A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)

1970-09-12 / 27. szám

A BU­DAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA­­ XVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 12. A SZÁZNYOLCVANKILENCEDIK TANÉVNYITÓ A Budapesti Műszaki Egye­tem elsőévesei számára bizo­nyára különösen emlékezetes dátum 1970. szeptember 5-e, az 1970—71-es tanév évnyitó­ja. Ezen a délelőttön kicsit elkomolyodtak a nyaralásban lebarnult vidám diákarcok, fekete-fehér ruhájuk nem is ünnepélyes, hanem szinte szimbolikus volt. Az elnökségben helyet fog­lalt egyetemünk állami és mozgalmi vezetői mellett dr. Polinszky Károly miniszter­­helyettes, Kornidesz Mihály, az MSZMP-KB osztályvezető­­helyettese, Horváth János ve­zérőrnagy, a Zalka Máté Mű­szaki Tiszti Főiskola parancs­noka, Pataki János, az MSZMP XI. ker. pb. titkára, Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első he­lyettese, dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztályvezetője és dr. Breinnich Miklós, az OVH elnökhelyettese. A megjelentek üdvözlése után dr. Perényi Imre, az egyetem rektorának beszéde következett. Elmondotta, hogy ez az egyetem 189. tanévnyi­tó­ ünnepélye. Bemutatta az egyetemet, az itt folyó mun­kát az elsőéves hallgatóknak. Az intézmény jelentőségét, nagyságát mutatja, hogy „kö­zel 13 000 hallgatójával, mint­egy 1500 oktatójával — mely­nek egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik — és 2800 nem-oktató dolgozójával hazánk legnagyobb egyeteme és Közép-Európa legnagyobb műszaki egyetemei közé tar­tozik. Az elmúlt tanévben 2336 hallgató fejezte be egye­temünkön tanulmányait, és nyert jogot az államvizsgák letételére”. Az intézménynek egyre na­gyobb feladatokat kell megol­dania a mérnökképzés és to­vábbképzés, a tudósutánpót­­lás-nevelés, a tudományos ku­tatás és a műszaki fejlesztés területein. Hogy az elvárások­nak eleget tehessen az egye­tem, számos változtatást kel­lett végrehajtani. Elkészült és életbe is lépett az új szerve­zeti és működési szabályzat, amely az egyszemélyi vezetés helyett az osztott vezetés rendszerével, a demokratiz­mus nagyobb érvényesülését biztosítja. Nőtt az egyetem és a karok vezető testületeinek, az egyetem tanácsának, il­letve a kari tanácsoknak a szerep­e, mivel döntési jogot nyertek az oktatás, a neve­lés, a kutatás és a gazdálko­dás kérdéseiben. A vezetés munkájában a nem-oktató dolgozók és a hallgatók is részt vesznek. Megvalósult az új tanulmá­nyi és vizsgaszabályzat, amely feltételezi és elvárja a foko­zott tanulói önállóságot, és felelősségtudatot. Ehhez kap­csolódott a hallgatók állami támogatásának új rendszere, a differenciáltabb ösztöndíj­rendszer bevezetése. Követke­zésképp bővültek a KISZ- szervezet jogai is. Mindezek mellett sor került a nagyobb távlatra szóló oktatáspolitikai terv előkészítésére, az oktatá­si módszerek és az oktatás­­technikai eszközök korszerű­sítésére, így a vegyészmérnöki karon a kétfokozatú mérnök­­képzés bevezetésére és a köz­lekedésmérnöki kar új tanter­vének elkészítésére. Perényi rektor a továbbiak­ban egyetemünkön folyó tudo­mányos­­ munkát méltatta, amely eredményeivel népgaz­daságunkat szolgálja. Az egyetem részt vesz az 1971— 85. évi országos távlati tudo­mányos kutatási terv előkészí­tésében. Nemcsak belföldön növekedett egyetemünk jó­híre, hanem — részben az ok­tatók 200 különböző előadása útján — külföldön is. A tudományszervező mun­kában nagy segítséget jelen­tenek az MSZMP-KB Tudo­mánypolitikai Irányelvei. Az egyetemi munka hatékonysá­gát növelik a múlt tanév gazdasági intézkedései, pél­dául az igen jelentős bérren­dezés, továbbá a korszerűsí­tés és a felújítás, amelyre 90 millió forintot, a műszer- és géppark fejlesztésére pedig 60 millió forintot fordítottunk. Az elmúlt tanév eseményei­hez tartozik felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulójának méltó megün­neplése. Az új tanév a párt X. kong­resszusára való felkészüléssel esik egybe. Egyetemünkön