A Jövő Mérnöke, 1972 (19. évfolyam, 1-38. szám)

1972-01-15 / 1. szám

Vizes fórum A múlt évi bekötött A Jövő Mérnöke évfolyamot lapozgat­tam a minap, s az egyik oldal felső sarkában észrevettem az építőmérnöki kar vízépítő mérnöki szakának oktatói és hallgatói által fogalmazott „kiáltványt”. Néhány soros, el­keseredett hangú írásuk a VIZES FÓRUM útját egyen­gető egyénekhez és fórumok­hoz szólt, újra és újra egy olyan támogatásért esdekelve, mely az érintettel­ hivatali kö­telessége. A VIZES FÓRUM mintegy fél évet késett, de hát az a szétzúzhatatlan bürokra­tikus apparátus... Mit is tartalmaz a mostani vizsgaidőszakban terjesztésre került VIZES FÓRUM? Halad­junk sorrendben! Tetszett Madarassy László tö­mör Vásárhelyi-életrajz ismer­tetése és egyben értékelése. Ugyancsak Madarassy mu­tatja be az egyre szebb ered­ményeket felmutató vízépítő szakmai kört, majd következik a kiadvány legértékesebb írá­sa, a dr. V. Nagy Imre tan­székvezető egyetemi tanárral készült interjú. Barta Lajos kérdésfeltevései pontosak, lé­nyegbevágók, kár, hogy írás­módján nem érződik, hogy a kérdező és a kérdezett (ez eset­ben) egymásnak egyenrangú partnere. A professzor részletezi a vízépítő mérnöki szak propa­gandájának fehér foltjait, va­lamint kitér az egyik legfon­tosabb kérdésre, a hallgató­oktató viszony értékelésére. Ha nem lenne a tanszék ennyire összezsúfolva, a mostani inten­zív kapcsolattartás formáit is tovább lehetne fejleszteni. Daróczi Pál érdekes problé­mát feszeget „Vizes kontra szerkezetes” című cikkében. Rendkívül kellemes és szel­lemes felüdülés Rabner­z Mária riportja a vízépítők szovjet­­unióbeli látogatásáról. A han­gulatos képekkel illusztrált íráshoz telitalálat a „Pút, vé­teni” című lett népdal mellé­kelése. Meisel Mária az évről évre nagy sikerrel, a Technika Há­zában megrendezett hidrológus szilveszterről tudósít. Ragó Károly — aki a VIZES FÓRUM-ot nagy gonddal és hozzáértéssel szerkesztette — egyetemünkön talán az egyik legjobb ismerője az árvízzel kapcsolatos kérdéseknek. Meg­rázó tudósításait, érzékletes novelláit korábban A Jövő Mérnökében is olvashattuk, most új írásokkal jelentkezett. „Gyenge emberek” című novel­láját érdemes lenne a művé­szeti melléklet szerkesztőinek felhasználni. Másfél gépelt ol­dalban tömören, nagyszerű jel­zőkkel illusztrálva lelkiállapo­tokat állított egymással szem­be. Az árvízi tudósítás (a vize­sek kiválóan helytálltak) és összefoglaló értékelés is helyet kapott a kiadványban. A szerzők között szerepel az OVH elnökének, Dégen Imré­nek előterjesztése a „Felsőfokú vízépítő szakemberképzés hely­zete és feladata” címmel, me­lyet a kari tanács március 5-én tárgyalt meg. Tetszett Somlói István Pil­lanatfelvétel című verse. Apos­tol Vince érdekes cikkének fotóillusztrációi és izgalmas adatai, valamint Kontur Ist­ván, Békefalvi András és Fejér László művészi rajzai, linómet­szetei. Kiemelkedő fotóilluszt­rációi, a 44. oldalon az árvíz elvonulta utáni helyzetet be­mutató kép. Ezt is érdemes lenne átvennünk A kiadvány értékét lerontja a helyenként nem megfelelő tördelés, a rosszul megválasz­tott fotóelhelyezés, a nem min­dig kielégítő gonddal készített címfeliratok, valamint a cím­lap nehézkes, kevéssé repre­zentatív megoldása. Mindezek figyelembevételé­vel a VIZES FÓRUM erőtelje­sen felzárkózott az egyetem hasonló jellegű kiadványainak sorába. Elsősorban valóban ér­tékes és sokrétű tartalmát kell dicsérnem. Rendkívüli felada­tot jelentett az alkotóknak — mindenekelőtt Ragó Károly ötödéves hallgatónak — a ní­vós, széles körű érdeklődésre számot tartó anyag összeállí­tása. A megjelenésben oroszlán­­részt vállalt az előbb említet­teken kívül: Farkas József, Mecsi József, Kiss Györgys Pavp Márió, Baum L­ászló Olaj Imre, Várkonyi Zsuzsa, Bartos István és Rabb Péter. Yad­ok Bemutatjuk OLYHOPOISZKY LÁSZLÓ karikatúráit AZ EGYETEM HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI (Folytatás a 3. oldalról) K­urai oktatás és kutatás fej­lődött ki, amely nagyban elő­segíti a korszerű gépészmér­nökképzést. 