arbeitsunterlagen. Mit Beiträgen v. Hanspeter Manz u. Rudolf Suter Solothurn. Schweizer Jugend- Verl: Stuttgart Eulen-Verl. (1963) . 231 lap 4 t. 321.742 DE KIEFFER. R. — COCHRAN. Lee W.: Manual of audio-visual technioues. 2. ed. Englewood Cliffs, N. J. Prentice—Hall, (1964) . VIII. 254 lap. A Központi Könyvtár újonnan beszerzett audió-vizuális könyvei 227.350 (Eight mm) 8 mm sound film and education. Proceedings of a conference held at Teachers College, 1961. Ed. by Louis Forsdale New York, Teachers College, Columbia Univ. 1962. X, 166 lap. 227.789 HAAS, Kenneth Brooks — PACKER, Harry Q.: Preparation and use of audio-visual aids. 3. ed. 3. print. Englewood Cliffs. N. J. Prentice-Hall (1963). XII. 381 lap. 321.799 KOMOSKI, P. Kenneth: Programed instruction and its place in education. Address. (Berlin?), ny. n. (1963?). 27 lap. Soksz. A MŰSZAKI ÉS TERMÉ-SZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE keretében működő Arany-, Gyémánt- és Vasokleveles Mérnökök Köre előadást rendez. Az előadás címe: „Mérnök és műemlék”, előadó: Ney Ákos, gyémántokleveles mérnök. Az előadás helye: Technika Háza (Bp., V., Szabadság tér 17. I. em. 138.). Az előadás időpontja: 1965. május 25 (kedd) du. 17 óra. HÉTFŐN, 24-ÉN, A BME GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA ülést tart délután 2 órakor a tanácsteremben. A BALLAGÁSI ÜNNEPSÉGET MÁJUS 29-ÉN rendezik meg a BME végzős hallgatói. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik az egyetem aulájában. Utána déli 12 órakor a BME KISZ-bizottság fogadást rendez a kiváló ötödéves KISZ-aktívák tiszteletére és ez alkalommal jutalmazásban is részesülnek. KISZ VB ÜLÉS VOLT a BME-n május 19-én. Napirenden szerepelt az egyetemi nyári KISZ vezetőképzőtábor programjának megbeszélése és a nyári KISZ-feladatok. unTuH LJOT’IU AZ ORVOS-MÉRNÖKKÉPZÉSRŐL tart megbeszélést a BME rektorával az orvostudományi egyetem rektora, két rektorhelyettese, az orvostudományi kar dékánja, párttitkára és a fizikai intézet igazgatója, május 25-én kedden délután fél három órakor. BME REKTORI TANÁCSÜLÉS LESZ 28-án, pénteken, a tanácsteremben, ahol beszámoló hangzik el a BME 1964 évi tudományos kutatásairól, valamint jelentés kapcsán megtárgyalják az ipari üzemgadasági tanszék oktatónevelőmunkájának néhány kérdését. ••••••műszaki Könyvespolc • •• N. V. Lavrov—A. P. Surugin: kiégés- és gázosításelmélet alapjai Napjainkban — egyéb energiák mellett — a hagyományos tüzelőanyagok képezik az energia alapvető forrását. A tüzelőanyagok széles körben elterjedt felhasználási módozatait, tüzelését, gázosítását és termikus feldolgozását együttesen „tüzeléstechninikai folyamatnak” nevezik. E folyamatok célja: hőenergia termelése, vagy új, értékesebb tüzelőanyagok előállítása. Szerzők az oxidáció jellegű égést tárgyalják, amely a természetben és a technikában a leggyakrabban fordul elő. A könyv célja, hogy megismertesse a műszaki szakemberekkel és műszaki egyetemi hallgatókkal az égés és a gázosítás elméleti alapjait. A könyv igen jelentős, hiszen az égés és gázosítás folyamatainak kérdésével szinte az ipar minden területén találkozunk. E terület kutatása viszont viszonylag nem nagy múltra tekinthet vissza; a szóban forgó jelenségek elméletének megalapozásában a szovjet tudósok járnak az élen,köztük N. V. Lavrov professzor. A szerzők nemcsak az égés és gázosítás jelenségeinek