A Jövő Mérnöke, 1976 (23. évfolyam, 1-38. szám)

1976-01-24 / 1. szám

Tallózás a Popular Mechanicsban Az ®9yetem hivatalos közleményei ® A -V M rít-rtí/SW S m Am <4 AAA A m A í Ó11 A A 1 4 O'» ß1 - AC* 1 ft! 1 űff ÍÍa1 1 m 7 *3 h^CitT rt’tt U* I Némi túlzással azt lehet mondaná, hogy az Egyesült Ál­lamokban is létezik egy Élet és Tudomány szerű folyóirat, a Popular Mechanics. Azon­ban inkább a Delta, az Ezer­mester és az Élet és Tudo­mány ötvözete lehetne, termé­szetesen több száz hirdetéssel „kiegészítve”. Az 1975. 9. 10. 11. számok­ban tallóztunk, s számos érde­kes műszaki újdonsággal ta­lálkoztunk. „A szájba tehető komputer” címmel egy egyszeri felhasz­nálásra alkalmas lázmérőt is­mertetnek a 9. számban. Lé­nyeges tulajdonsága, hogy nem elektronikus elemekből áll. A lázmérő szájba kerülő részén olyan kristályok he­lyezkednek el, melyek hő ha­tására megváltoztatják színű­ket. A különböző érzékenysé­gű kristálypontocskák mellett helyezkednek el a hőmérsékle­tet jelző számok. Bzzel a lázmé­rővel mintegy tízszer olyan gyorsan lehet hőmérsékletet mérni, mint a hagyományos lázimérőkkel. A külső hőmér­sékleti behatásokkal szemben egy védő lapocska védi a hő­mérőt. A Bell and Howell Schools ’„Sajátkezűkig építsd meg” c. hirdetésében az elektronika iránt érdeklődőket egy otthoni tanfolyam elvégzésére ösztön­ei. A hirdetés szerint semmi problémát sem okoz azon tény, hogy valaki még soha­sem tanult semmiféle elektro­nikai tárgyat sem, mivel szisz­tematikusan, sajátkezűleg fog­ja megépíteni az egyre bonyo­lultabb kapcsolásokat. Az okos hallgatóik másodszori nekifu­tásra már egy digitális univer­zális mérőműszert készítenek el, majd egy kis oszcilloszkó­pot. Nem sokkal később egy kis színes tv-t is megépítenek, melynek képernyőjén termé­szetesen egy digitális óra ki­jelzései is láthatók. Az élesebb szemű olvasó bizonyára nem lepődött meg, hogy egy száj­ba tehető gyors hőmérő ismer­tetése után egy ilyen hirdetés­ről számoltunk be. Ugyanis jó gyakorlati próbát jelentene a hőmérő számára, ha be lehet­ne helyezni a hirdetést feladók szájába. Vajon milyen hőmér­sékletet mérne? A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy szá­mos, gyorstalpaló tanfolyam létezik, azonban túlzás azt ál­lítaná, hogy a szalonéval még addig nem foglalkozók máról holnapra szaktekintélyekké változnak. Nyilván nem gyors­talpaló tanfolyamokon képez­ték ki azokat a szakembereket, akiknek 1976-os tv-készülé- keit ismerteti a lap ugyancsak 9, száma. Újdonságot jelente­nek a kis házi mozik, ahol is a kép már eleve egy vetítővá­szonra kerül, a készülék kép­ernyője nem látszódik. Ilyen megoldásokkal jelentkezik a Zenith, a Sony és a Muntz cég, a készülékek néhány ezer dolláros nagyságrendűek. Az KCA elkészített egy igen kis méretű berendezést, amely színes video-magnetofont is tartalmaz. Néhány Zenith-ké- szülék a laka Lm as arra, hogy a képernyő közepe körüli képet kinagyítva is mutassa. Ugyan­csak újdonság a képernyő va­lamelyik sarkában látható di­gitális óra is. A lap levelezési rovatában az elhasznált motorolaj hasz­nosításával kapcsolatban az egyik olvasó nem ért egyet egy korábbi cikk szerzőjével, ki azt álltotta, hogy a használt motorolajat semmire sem lehet használni. A levélíró sze­rint akármelyik Holstein tehén örömmel fogyaszt el minden­féle elhasznált motorolajat, amit csak feltálalnak