3. Írásvetítőre kidolgozott félkész jegyzet, kivetíthető fó­liákból álló szemléltető ábra­anyag, valamint kivetíthető modellek alkalmazása a ve­gyészmérnökképzésben tárgyú pályázat alapján kollektíven 15 000 forint összegű nívódíj­ban részesülnek: Tóth István tanársegéd, Mi­hályi János adjunktus, Somo­gyi Miklós adjunktus (vegyipa­ri géptan tanszék), Simon Gyu­la osztályvezető, Ladányi Gyu­­láné csoportvezető, Illés Kál­mán technikus (oktatástechni­kai osztály). A vegyipari géptan tanszék és az oktatástechnikai osztály dolgozói részvételével elkészí­tett új oktatási eszközök és ki­alakított oktatási módszerek nagy lépést jelentenek előre a korszerű oktatástechnikai esz­közök felhasználásával végzett hatékonyabb képzés kifejlesz­tésében, elősegítik a vegyész­mérnök-hallgatók műszaki ér­tékének, mérnöki szemléleté­nek kifejlesztését. Dicséretben részesítem a következő pályamunkákat: Új oktatási módszer kidol­gozása a szervetlen kémiai gyakorlatok keretében. Szervetlen kémia tanszék és oktatástechnikai osztály: Dr. Pálossy Lászlóné ad­junktus, dr. Juhász Tóth Fri­­gyesné adjunktus, dr. Gábor Tamás adjunktus, Simon Gyu­la osztályvezető, Dávid József technikus. A tv-technika új módszerű oktatása. Híradástechnikai Elektroni­ka Intézet hírközléselméleti és televíziótechnikai csoportja: Dr. Ferenczy Pál adjunktus, dr. Nagy Péter adjunktus, Bognár László tudományos munkatárs, Temesi Ágoston adjunktus, Sárvári Pál ad­junktus, Dallos György tanár­segéd, Pálinszky Antal tanár­segéd, Szabó Csaba tanárse­géd, Kis-Szölgyésy Ferenc tu­dományos munkatárs, Szőnyi Oszkár műszerész, Emődi Lő­rinc műszerész, Szőnyi Miklós műszerész. II. A tudományos kutatómunka területén az 50 000 Ft nívódíj — elfogadva a bizottság ja­vaslatát — nem kerül teljes egészében kiosztásra. A bizott­ság véleménye szerint a tu­dományos nívódíj pályázatok iránt nem volt megfelelő az érdeklődés, és így a beérkezett pályamunkák között minden valószínűség szerint nem sze­repelnek az egyetem összes kiemelkedő tudományos telje­sítményei. 1. Széntüzelésű MHD és EGD generátorok termikus, áramlástani és szilárdságtani problémái című téma kidolgo­zásáért kollektíven 15 000 Ft összegű nívódíjban részesül­nek: Dr. Pásztor Endre docens, dr. Konecsny Ferenc docens, dr. Gedeon József tudományos főmunkatárs, Hatházi Dániel adjunktus, Sánta Imre tanár­segéd, Perjész Imre tud. ösz­töndíjas (aero- és termotech­­nika tanszék). Az aero- és termotechnika tanszék kollektívája a villa­­mosenergia-ellátás távlati megoldása szempontjából nép­­gazdaságilag fontos témát dol­gozott ki. Eredményeik segít­ségével e tudományterületen a kutatómunka a jövőben reá­lisabban tervezhető. A kutató­munka eredményei jelentős mértékben elősegítik a tan­szék jövőbeni tudományos munkáját is, a témából a tan­szék két oktatója készít aka­démiai és egyetemi doktori disszertációt. 2. Keményre húzott, kis széntartalmú vashuzalok fo­lyamatos gyorslágyítási tech­nológiájának kidolgozásáért 15 000 Ft összegű nívódíjban részesül a Mechanikai Techno­lógia és Anyagszerkezettani Intézet villamosipari anyag­­technológia tanszékéről. Dr. Prohászka János egye­temi tanár, dr. Welesz Rudolf egyetemi docens, Sáray István tanársegéd. Az ipari megbízás kereté­ben színvonalasan kidolgozott munka nagy jelentőségű kuta­tási eredményeket mutat fel. Olyan megoldást dolgozott ki a kutatócsoport, amellyel le­hetővé válik vezetés nélkül is a vashuzal folyamatos gyors­­lágyítása, és egyúttal meg­oldja az alumínium huzal áramátadási problémáit is. ❖ Egyetemünk vezetősége je­lentős erőfeszítéseket tesz a mérnökképzés korszerűsítése érdekében. Az e területeken hozott határozatokat és célki­tűzéseket azonban csak