A Jövő Mérnöke, 1969 (16. évfolyam, 1-35. szám)

1969-01-11 / 1. szám

Galídítságosabbá tenni eesporttmu­nfcát A MAFC KÖZGYŰLÉSÉRŐL Lapunk legutóbbi számában hírül adtuk, hogy a MAFC december 9-én tartotta évi közgyűlését. A közgyűlésen megjelent dfr. Devics József rektorhelyet­tes, dr. Petrich Géza, a Ma­gyar Egyetemi Sporttanács elnöke és Horváth László, az MTS Budapesti Tanácsának munkatársa. Az elnökség be­számolóját Péterfalvi Lajos elnökhelyettes tartotta. Beszá­molójában foglalkozott az MTS második kongresszusával, annak az egyetemi sporttal kapcsolatos határozataival és programjával, valamint azok­kal a kérdésekkel, amelyeket az új gazdaságirányítási rend­szer a testnevelési és sport­munka területén felvet. Meg­említette, hogy az 1963-as évi terveket már a magasabb kö­vetelmények figyelembe véte­lével készítették el, elemezték a szakosztályok foglalkoztatá­sának lehetőségeit. A célkitű­zések meghatározásánál figye­lembe vették a szakosztály he­lyét és feladatát a sportmoz­galomban, a klub hagyomá­nyait az egyes sportágakban, a sportág követelményeit, az egyetemi hallgatók érdeklődési körét, az egyetemi tanulmá­nyi követelményeket, a szak­osztályok utánpótlásának hely­zetét, és a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket. Ennek volt köszönhető, hogy legtöbb szakosztály 1968-ban nyugodtabb légkörben dolgoz­hatott Zavartalanabb volt a versenyzők minősítése és az első éves hallgatók bekapcso­­la a szakosztályok életébe ezt elősegítette, hogy a kinevelési tanszék megfele­­felmérés és kiválasztás után hallgatókat szakosztályok lé irányította. A személyi­­tételek javítása érdekében vább emelték az edzői sét­­umot (a későbbiekben a kő­­labda-, labdarúgó- és sz­­akosztálynál mutatkozik eny újabb edzők beállítása­­). A szakmai munka ered­­ényessége összefügg az után­­u­lás nevelésével, ezt a jo­iban tervszerűbben és körülte­kintőbben kell megszervez­­, ugyanis jelenleg nem min­­dnütt kielégítő ez a tevé­­­nység: míg az atlétikai és a 51 röplabdaszakosztály szép­­edményeket ért el, addig a zsárlabda-, öttusa- és súly­­­erő-szakosztályoknál a hely­et korántsem megoldható. A vőben a saját nevelésű ver­­enyzőkön kívül meg kell ke­­­sni azokat a tehetséges kö­­­piskolai sportolókat, akik űszaki pályára készülnek, és­­ kell őket készíteni az egye­m­i tanulmányokra. A tárgyi­­tételekről szólva a beszá­­moló megállapította, hogy a­­lakosztályok felszerelése, el­látottsága kismértékben ja­vult, és a létesítmények fel­újítására többet fordítottak, mint az utóbbi öt évben együttvéve, ennek ellenére lé­nyeges előrehaladás nem tör­tént. Az eredmények értékelése után a jövő évi tervekről tá­jékoztatta a beszámoló a köz­gyűlés résztvevőit. A MAFC a kiemelt egyesületek közé tartozik, ez csak azt jelenti, hogy az irányítás és ellenőr­zés tekintetében az MTI Bu­dapesti Tanácsához tartozik. 1969-től a szakosztályok mun­kájuk, eredményeik és sport­­mozgalmukban elfoglalt he­lyük alapján lesznek kategori­zálva. Az elnökség a szakosz­tály­októl igényesebb munkát, jobb nevelői tevékenységet és növekvő teljesítményeket vár, ennek megfelelően az elkövet­kező években a jutalmazáso­kat, kedvezményeket azok számára kívánja biztosítani, akik több munkát vállalnak, jobb eredményeket érnek el. 1969-től csapat-sportágakban az NB I-es szakosztályokat, az egyéni sportágakban pedig az első osztályú és válogatott ke­rettagokat kívánják