neki. Ezen állítását tizenhat éves farmeri tapasztalataira alapoz­za. (Nyilván egyszer sem kós­tolta meg a tehén tejét.) Az újdonságok c. rovatban olvashatunk a gőztaxiról, re­pülő csészealj alakú teherszál­lító léggömbökről, leeres táv­mérővel felszerelt távcsőről, valamint egy robotról, mely a gépkocsiba elhelyezett robbanó szerkezeteket volna hivatott felderíteni. A robot egy kis lánctalpas jármű, mely egy tv-kamerát szállít, ily módon l»e lehet pillantani a gyanús kinézetű autóba. Érdekessége, hegy az angol hadsereg hasz­nálja, (lehet, hogy Írország­ban), csak azt nem lehet tud­ni, hogy mi van olyankor, ha a robbanószerkezet alakja nem is hasonlít egy ilyen gyil­kos szerszámra, vagy ha min­den hájjal megkent elhelyező­je nem a legjobban látható helyre teszi. Persze kár volna ezen lovogolni, ennél izgalma­sabb lovaglásban lehet része mindenkinek, ki az ugyaneb­ben a rovatban ismertetett műlovon lovagol otthon a szo­bában. Vas Péter Új könyvek RÓZSA PÄL: lineáris algebra A korszerű számítógépek el­terjedése következtében meg­nőtt az érdeklődés a lineáris algebra iránt. Mégis, ebből a tárgykörből ez az első magyar nyelven megírt mű, a Műsza­ki Könyvkiadó gondozásában. A könyv célja, hogy tisztázza a lineris algebra alapfogalmait, bevezetést adjon a máitrix- számítási technikákba és olyan területeket mutasson be, ahol a lineáris algebra alkalmazha­tó. Emiatt a műszaki életben nagyon széles körben használ­ható. A könyv első része a mát­rixalgebra egyenletrendsze­rek elmélete, a lineáris algeb­ra alapjai, és a mátrixfiiggvé- nyekkel foglalkozik. A máso­dik rész a mátrixeknélet né­hány speciális fejezetét tár­gyalja, hipermátrixok, mátrix­egyenletek és mátrixseregeik problémaköre kerül kidolgo­zásra. A gyakorlati vonatkozá­sok szempontjából a harmadik rész tekinthető a legjelentő­sebb résznek, mivel a lineáris algebra főbb alkalmazási te­rületeivel találkozik. Ezen be­lül a lineáris differenciál- és differenciaegyenletek meg­oldásaival, valószínűségszámi- tási alkalmazásokkal (pl. sztochasztikus mátrixokkal), es a lineáris programozással is foglalkozik. Ugyanebben a fe­jezetben tárgyalja a lineáris algebra numerikus módszereit. Végül pedig bő irodalom jegyzéket ad, mind a témával kapcsolatos könyvekről, mind a cikkekről. GÉHER KAROLY: LINEARIS HÁLÓZATOK A Műszaki Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg a Line­áris Hálózatok harmadik, javí­tott kiadása. A korszerű há­lózati elméleti módszerek is­merete minden elketronikus áramköröket tervező mérnök számára elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor számos műszaki tantárgy alapját ké­pezi, így az iparban dolgozó mérnökökön kívül, az egyete­mi oktatásnak is nagyon hasz­nos segédeszköze. A könyv el­ső fejessete összefoglalja az alapismereteket, áttekintést ad a hálózatelmélet kialaku­lásáról, .az áramköri elemek­ről, a lineáris hálózatok leírá­sáról, megoldási módszerekről. A második fejezet kétpólusok szintézisét tartalmazza, majd az ezt követő két fejezetben, a négypólusokkal foglalkozik. A transzfer függvények szintézi­sét és a négypólusok tervezé­sét tárgyalja az ötödik és ha­todik fejezet. A hullámpara- méteres tervezés c. hetedik fejezetben, a tervezéskor fi­gyelembe veendő szempontok­kal és módszerekkel is foglal­kozik. Az utolsó fejezet az áramkörök toleranciaszámí­tását, és az