A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)

1970-02-14 / 6. szám

Huszonöt év után Budapest felszabadulására is emlékezünk. Huszonöt év nem nagy idő, de hallgatóinknak azak a napok ma már történelmet jelentenek; vagy még nem is éltek, vagy csak éppen megszülettek. A felszabadulás utáni évek harcai, küzdelmei, a „széncsata”, a „hídcsata” és a többi, mai szemmel is óriási erőfeszítés és eredmény számukra csak a történelemkönyv lapjain elevenedik meg. Olvashatják, hogy Sztálingrád és Berlin után Budapesten voltak a legelkeseredettebb utcai harcok; megtudhatják, hogy a szovjet városok és Varsó után Budapest vált legjobban romhalommá a háború utolsó hónapjaiban. Nem egy szemtanú leírta, elmondta, hogy Budapest olyan szörnyű állapotban volt felrobbantott hídjaival, lebombázott és szétlőtt házaival, hogy a legderűlátóbbak is azt hitték első pillanatban, ötven év alatt sem lehet újjáépíteni. S öt év múlva behegyedtek a régi sebek, újra álltak a hidak és fővárosunk visszakapta régi fényét és szépségét. Csoda történt? Igen, csodát művelt az emberi akarat, a munka. Lapunkban is sorozatban találhatják meg olvasóink a szemtanúk visszaemlékezéseit Egyetemünk felszabadulásáról, háborús sérüléseiről és arról a munkáról, amely szinte a felszabadulás pillanatában megindult falai között az élet normalizálásáért. Nyilatkoznak a régi idők tanúi, sok ismeretlen, vagy elfelejtett adat lát újra napvilágot. Lassan kikerekedik a kép. Hallatlan erőfeszítéssel, a kommunisták irányításával hihetetlenül rövid idő alatt, újra megkezdődött a sok vihart látott falak között az oktatás. Az első hetek élelmiszer- és tüzelőhiánya mellett is voltak, akik vállaltak mindent: munkát, lemondást. Tudták, hogy érdemes, hogy ennek az egyetemnek ugyanúgy, mint Budapestnek, ugyanúgy, mint az egész országnak, újra talpra kell állnia. Tudták, hogy a rombadőlt városok és kifosztott, szétrombolt gyárak, felrobbantott hidak és utak várják a mérnököket, várják a fiatal műszaki szakembereket. Ma már történelemnek tűn- színek azok az évek, amely alatt megszületett mindaz, amit életünk természetes velejárója, a lakások, az úthálózat, a közlekedés, az üzletek gazdagsága. Talán nem is véletlen, hogy az egyetem első kommunista párttitkára egy akkori elsőéves gépészmérnök hallgató volt. Kik adhatták a lendületet, a lelkesedést, ha nem ők, a fiatalok? Az akkori egyetemi hallgatók ma már tervező intézeti igazgatók, vállalatvezetők, miniszterhelyettesek, de akkor romokat takarítottak, fel nem robbant bombákat hordtak ki az egyetem épületei közül, tudták, megérezték, hogy az ő, a fiatalság aktív segítsége nélkül nem lehet új életet teremteni. Megértették a kor, a történelem parancsát és tettek is a jövőért. Nem gondolták ezt így végig akkor. Csak azt tudták, hogy újra meg kel indítani az életet. S hogy ez mennyi munkát, harcot jelentett? Lehet, hogy végig gondolták, lehet, hogy nem , de vállalták. És ezzel ők is a történelem formálóivá és részeseivé váltak, így, gondolunk most rájuk, az akkori egyetemi hallgatókra, akik a legnehezebb körülmények között is megmutatták, hogy akarnak és tudnak tenni ezért az egyetemért, ezért az országért, ezért a népért. Nem törték le őket a romok, a nélkülözések, ők már a holnaputánt látták, mai életünket. Fővárosunk és egyetemünk felszabadulásának huszonötödik évfordulóján rájuk kell gondolnunk, nekik kell megköszönnünk, hogy most ilyen nyugodt és zavartalan alkotómunka folyhat e falak között. Köszöntjük negyedszázada felszabadult fővárosunkat és újjáépítőit, köszöntjük azt az erőt, mely mindig megtalálja a helyes utat, köszöntjük az ifjúságot! "Ír világ proletárjai EGYESÜLJETEK: A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. ÁRRA: 60 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 14. Nagyszabású vetélkedősorozat lesz egyetemünkön Idén, másodízben kerül megrendezésre a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói között a Politikai Ki mit Tud elnevezésű, több fordulós vetélkedő. A tavaly megrendezett vetélkedő kétfordulós rendszerének elvét megtartva, az idén három fordulóban mérhetik össze tudásukat a politikai és világesemények