elsősor­ban külföldi úttal jutalmazni (ha az egyetem a továbbiak­ban ezt lehetővé teszi). A szakosztályok eredményeihez igazodik állami támogatásuk, edzőik bérezése és a sporto­lóknak nyújtott kedvezmények és juttatások. Végül a beszámoló ismer­tette a klub új alapszabályza­tának tervezetét. Az I. és II. fejezetben rögzíti a klub mű­ködési területét, célkitűzését és feladatát, és a klub jelle­gét meghatározó intézményt. A III. és IV. fejezetben meghatározza, hogy ki lehet a klub tagja és pártoló tagja, valamint az ezzel járó jogo­kat és kötelességeket. Az V. fejezet a szervezeti szabályo­kat és működési hatásköröket tartalmazza.­­A küldöttköz­gyűlés hatáskörébe tartozik a szakosztályok alakulásának és megszűnésének engedélyezése, valamint a tagdíjak összegé­nek meghatározása. Eltérő az előző alapszabálytól, hogy a szakosztály-vezetőséget nem választják, hanem az elnökség bízza meg a feladatkör ellá­tásával.) A VIII. fejezet a klub kapcsolataival foglalko­zik (KISZ, szakszervezet). A IX. fejezet pedig magába fog­lalja a klub megszűnésének feltételeit (reméljük, ez nem fog a küldöttközgyűlés napi­rendi pontjai között szerepel­ni). A beszámolót hozzászólások követték, melyek (csakúgy, mint a beszámoló) az idei eredményeket és teljesítmé­nyeket értékelték és (mint ahogy ez a MAFC-nál már ál­landó téma!) a létesítmény­problémákkal foglalkoztak. Ezek után dr. Devics József és Péterfalvi Lajos átadták a MAFC arany- és ezüstkoszo­rús jelvényeit. Aranykoszorús jelvényt kapott: d­r. Kismar­toni Károly, Lebovits Imre, dr. Somóczy Lóránt; ezüstkoszo­rús jelvényt kaptak: Ákos András, Biacs Péter, Ellinger István, Hausz Frigyes, Jaross Tamás, László Ferenc, Lugosi Károly, Mezei János, Murá-­­­nyi János, Németh István,­­ Salacz Mária, Szabó Gábor és Szederkényi József. — Palotai — 1 Az E-épü­letben leplezték le Erdős László, kommunista harcos és mártír emléktábláját. Az ünnepi beszédet Török Imre, egyetemünk KISZ-szervezetének titkára tartotta. Az emléktábla szövege: ERDŐS LÁSZLÓ 1903—1945 gé­pészmérnök. A kommunista mozgalom harcosa, a KIMSZ, majd a Vörös Segély egyik vezetője. A fasiszták 1944. év végén a börtönből Németországba hurcolták és megölték. (Öllé Tibor V. éves gépész felvétele) Fogorvos címmel közöltük múlt évi utolsó számunk 2. oldalán egyik külső — nem hivatásos újságíró — munkatársunk cikkét a fogorvosi rendelőről és problémáiról. Tekintettel arra, hogy az or­vosi rendelő vezető fogorvosá­nak véleménye szerint a cikk több téves állítást tartalmaz és helytelen színben mutatja be a fogorvosi rendelőt és dolgo­zóit, legközelebbi számunk­ban vissza fogunk térni a cikkre és állításaira. vitAo pstomrÁKjA! KovsiOtimm ...... ■ yn<3 tomár 7 t. traten i zranunu «jwuwvsítósm. ©sssííwívs «sÄvswgs&äs» mmvaum mv>m ötven éve, 1919. január 7-én jelent meg az Ifjúmunkások Országos Szövetségének lapja, Az Ifjú Proletár első száma. Január 13-án a lap szerkesztősége előtt nagy tanonctünte­­tés zajlott le, amikor is Lékai János mondott beszédet. Szeretettel emlékezünk a magyar szocialista ifjúsági sajtó egyik nagy elődjére és példamutatójára ezen a napon. A Párt és a Tanácsköztársaság eseményeinek ünneplése során sem fe­ledkezhetünk meg erről a jelentős sajtóorgánumról, amely fiatalok százezreit nevelte és készítette elő a Tanácsköztár­saság hétköznapi munkájára és harcaira. Pályázati felhívás A Budapesti Műszaki Egyetem szakszervezeti bizottsága, egyszeri tanulmányi ösztöndíjra, pályázatot hirdet. PÁLYÁZHATNAK: 1. Egyetemünk főiskolán, egyetemen vagy középiskolában tanuló dolgozói. 