időben váltakozó paraméterű hálózatok problé­makörét tartalmazza. A könyv használhatóságát nagymértékben növeli bő táb­lázatanyag és irodalomjegy­zéke. Vas Péter Az egyetemi Tanács decem­ber 8-án tartotta negyedik ülését. Az ülés kezdetén az el­nöklő rektorhelyettes méltatta a közelmúltban elhunyt dr. Benedikt Ottó akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Korach Mór akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Kiss József, a Fizikai Intézet igazgatóhelyettese ér­demeit. A Tanács egyperces néma felállással adózott az el­hunytak emlékének. A napirend első pontjaként a Tanács tanterveket tárgyalt, s ennek során felhatalmazta a rektort az 1976 februárjában induló szakmérnöki szakok tanterveinek jóváhagyására, illetve már működő szakok tantervének módosítására; végleges jóváhagyást nyert a korábban kísérletként, ideigle­MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK Memóriaírógép ’ A tavalyi Budapesti Nem­zetközi Vásáron láthatta a ma­gyar közönség először az IBM 82M memóriaírógépet, mely­nek alkalmazási köre nagyon széles körű; megfelelő munka­szervezéssel két-három gép­írónő munkáját is elvégezheti. H gyan működik? A berendezés alig nagyobb, mint egy szokásos elektromos írógép. Két elektronikus rend­szerből áll, egy munkatároló­ból és egy mágnesszalagtáro­lóból. Az írógép bekapcsolása­kor a munkatároló automati­kusan felvevőkész lesz, a bil­lentyűzeten történt leütések a gép elektronikus agyában rak­tározódnak el, a raktározóké- pesség kb. 2—3 oldalnyi szö­vegnek megfelelő leütés lehet. Nagy előnye ennek a rend­szernek, hogy szövegváltozta­tások illetve javítások közvet­lenül elvégezhetők. Ugyanak­kor a javítások nemcsak a munkatárolóban mennek vég­be, hanem a beépített automa­tikus javítószerkezet segítsé­gével a papíron is, így minden leírt oldal hibátlan lesz. Ha a leírt szövegre később is szük­ség van, akkor azt a munkatá­rolóból egy gombnyomással átolvastaljuk a mágnesszalag­tárolóba, melynek kapacitása 50-szerese a munkatároló ka­pacitásának. Miben különbözik az író- automatáktól? Munkatároló; a leírt szöveg munkatárolóba történő felvé­telére nem kell külön gondot fordítani, mivel nincs sem lyukszalag, sem mágnesszalag. Automatikus hibajavítás: a beépített hibajavító szerkezet A Á ■ * ■ ■. -. r.iíf'.f f % segítségével a hibásan leütött betűk egyetlen mozdulattal nyom nélkül eltüntethetők, minden leírt oldal tiszta, hi­bátlan. Automatikus központosítás; anélkül, hogy a gépírónak szá­molgatnia kellene, a .címek, szövegek lapközépre való írá­sa ezzel a szerkezettel lehetsé­ges. Automatikus helyiérték el­helyezés; számoszlopok, táb­lázatok írásakor a berendezés a különböző helyiértékű szám- kombinációkat automatikusan helyükre teszi, nincs szükség oda-vissza léptetésre. A fentieken túlmenően fi­gyelemreméltó egyszerű kezel­hetősége, esztétikus külseje. Melyek az alkalmazási terü­letek? A memóriaírógép általában elónyusen alkalmazható min­denütt, ahol gépelési munkák­ra szükség van. Általános levelezés esetén a titkárnő által írt és küldött levelek írásakor nagyon elő­nyősei hasznosítható, mert a gépbe írt szöveget az IBM 82M munkatárolója felveszi és a hibásan leütött betűk a javítószerkezet segítségével nyom nélkül eltüntethetők, te­hat a levél az első leírás után azonnal postázható. Diktált, vagy változó levelek esetén a legépelt