dol­gozóink lelkes támogatásával és az ügy iránti szeretetével tudjuk sikeresen megvalósíta­ni. Ezért azon dolgozóinkat, akik a kitűzött célok megva­lósításában kiemelkedő mun­kát végeznek, a jövőben is maximális erkölcsi és anyagi elismerésben részesítem. Budapest, 1971. december 20. Dr. Perényi Imre rektor Szocialista szerződés aláírása a Nehézipari Minisztériumban Dr. Szekér Gyula miniszter és dr. Perényi Imre rektor felszólalása az ünnepélyes aláírásnál . December 13-án délelőtt a Nehézipari Minisztérium szék­házának tanácstermében dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter és dr. Perényi Imre, egyetemünk rektora aláírta a Nehézipari Minisztérium, vala­mint a Budapesti Műszaki Egyetem 1971—1973. évekre terjedő együttműködésére vo­natkozó szocialista szerződést. Az ünnepélyes aláíráson a Nehézipari Minisztérium veze­tői közül megjelentek Szili Géza, Gór-Nagy Sándor és Menyhárt László miniszterhe­lyettesek, dr. Korányi György c. egyetemi tanár, a műszaki fejlesztési főosztály vezetője, dr. Trethon Ferenc, a közgaz­dasági főosztály vezetője és a minisztérium több vezető be­osztású munkatársa. A műve­lődésügyi miniszter képvisele­tében Kanczler Gyula főosz­tályvezető vett részt az ünnep­ségen. Az egyetemi és kari vezetők közül ott láttuk dr. Lévai András és dr. Benke István rektorhelyetteseket, Thernesz Vilmost, a pártbizott­ság titkárát, dr. Meisel Jánost, a szakszervezeti tanács elnökét, Hajdú Istvánt, a KISZ-bizott­­ság titkárát, továbbá dr. Halász Ottó, dr. Varga József, dr. Geszti P. Ottó dékánokat, dr. Szebényi Imre dékánhelyettest, dr. Orosz Zoltán gazdasági és műszaki főigazgatót, valamint dr. Varga Sándor docenst, a személyzeti osztály vezetőjét A szocialista szerződés beve­zetője megállapítja: „A Nehéz­ipari Minisztérium és a Buda­pesti Műszaki Egyetem vezetői, felismerve céljaik és feladataik elősegítésének kölcsönös le­hetőségeit és előnyeit, vala­mint mérlegelve az 1968—1970. évi együttműködésük eredmé­nyeit, elhatározták, hogy a ne­hézipar és vegyipar, valamint a műszaki oktatás és tudo­mány sokoldalú kapcsolatainak elmélyítésére és szélesítésére kell továbbra is törekedniük, ezért együttműködési akaratu­kat szocialista szerződésben juttatják kifejezésre. Ezen szo­cialista szerződés — összhang­ban a Tudománypolitikai Bi­zottság megfelelő határozatai­val — gyakorlatilag támasztja alá a két szerv közötti kapcso­latokat azáltal, hogy a tudo­mányos kutatásba és a műsza­ki fejlesztésbe az egyetemet hatékonyabban kívánja bevon­ni, így a rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb kihasz­nálását, illetőleg a személyi állomány hatékonyabb műkö­dését biztosítja.” A szerződés I. fejezete az egyetemi oktatás elősegítésé­vel, II. fejezete a tudományos és ipari kapcsolatokkal, a III. fejezet az egyéb feladatokkal foglalkozik. A szerződésben szerepel — többek között —: „a miniszté­rium biztosítja, hogy a fel­ügyelete alá tartozó területen az országos jelentőségű és kü­lönleges műszaki megoldáso­kat tartalmazó műszaki tervek és országos tervpályázatok bí­rálatába az egyetemi oktatók közül a kérdésbe a legjárato­­sabb szakembereket bevonja.” Lényeges pontja a szerződés­nek, hogy „a minisztérium fi­gyelemmel kíséri és támogatja az egyetemen a kísérleti üze­mek (nagy laboratóriumok) lé­tesítését és fejlesztését.” A szocialista szerződés ün­nepélyes aláírása után dr. Sze­kér Gyula miniszter pohárkö­szöntőjében hangsúlyozta, hogy a Nehézipari Minisztérium számít a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésére a negyedik ötéves tervben is. Megemlítette, hogy a minisz­térium évente mintegy 6 millió forint értékű kutatómunkát rendel meg a Budapesti Mű­szaki Egyetemnél, s ezenfelül igen kiterjedt körben a minisz­térium felügyelete alá tartozó vállalatok és intézmények ad­nak megbízásokat. Bejelentet­te, hogy fokozottabban kívánja