2. Együtemü­nk dolgozói, akilnek gyermek­ei főiskolán, ég­itetétben vagy köszépiskolában tanulnak. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: a) Legalább egyéves Eötvös-alap tagság. b) Legalább jeles tanulmányi eredmény. c) Pályázati határidő: 1969. január 31. (Beadás helye: Bp. Műszaki Egyetem Szakszervezeti Tanácsa K. épület I. 43.) d) Jelentkezéshez az illető tanulmányi eredményéről, magatartásáról az oktatási intézmény vezetőjének igazolása szükséges. A pályadíj összege: 1000,— Ft. Az ösztöndíj odaítélésénél a pályázó szociális körülményeit is figyelembe vesszük. A pályázatok ügyében hozott döntést 1969. február 28-ig közöljük. Budapesti Műszaki Egyetem Szakszervezeti Tanácsa Perneczky Géza: Szabadvezetékek feszítése A könyv a szabadvezetékeik ve­­z­e­tőin­ek szil­ár­d­s­ági szá­mításait ismerteti. Áttekintést nyújt mind az egyszerűsített, de a gyakorlat igényeit kielégítő módszerekről, mind pedig a nagyobb pontossá­got nyújtó módszerekről. A kü­lönböző számítási változatokat több kidolgozott példával illuszt­rálja. A mű négy fő részéből az első a számítások alapelvét tisztázza (vezetőre ható erők, a belógó vezető matematikai leírása stb.). A másodikban egyetlen oszlopköz, a harmadikban a több oszlopköz­ből álló feszítőközre elvégzendő számításokat találjuk. A negyedik rész a belógásmérés gyakorlati módszereit ismerteti, amelyre — mivel a belógás tükrözi a vezető szilárdsági állapotát — mind a szabadvezetékek építőinek, mind üzembentartóinak szüségük van. A könyvhöz függelék tartozik, amelyben a legfontosabb adat­­táblázatok, valamint egy, a beló­gásméréshez gyakran szükséges optikai távmérési táblázat talál­ható. A knyvet a Műszaki Könyvki­adó jelentette meg 39,5 forintos áron. BENCZE TIBOR L: A Tv-vevőkész­ülkek műszerei és mérései 2. ÁTDOLGOZOTT ÉS KIBŐVÍTETT KIADÁS­ ­ A könyv első kiadása igen nagy sikert aratott a televízió vevőké­szülékek méréseivel foglalkozó szakemberek körében, a tv-mű­­szerészek, technikusok és amatő­rök között. A második kiadás természete­sen figyelembe veszi a méréstech­nika időközbeni fejlődését és az első kiadással kapcsolatban szer­zett tapasztalatokat. Ennek meg­felelően a szerző az eredeti anya­got lényegesen átdolgozta és bő­vítette. A könyv első része a tv­­vevők minőségének meghatározá­sával, egyes fokozatainak mérési eljárásaival és a jósági jellemzők ismertetésével foglalkozik. A má­sodik rész bemutatja hogyan kell biztosítani a mérési körülménye­ket, majd ismerteti a tv-mérőmű­­szerek elvi felépítését, működését, helyes kezelését és azt, hogy ho­gyan lehet célszerűen megoldani egy-egy mérési feladatot. A tv-vevőkészülékek műszerei és mérési című könyv szerencsé­sen egészíti ki Ferenczy Pál: Te­levízió hibakeresés immár 4. ki­adásban megjelenő művét. Ezek a könyvek a tv-mű­szereztek, tech­nikusok és kezdő mérnökök hasz­nos segédeszközei mindennapi munkájuknál a televíziójavítással és mérésekkel kapcsolatban. Fenti könyv a Műszaki Könyv­kiadó gondozásában jelent meg. !