új kar kezdi meg működését — a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum átszervezésével — a Vízgazdálkodási Főiskolai kar. Végül az elsőévesekhez szólt az egyetem rektora: a sikeres felvételi után is bizonyítaniuk kell! „A mérnöki tevékenység gyakorlásához elegendő szak­mai tudásra, ideológiai felké­szültségre, sokoldalú művelt­ségre, az ország érdekeit értő és szolgálni akaró lelkü­letre, népgazdasági szemléletre kell szert tenniük ezen idő alatt, és ha ezt megfontolják, azt fogják megállapítani, hogy mindez csak a felkészülési idő optimális kihasználásával ér­hető el.” Ezzel dr. Perényi Imre rek­tor ünnepélyesen megnyitotta a tanévet. Az ünnepi beszédet az első­sök fogadalomtétele követte, majd Barta György, egyete­münk KISZ-bizottságának agit.-prop.-titkára szólt a leg­fiatalabb egyetemi hallgatók­hoz. Röviden vázolva az el­múlt tanév eseményeit és az új feladatait. Kiemelte, az új­típusú közösség kialakításának fontosságát. Végezetül sok si­kert, erőt, egészséget kívánt egyetemi diákéveikhez. T. K. J. A tanévnyitó-ünnepség után a Díszteremben került sor az arany-, gyémánt- és vasdip­­lomák átadására. Az ünnepélyen jelen volt dr. Perényi Imre, egyetemünk rektora, Themesz Vilmos, az egyetem pártbizottságának tit­kára, a Művelődésügyi Minisz­térium képviseletében Kancz­­ler Gyula főosztályvezető-he­lyettes, a karok dékánjai és dr. Korach Mór, az Arany-, Gyémánt- és Vasdiplomás Mérnökök Körének elnöke. Az építőmérnöki karon 3 vas-, 3 gyémánt-, 15 arany-; a gépészmérnöki karon 3 vas-, 1 gyémánt-, 13 arany-; az építészmérnöki karon 1 vas-, 1 gyémánt- és 13 arany-; a vegyészmérnöki karon 1 gyé­mánt- és 1 arany; a villamos­mérnöki karon 1 gyémánt­­diplomát nyújtottak át. A diplomákat Sós Aladár gyémántokleveles építészmér­nök köszönte meg a kitünte­tettek nevében. Barta György agit.-prop. titkár üdvözli az elsőéveseket A hallgatók egy csoportja. A Központi Könyvtár hírei A mintegy 300 000 kötettel és 70 000 kötet folyóirattal ren­delkező központi könyvtár szívesen várja a Budapesti Mű­szaki Egyetem régi és új hallgatóit. Olvasótermeiben lehető­séget biztosít a hazai és külföldi szakirodalom, a műszaki és természettudományos könyvek, folyóiratok és egyetemi jegy­zetek tanulmányozásához. A hallgatók a szükséges tanköny­veket, szakkönyveket, tudományos és ismeretterjesztő műve­ket, az ideológiai és szépirodalmi alkotásokat ki is kölcsönöz­hetik. Olvasóink a kölcsönzőpult mögött elhelyezett szépiro­dalmi, ismeretterjesztő és társadalomtudományi anyagban kedvükre válogathatnak. A katalógusteremben az ügyeletes könyvtárosok készségesen eligazítják a tájékozódni kívánó hallgatókat, a reference-osztály munkatársai pedig szakmai kérdésekben szolgálnak felvilágosítással. Kérjük az elsőéves hallgatókat, hogy forduljanak biza­lommal a központi könyvtárhoz, iratkozzanak be olvasói közé. A beiratkozás teljesen díjtalan az egyetemi hallgatók részére. A beiratkozáskor csak a személyazonossági igazol­ványát és a diákigazolványát kell a hallgatóknak felmutat­niuk. Beiratkozás a kölcsönzés helyén és időpontjában. A könyvtár nyitvatartási ideje: Kölcsönzés: naponta 10-től 18 óráig, szombaton 8—15 óráig. Olvasóterem: naponta 8-tól 20 óráig, szombaton 8—18 óráig. Folyóiratolvasó: naponta 12-től 20 óráig, szombaton 12— 18 óráig. A villamosmérnök hallgatók számára az V/2. épület 7. emeletén (Goldmann György tér 3.) külön olvasóterem léte­sült. Nyitvatartási ideje: naponta 10-től 18 óráig, szombaton 10—14 óráig. P. K. Ifjúsági­­újságíró­­jelöltek, figyelem! A Jövő Mérnöke Ifjúsági Szerkesztőbizottsága az új tan­évben új tagokkal szeretné növelni tagjai számát. Aki kedvet és tehetséget érez ahhoz, hogy részt vegyen a bizottság munkájában, je­lentkezzék a bizottság vala­melyik ülésén, bármelyik ked­den este 7 órakor az R-klub­­ban. AZ IDEI TANÉV ELSŐ REKTORI TANÁCSÜLÉSE szeptember 14-én, hétfőin az 1970—71-es munkaszervet tár­gyalja meg. Ugyancsak tanácsülésen be­széli meg tennivalóit a Mér­nöktovábbképző Intézet 19-én. ALBÉRLETEK IGÉNYEL­HETŐK A KISZ-BIZOTTSÁ­­GON (K. 1. 