a minisztérium a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereit egyes fejlesztési, illetve léte­sítményi tervek zsűrizésébe bevonni. Dr. Perényi Imre rektor fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a kutatási szerződéseken túlmenően is igen nagyra ér­tékeli dr. Szekér Gyula elv­társnak, mint a kormány tag­jának, erkölcsi támogatását, és ígéretet tett, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem igyekszik mind a mérnökképzés, mind a mérnökök továbbképzése, to­vábbá a kutatás és tervezés te­rületén egyaránt a Nehézipari Minisztériumot támogatni nagy feladatainak megoldásá­ban. Rektorunk pohárköszöntője után a nehézipari miniszter fogadást adott a megjelentek tiszteletére. Ez alkalommal több részletkérdés is megvita­tásra került. Szóba került az új Inotai Erőmű létesítése és a tervek konzultálása. Gór-Nagy Sándor miniszterhelyettes fel­hívta a figyelmet, hogy a hallgatók kiképzésében na­gyobb szerepet kellene kapnia a beruházásokkal kapcsolatos műszaki és gazdasági ismere­teknek. Menyhárt László mi­niszterhelyettes a biztonság­­technikával kapcsolatos okta­tás és továbbképzés fejlesztését szorgalmazta. Dr. Korányi György főosz­tályvezető többek között a műanyagok építőipari felhasz­nálásával kapcsolatos kutatá­soknak adott hangot. Jelen­levők a fenti kérdéseken túl­menően is igen hasznos eszme­cserét folytattak mind a mi­nisztériumot, mind a műegye­temet egyaránt érintő kérdé­sekben. Reméljük, a Nehézipari Mi­nisztériummal az 1971—1975. évekre kötött szocialista szer­ződés egyaránt szolgálja a Ne­hézipari Minisztérium törek­véseit és a Budapesti Műszaki Egyetem oktató-, nevelő- és kutatómunká­j­át A Huszonötödik Színházról Az elmúlt félévi előzetesben jeleztük, hogy új évadunkat a kortárs magyar drámairoda­lomnak kívánjuk szentelni. Ennek első lépése Hernádi­ Jancsó FÉNYES SZELEK cí­mű darabjának bemutatása volt. De újdonságban nem maradt el az elmúlt évad három át­rendezett repertoárprodukciója, a GYÁSZ, a TOU­R IGAZTA­LAN HALÁLA és a SZÓK­RATÉSZ VÉDŐBESZÉDE sem. Az új színházterem és az új színpad formája olyan játék­teret ad, amely lehetővé, sőt kötelezővé teszi az egészen konkrét, szinte fizikai közelsé­get nézők és szereplők között. És a színháznak — megalaku­lása pillanatától — ez volt az egyik legfőbb célkitűzése. Az évad második felében szeretnénk ezt a közelséget, intimitást továbbvinni. Erre kiváló alkalmat fog adni Gyur­­kó László A BÜSKÉPŰ LO­VAG. DON QUIJOTE DE LA MANCHA SZÖRNYŰSÉGES KALANDJAI ÉS GYÖ­­NYÖRŰSZÉP HALÁLA című darabja, melyet kifejezetten a vásári színjátszás stílusában szándékozunk előadni. Wéber Péter A színházi klubtól Mint ahogy azt az elmúlt félév elején ugyanezen a fóru­mon jeleztük, megalakult a műegyetemi színházi klub. Első klubfoglalkozásunk té­májául Papp János És min­denki bűnös c. előadóestjének megtekintését és megbeszélé­sét választottuk. Október 24- én a szegedi JOTE irodalmi színpadának Stációk című produkcióját, majd november 24-én Halász Péter együttesé­nek Labirintus című program­ját tekintettük meg. A Stáció­kat színvonalas vita követte, akárcsak a Szkéné új bemuta­tójának megtekintését. A műegyetemi színpadon megtartott beszélgetés során már jelentkeztek a korábban hangsúlyozott műhelymunka csírái, Keleti István rendező készségesen felajánlotta az együttműködést, melynek rész­leteit ebben a félévben dol­gozzuk ki. A műegyetemi színházi klub az Orfeo Stúdiószínpad Etolile című produkciójának megte­kintésével zárta a féléves programját. Erre a félévre maradt a Hu­szonötödik Színház Fényes szelek bemutatójának megte­kintése­­és megvitatása. A szín­­házi klub februárban ezzel szeretné kezdeni második fél­évi programját. További programjaink kö­zött szerepel a Huszonötödik Színház­­stúdiójának Weöres­­összeállítását a színház három klubjának közös tagsága előtt bemutatni. —K. G.­

Next