Íj műszaki könyvek Walter Conrad: A tranzisztorok birodalmában: Képes politikai, és Világatlasz; Matematikai kisencik­lopédia; S­urányi Endre: Az autó; Szilágyi László: Gépipari mérőesz­közök és mérések; Ifj. Ternai Zol­tán: Mi a hiba? Ternai Zoltán— Viski László: A gépjárművek kö­telező felülvizsgálatáról. A fenti könyvek kaphatók az Erkel Ferenc Könyv- és Zenemű­­boltban. Bp., VII. kerület, Lenin körút 52. KÖZISMERT DOLOG, hogy egyetemünk oktatói hármas tevék­enységet folytatnak. Ez a hármas tevékenység az okta­tás, a nevelés és a tudományos munka. A két első összefüggése, értelmezése körül mindig viták folytak. Volt, aki azt állította, hogy minden oktatás egyúttal nevelés is, míg mások szétválasztják a két fogalmat. A neve­lés tartalmában, formájában, terjedelmében ténylegesen több és más, mint az oktatás. Célunk a kommunista szakemberkép­zés. Világos, hogy a szaktárgyak, sőt az ideológiai tárgyak leg­magasabb szintű oktatása sem biztosítja önmagában a célt. Ehhez több kell: a hallgatók sokoldalú, differenciált formá­lása, világnézetének alakítása, szóval nevelése. MÚLT ÉV ÁPRILISÁBAN Szegeden tartották meg az I. Országos Egyetemi Nevelési Konferenciát. Itt mondta dr. Po­­linszky Károly, miniszterhelyettes, hogy az egyetemeken a ne­velés terén sikerült eddig a legkevésbé az előrehaladás. Ön használta ezt a kifejezést is: alkotva, „cselekedtetve” kell ok­tatni és nevelni! Amellett, hogy elismerjük: a nevelés komplex feladata, tehát egyformán érinti ez állami (tanszék stb.) és a mozgalmi, szerveket (párt, KISZ stb.) — mégis külön ki kell hangsú­lyozni az oktatók felelősségét. Ki kell hangsúlyozni annál is, inkább, mert állami törvény, hogy az oktató ne csak oktasson, hanem neveljen is. Ennek persze legfőbb feltétele, hogy az, oktató tudjon és akarjon is nevelni. SAJNOS, egyetemünkön is bizonyos arányeltolódás kö­­vetkezett be a tudományos munka javára. Sokak szinte presz­­tizskérdésnek tekintik, hogy megfelelő időközökben látványos publikációkban bizonyítsák tudományos felkészültségüket. Ez egy egyetemi oktatónál, ha nem párosul pedagógiai érzék­k­kel, az oktatás-nevelés hivatásérzetével, akkor mégis kevés. Persze az eddigi gyakorlat is ezt a szemléletet segítette sok esetben. De egyre több oktató érti meg, hogy mit jelent nevel­ni. Megérti, de ugyanakkor jogosan követeli, hogy ennek ta­lálják meg a reális értékelését, mérését, erkölcsi és anyagi, megbecsülését a fizetésnél, előléptetésnél, minősítésnél. EGYETEMÜNK pártszervezete és állami vezetője régóta, törekszik a helyes szemlélet kialakítására. Akik ismerik a kér­dést, tudják, hogy milyen sok minden történt ennek érdeké­ben. Mégis a legutóbb megtartott kari nevelési értekezletek tapasztalata nem megnyugtató. A gépészkar nevelési értekez­letén fordult elő, hogy egy nagy tekintélynek örvendő, ismert professzor kijelentette: minek nevelési terveket készíteni, azok úgyis csak papíron maradnak! Harcolni kell az ilyen szemlé­let ellen, amely demoralizál, a születő eredményeket csökkenti. Az természetes, hogy csak jó és reális nevelési terveket érde­mes készíteni, csak lépésről-lépésre lehet áttörni a megszo­­kottság falait, de egyértelműen kijelenteni, hogy ez felesle­ges , határozottan káros. Pedig éppen a vezetőknek, a nagy­­tekintélyű professzoroknak kell sok-sokéves nevelési tapasz­talataik birtokában — ha vannak ilyenek — segíteni a fiata­labb kollégák munkáját. Mint mindenütt, itt is nagyon sokat jelent a személyes példamutatás. Erre — szerencsére — sok pozitív esetet fel lehetne hozni. Ezek jó része is ismert. ÍGY SZÜLETIK, harcban és a nézetek összeütközése útján az az új, gazdagabb szemlélet, amelynek már eddig is sok ta­nújelét adták oktatóink, mely szerint nem lehet csak oktatni, ha nem kíséri azt egyúttal nevelés is. JECSAI ANDOR % , ■. • • ~* •*!?. .