50-BEN) REICH MÁRIÁNÁL — SZOMBAT KIVÉTELÉVEL — FÉL 9-TŐL 16 ÓRÁIG. KISZ-BIZOTTSÁG ÉRDEKVÉDELMI BIZOTTSÁG AZ ITRAL ezévi második elnökségi ülésén augusztus 25 —28. között Helsinkiben tar­totta, melyen dr. Héberger Károly, a Központi Könyvtár igazgatója és helyettese, dr. Balázs János vett részt. Megkezdődött az sí­­tanév Dr. Perényi Imre rektor évnyitó beszédét tartja. Ladányi Gyulánné felvétele. Választásra készülnek pártszervezeteink ISMERETES, hogy pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, november vé­gén tartja meg X. kong­resszusát. Azóta már az egész ország ismeri a Köz­ponti Bizottság kongresszu­si irányelveit, mint az elkö­vetkező évek feladatait megszabó okmányt. Újság­jaink bőven ismertetik a dolgozók, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek vé­leményét az Irányelvekről, az abban foglalt legfonto­sabb kérdésekről. Egyetemünk pártalap­­szervezetében is megkezdő­dött a kongresszust előké­szítő munka. Alapszerveze­teink szeptember 8-án tag­gyűlést tartottak, ahol meg­választották a szeptember 29-én megtartandó vezető­ségválasztó taggyűlések tisztségviselőit. Így a jelö­lő bizottságok tagjai már meg is kezdték a munkát az új vezetőségek kiválasz­tására. Ugyanakkor a párt­csoportok megvitatják a ki­adott Irányelveket és a Szervezeti Szabályzat mó­dosítására tett javaslato­kat. AZ A­LAPSZERVEZE­TEK szeptember 29-i ülésü­kön megválasztják az októ­ber 9-én megtartásra kerü­lő küldöttértekezleten részt vevő küldötteket, akik egyetemünk párttagsága ne­vében megvitatják a párt­­bizottság beszámolóját és megválasztják az új párt­­bizottságot, akikből egy 7 tagú végrehajtó bizottság alakul. Az alapszervezeti válasz­tások egyik érdekessége, hogy a kerületi pártbizott­ság hozzájárulásával a leg­nagyobb kar kommunistái ezentúl három alapszerve­zetbe fognak tartozni, s az alapszervezetek munkáját egy csúcsvezetőség fogja irányítani. Mindezt az tette nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is, hogy a gya­korlat bebizonyította a de­centralizáció helyességét, azt, hogy kisebb közössé­gekben aktívabb munkát tudnak kommunistáink vé­gezni. A Villamosmérnöki karon eddig két alapszerve­zet dolgozott, az új szerve­zés szerint külön alapszer­­vezethez fognak tartozni a híradástechnikai szak, kü­lön alapszervezetbe az erős­áramú és végül külön alap­­szervezetbe a műszer és technológus szak kommu­nistái (ez természetesen mind oktatókra, mind hall­gatókra vonatkozik). Eddig,­­ noha igazán jó volt a kar állami vezetőinek a pártalapszervezetekkel való együttműködése, mégis bi­zonyos kettősség mutatko­zott, mert minden fonto­sabb kérdést a két alap­szervezet titkárával kellett megbeszélni. Most a három alapszervezet felett egy csúcsvezetőség fogja irá­nyítani, koordinálni a mun­kát. Az alapszervezetek tit­kárai egyúttal tagjai lesznek a csúcsvezetőségnek, így közvetlen tájékoztatásuk eleve biztosított. Megválasz­tásuk után ez a csúcsvezető­ség fog a kar állami vezetői­vel tárgyalni, s ez jobban biztosítja az egységes állás­pontot és akaratot. A párt­­bizottság bizonyos hatáskö­röket is lead ennek a csúcsvezetőségnek. Így az alapszervezeteknek több idejük lesz, hogy intenzí­vebben foglalkozzanak a legfontosabb, politikai és egyéb kérdésekkel. MINDEN JEL arra mu­tat, hogy ez a rendszer be fogja váltani a hozzá fű­zött reményeket és ez egy­úttal modellként szolgálhat későbbi szervezési kérdé­sekhez. A Villamosmérnöki kar mellett a gépészmérnöki kar, ahol szintén magas a párttagok száma, továbbra is két alapszervezet marad, de az egyik alapszervezet titkára egyúttal „koordiná­ló titkár” lesz, aki az álla­mi vezetéssel szemben kép­viseli a pártszervezet egé­szét. Mindezek biztosítani fog­ják, hogy alapszervezeteink az elkövetkező időben még hatékonyabb és eredménye­sebb munkát végezzenek egyetemünkön. J. A.

Next