korszerű elméletét ismertetik, de utalnak azokra a kérdésekre is, amelyeknek tisztázására a magyar szakembereknek is lehetősége nyílik. ................... IRODALMI PRESSO Kellemes esettel zárult a vári kollégium népszerű Irodalmi Presszójának idei műsora. Ionesconak — az egzisztencialista antidráma egyik legjellegzetesebb képviselőjének — talán legkedveltebb darabjait „A leckét” és „A kopasz énekesnő”-t mutatták be az Universitas Együttes tagjai: Fodor Tamás, Hetényi Pál, Kelemen József, Solyom Katalin és Szilágyi Maya. Az együttes nemrég tért haza a franciaországi Nancyban megrendezett egyetemi színházak világfesztiváljáról, ahol a Csokonai, özvegy Kamyóné című komédiájával második ^ díjat nyert. 4 A fesztivál után a párizsi § Nemzetek Színházában is ^ nagy sikerrel szerepeltek. A Párizsban látott Ionesco - előadás élményét is feldol ^ gozva igazi, sok színű paródiá- ^ kát láthattunk és a lelkes kö- ^ zönség naigy tetszése a bizto-ísíték, a jövő évad további si-keres estjeire. S H. J. rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss s s V mmK A szemináriumon a munka jellegével kapcsolatban felvetődött a kérdés, hogy a rab a börtönben konkrét vagy absztrakt munkát végez. Hosszú szünet után valaki feltalálja magát: — Kényszermunkát! Mesélik, hogy olyan jó volt a film, hogy egymás hasát fogták — a röhögéstől. * Belsőégésű motorok gyakorlat. Gyakorlatvezető magyaráz egy folyamatot. — Képzeljék magukat egy tánciskolába. Kipufogás, szívvás, szünet, szünet... A Központi Könyvtár új folyóiratai és időszaki kiadványai A cím után zárójelben levő számok a folyóirat raktári jelzete Magyar Geodéziai Irodalom 1498—1960. Bibliográfia, Bp. (F 7221) A Magyar Műszaki Egyetem/Tén Elfogadott Doktori Disszertációk Jegyzéke 1958—1963. A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. (F 8153) Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei. Bp. 2. sz. 1959. (F 8154) Mathematik in Bauwesen. 1. Kolloqium der Deutschen Bauakademie über die Anwendung mathematischer Methoden im Bauwesen. 1. Berlin, 1963. (F 745« B) McGraw—Hill Yearbook of Science and Technology 1961/1962. New York—Chicago [etc.). (F 7682) Modernes Krankenhaus. Wege zw seiner Rationalisierung. 4. Jahrbuch 1963. Berlin—Freiburg, Verl für Gesamtmedizin. (F 7651) Műanyagok a Gépiparban Konferencia Előadásai. Gépipari Tudományos Egyesület Budapest, 1964. (F 8160/B) Műszaki Egyetemi Könyvtáros. Közread. Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. 1964. (F 7497) Nemzetközi és Külföldi Résztvevőkkel Rendezett Kongresszusok, Konferenciák, Szimpóziumok, Kollokviumok és Ülések Jegyzéke 1964., 1965. Közread. MTESZ (F 7820/B) Nobel Lectures. Including presentation species and laureates’ biographies. Physiology of medicine. 1942/1962. Publ. Nobel Foundation. (F 7823) Roczniki Biblioteczne. Warszawa. 1. rok, 1957— (F 11) Science Citation Index. Publ. Institute for Scientific Information. Philadelphia. Pa. 1964. (F 44) Sowjetische Beiträge zur Faserforschung und Textiltechnik in Deutscher Übersetzung. Berlin. 2. Jg. 1965— (F 1867/S) SZMT Szovjet Műszaki Tapasztalatok. Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. Budapest, 1964— (Tud. és műsz. tájékoztató osztály.) Tájékoztató. Filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus tanulmányok. Bp. M. M. Marxizmus—leninizmus oktatási osztálya. 1958— (F 2492) A JÖVŐ MÉRNÖKE