-r A polgári védelemért Szocialista hazánk védelmi fel­­készültségének, lakosságunk hon­védelmi nevelésének, a polgári védelem szálánál és erkölcsi fel­készítésére, a haza megvédésére irányuló munkának fontos ré­szét vállalja a most 10 éves fenn­állását ünneplő „Polgári Véde­lem*» című képes folyóirat. A lap a polgári védelem propa­ganda munkájában, a hátország­­védelem messzemenő feladatai­nak megismertetésében­­ alapve­tő szerepet tölt be. Színes tudósí­tásaival, érdekes leírásaival, hasz­nos tanácsaival a lakosság és a szakszolgálatok felkészítését segí­ti elő. Mindazokat a tudnivalókat — amelyeket a lakosság helyes magatartása egymás iránti segíté­se terén való munkálkodás meg­kíván — bőven tartalmazza és ar­ra törekszik, hogy a magyar pol­gári védelem is elérje azt a szín­vonalat, amelyet társa­dalmunk, szocialista hazánk polgári védel­me megkövetel. Természetes, hogy a folyóirat csak akkor tudja betölteni hivatását, és csak úgy éri el messzemenő célját, ha a lapot minél többen olvassák, ter­jesztik. Ennek érdekében tartotta meg a Polgári Védelem Bp. 4. Szektor Parancsnoksága december 17-én a Gamma Optika Művek Kultúrter­mében a Polgári Védelem sajtó­ankétját, amelyen a lap szerkesz­tője — Tóth Károly — ismertette a folyóirat szerkesztésének továb­bi terveit, elgondolásait. Az anké­­ton sok hozzászóló hasznos javas­lattal, kritikával járult hozzá, hogy a lap még érdekesebb, tar­talmasabb lehessen. A további célja az ankétnak az volt, hogy az olvasók számát nö­veljük, terjesztését fokozzuk, elő­fizetők gyűjtésével segítsük elő a Polgári Védelem képes folyóirat még nagyobb példány­számában való megjelenését. Ezen ismertetés kapcsán felhí­vással fordulunk egyetemi szerve­zeteinkhez a „Polgári Védelem»* című képes folyóirat olvasása, terjesztése, előfizetése érdekében. A lap megjelenik havonta két­szer 16 oldalon. Minden második számban 8 oldalas szakmelléklet. Előfizetési díja: fél évre 24,— Ft. Egész évre 48,— Ft. Az előfi­zetési díj befizethető 61 280 számú csekkszámlaszámon. (Számlatu­lajdonos : Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest.) Előfizetések lebonyolítását az Egyetem Polgári Védelem Törzs­­parancsnokságán (A. ép. III, SCI. Telefon: 29—35) is elvégzik. Dr. Dörnyei István ICMMmTM KI MIMIM Jubileumi pályázat A gépészmérnöki kar, jubileumi pályázatot hirdet a kar valamennyi hallgatója részére, a Magyar Tanácsköztársaság közelgő 50. évfordulója alkalmából, az alábbi témákból: 1. A KISZ feladatai, lehetőségei a munkásmozgalmi ha­gyományok ápolása terén, különös tekintettel a Ma­gyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára. 2. Egyetemünk és a Magyar Tanácsköztársaság 3.­­A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójához kap­csolódó irodalmi, képzőművészeti pályamunka (vers novella, rajz stb.) Pályadíjak: I. 1000,— Ft II. 700,— Ft 2 db 111. 300—300,— Ft A pályamunkákat 3 példányban gépelve, f. évi március hó 10-ig kell a kari KISZ-bizottsághoz (K. ép. I. 45.) be­nyújtani. A pályázatokat — szakértők bevonásával — bizottság bí­rálja el, a pályadíjakat a f. évi tavaszi jubileumi ünnepségei osztják ki. Az érdeklődőknek felvilágosítást a kari KISZ-végrehaj­­tó bizottság agit.­prop.-titkára ad. A JÖVŐ MÉRNÖKE !

Next