szöveg a munkatároló­ba kerül, majd a mágnessza­lag-tárolóba. Ha a levelet nem szükséges módosítani, akkor a felvett anyag törölhető, egyébként a gépírónö lehívja a munkatárolóba és átdolgoz­hatja. Típuslevelek esetén, melye­ket több példányban kell szét­küldené vagy rövid időn Ábe­lül ismételten le kell Írni, az első megírás után utasítást kell adni a memóriának, hogy automatikusan mindig újra ír­ja ki a levelet. Nyomtatványok kitöltésekor vagy táblázatok írásakor cél­szerű a memóriairógépet használni, mivel a berendezés munkatárolójában szavak, so­rok, bekezdések ’. 'hagyhatók, átléphetek, törölhetők. A berendezés már megvá­sárolható, és szervizéről az IBM gondoskodik. Vas Péter nes jelleggel jóváhagyott kör­nyezetvédelmi szakmérnöki szak tanterve; a Gépészmér­nöki Kar Tanácsának javasla­tára az Egyetemi Tanács meg­tárgyalta és jóváhagyta a vegyipari és élelmiszeripari gépész szak tantervét. Második napirendi pontként a Tanács tiszteletbeli doktori cím adományozására vonatko­zó javaslatot tárgyalt és úgy határozott, hogy Teréza Krisz- toforovna Margulova egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Moszkvai Energeti­kai Intézet Atomerőművek Tanszéke oktatója részére tisz­teletbeli doktori címet adomá­nyoz. Az adományozáshoz kér­ni kell az oktatási miniszter hozzájárulását. A napirend harmadik pont­ját a BME Doktori Szabályza­tának módosítására vonatkozó javaslat képezte. A Tanács a javaslatot megtárgyalva állást foglalt a szabályzat módosítása mellett. A módosítás jóváha­gyására az oktatási miniszter illetékes. A módosítás közzété­telére a miniszteri jóváhagyást követően kerül sor. • A napirend negyedik pontját képező „Javaslat a BME Tan­reaktora Szervezeti és . Mülcö- dési Szabályzatának módosítá­sára” című előterjesztést a Ta­nács levette a napirendről áz­zál, hogy a javaslat megfelelő indokolással kiegészítve a Ta­nács januári ülésén tárgyalha­tó. Ötödik és egyben utolsó na­pirendi pontként az Építőmér­nöki Kar Tanácsának előter­jesztése alapján az Egyetemi Tanács egyhangúlag úgy hatá­rozott, hogy javaslatot tesz a Tudományos Minősítő Bizott­ságnak a Kar által előterjesz­tett okleveles építőmérnök doktori szigorlatának kandidá­tusi szakmai vizsgaként törté­nő elfogadására. SAJNOS T. Szerkesztőség. Lapjuk dec. 20-i 41. számá­ban a „Rjazany” című cikk­ben sajnálatos félreértés tör­tént: a cikk és a képek nem vízierőműről (helyesen: víz­erőmű) hanem hőerőműről szólnak. Ugyanis vízerőműnek nincs kéménye, ami viszont a képen látható. A felső képen tisztán kivehető a 300 MW-os háromszoros kiömlésű konden­zációs gőzturbina kisnyomású háza, ami szintén bizonyítja, hogy hőerőműről van szó. A félreértés oka valószínűleg fordítási hiba, GREC oroszul nem vízerőmű, hanem (Goszu- darsztvennaja Rajonnaja Elektrosztancija) állami kör­zeti (közhasznú) erőmű, a víz­erőmű egyébként GEC (Gidro- elektrosztancija). Üdvözlettel dr. Czinkóczky Bolond adjunktus ,a! kis csillagász' A Föld, mint égitest Kedves Olvasóm! Mi már nagyon sokat tu­dunk földünkről, mindennapi életünk világáról. Tudjuk, hogy változnak az évszakok, áradnak a folyók, hogy a szomszédban kislány született, és hogy mi történt Portugá­liában, Talán ismerjük Földünket úgy is, mint bolygó. Ismerjük belsejének hármas felépítését (kéreg, palást mag), egv-két jellemző adatát. Nap körüli keringésének és