irántt érdeklődő hallgatóink. A vetélkedősorozatot azért bővítették ki, mert a tavalyi mintegy 200 résztvevőnél sokkal több jelentkezőre számítunk. A jutalmazottak körét is növeltük. Mindenki, aki a középdöntőbe bejut, jutalmat, díjat kap. Idén is egyéni versenyzők és háromfős csapatok indulhatnak. A csapatok minden kérdésre közösen válaszolhatnak, azonban ellentétben a tavalyi rendszerrel, idén, aki egyéniben indul, a csapatok versenyében nem vehet részt. Ebben is az a célunk, érvényesül, hogy minél többen vegyenek részt a versenyben. A lebonyolítási formáról, időpontról és nem utolsósorban a díjakról. A jelentkezéseket március 19-én délig fogadjuk el. Ez után jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a résztvevő, csapat jelentkezése esetén résztvevők nevét, tankörének megjelölését és a jelentkezési lapot a KISZ-bizottságon, az agit.prop.-i titkári szobájában levő asztalra kell letenni. Kérjük a lapokra feltűnően ráírni:„Politikai Ki Mit Tud’’ jelentkezési lap. Az elődöntő időpontja: 1970. március 24. (kedd); egyéni verseny 17 óra; csapatverseny 19 óra., Helye: valamelyik nagy előadó. A résztvevőket és az érdeklődőket, szurkolókat a pontos helyről később értesítjük. Az elődöntőn a fotó, rejtvény, teszt formák széles skáláját fogjuk felhasználni. A kérdések kizárólag külpolitikai jellegűek lesznek. Az utóbbi évek világfontosságú BUDAPEST FELSZABADULÁSÁRA EMLÉKEZÜNK! VISSZAEMLÉKEZÉSI SOROZATUNKBAN LAPUNK 5. OLDALÁN DR. VÁMOS TIBOR, EGYETEMÜNK ELSŐ PÁRTSZERVEZETÉNEK TITKÁRA EMLÉKEZIK AZ ELSŐ NAPOKRÓL A TARTALOMBÓL: HAJNALI VETÉLKEDŐ (3. oldal) OKTATÓK, DIÁKOK KÖZÖS MŰVE: A VIZSGA Beszélgetés Suhai Emenével, a villamos kar dékáni hivatalvezetőjével (3. oldal) Találkozások Leninnel (Xn. rész) (4. oldal) Privilege (2. oldal) 1( 6. oldal) ményeit és az ezek megértéséhez szükséges főbb összefüggéseket ölelik fel. A középdöntő időpontja: április 7. (kedd). Ide 15 csapat és 15 egyéni versenyző jut el, valamennyien díjat, jutalmat kapnak. A középdöntőben már belpolitikai, gazdasági jellegű kérdések is lesznek. A zsűriben a társadalomtudományi tanszékek tanárai, egyetemi KISZ-vezetők, külső meghívott szakemberek vesznek részt A legjobb 8 csapat és 8 egyéni versenyző jut be a verseny döntő fordulójába, amely április 25-én, a Kollégiumi Napok ünnepségsorozatba illeszkedve kerül megrendezésre. A döntő helye: a BME Münnich Ferenc Kollégiuma. A döntő kérdéseinek egy része felszabadulásunk 25. évfordulójával és a Lenin centereáriummal lesz kapcsolatban.! Aki ide bejut, annak már érdemes lesz készülni, mert a is díjak: CSAPAT I. díj: 1500 Ft. II. díj: 1200 Ft. Ii. díj: 900 Ft. EGYÉNI I. díj: 1000 Ft n. díj: 800 Ft. ni. díj: 600 Ft A 4—8. helyeken végzett csapatok és egyéni versenyzők 500—100 Ft. közötti értékes jutalmakra számíthatnak. A versenyzőket a tavalyi vetélkedőhöz hasonlóan megvendégeljük. (Jaffa, Coca-Cola stb.) A hűsítőket csinos lányok fogják felszolgálni. A versenyt az egyetemi Politikai és Tájékoztató csoport szervezi és rendezi. Fehér Tamás A KISZ téli iskola A héten tartotta egyetemünk KISZ-végrehajtó bizottsága szokásos téli iskoláját Nagymaroson, egyetemünk üdülőjében. Az iskola programjából: reszortok beszámolója; karok beszámolója; az ifjúsági moz■ galom aktuális kérdései (konzultáció Vajó Péter elvtárssal, a KISZ KB titkárával és , Főcze Lajos elvtárssal, a KISZ Budapesti Bizottsága titkárával); az egyetemi KISZ- szervezet szakmai, tanulmányi munkát segítő tevékenysége; a KISZ-szervezet hatásköri listája, Máriássy Iván festőművész előadása, művészetpolitikai kérdésekről; aktuális politikai kérdések (konzultáció Jakab Sándor elvtárssal, az MSZMP KB agit.-prop. osztály vezetőjével); a következő félév legfontosabb feladatai (Török Imre vb-titkár előadása); beszámoló az 1969. évi költségvetés teljesítéséről és az 1970. évi költségvetéstervezet, építőtábor 1970. Az említett programpontok előadói a felsoroltakon kívül Iványi Miklós, az EVB Elméleti-Módszertani Bizottság vezetője és Hajdú István, az EVB szervező titkára. Az iskola résztvevői szerdán kirándultak Esztergomba és pénteken búcsúest tartásával fejezték be a programot.