tengelyforgá­sának (rotációjának) idejét (év, nap). De vajon ismerjük-e úgyis, mint égitestet? Egy át­lagos, nem kiváltságos, min­dennapi égitestet. Naprendszerünk harmadik bolygója. A Naptól való átla­gos távolsága 150 millió km. Nem tűnik ki sem nagyság, sem egyéb jellemzői alapján. Pályája nem ideális kör, ha­nem egy kicsit lapult, ellip­szis alakú. S ez az ellipszis is állandóan változik, hol lapul- tabb lesz. hol eléri a kör ala­kot. Persze a két szélső érték elérése között igen nagy idő telik el, közel 100 000 év. Je­* ' lenleg a naptávoli és a nap- közeli pontja között 5 millió km a különbség. Az évszakok változását a pályasíkhoz való hajlás okoz­za. Ez is változik, hol nagyobb lesz, hói kisebb. Ha a forgás- tengely merőleges a pályasík­ra, nincs évszak változás. Ha viszont a forgástengely benne fekszik a pályasíkban, akkor minden felszíni rész egy év fo­lyamán trópusi, mérsékelt és sarki klímán megy át. Minden változik. Az ókor hajósának is, ne­künk is a sarkcsillag az észa­ki irány megtestesítője. Ez azonban korántsem volt s nem is lesz mindig így, a Föld ten­gelye ugyanis körülbelül 30 ezer éves periódusban az ég­bolton kört ír le. A Földön gyakran történnek tömegátrendeződések (pl. he­gyek, szigetek képződnek, itt- ott több csapadék hullik.) En­nek következtében változik Földünk északi pólusa ( a for­gástengely és a felszín met­széspontja). A Föld közel 24 óra alatt fordul meg egyszer tengelye körül. Ma már ennek pontos számértékét is meg tudjuk határozni atom- és kvarcórával, sőt azt is mérni tudjuk, hogy a Föld átlagban lassuló mozgást végez. Rotá­ciós ideje az elmúlt kétezer év alatt több mint három órával csökkent. Ez a lassulás nem egyenletes. A fent említett tö­meg átrendeződése következ­tében: a hegyekben leeső csa­padék csökkenti a Föld forgá­si sebességét; a hegyi patakok által alacsonyabbra szállított víztömegek növelik. A FÖLD LÉGKÖRE Minden négyzetcentiméteré- re a Földnek egy kg tömegű levegő nehezedik. A légnyo­más és a sűrűség a magasság növekedésével csökken. A légkör külső határát nehéz lenne meghatározni, de több százezer km-ről kell beszélni. A levegő össztömege mintegy egymilliomod része a Föld tö­megének, azaz 5x 10 a tizen­nyolcadikon kg. Ennek fele 6 km alatt helyezkedik el. A légkör zónákból áll. A legalsó rétege 6 troposzféra, kb 10 km, a sztratoszféra 40 km ma­gasságáig terjed. Ennek határán a hőmérsék­let már mínusz 55 C-fok. So­kan gondolnák azt, hogy most ha még feljebb mennénk, na­gyon hideg lenne. Érdekes az a tény, hogy kb. 500 km ma­gasságban ún. ionos szférában uralkodó hőmérsékleten meg­olvadna a vas is. (plusz 1600— 1800 C-fok). Több mint há­romnegyed részét a légkörnek nitrogén és kb. egyötödét oxi­gén alkotja A hiányzó részt nemesgázok és más légnemű anyagok teszik ki. A FÖLD ÉS A HOLD A Föld korát a radioaktív elemek vizsgálatának eredmé­nyei alapján 4,5 milliárd év­nek becsű lilt. A Holdról ho­zott kőzetek is ugyanennyire engednek következtetni kísé­rőnk kora tekintetében. A mintegy háromszáznyolcvan- négy ezer kilométer távolságra keringő természetes kísérőnk tömege csupán nyolcvanad ré­sze a Földének, de éppen ele­gendő ahhoz, hogy a kölcsönös tömegvonzás következtében hatással legyen néhány földi jelenségre, a földi életre. A Föld—Hold rendszer közös tö­megközéppontja (súlypontja) a földfelszín alatt van, körülbe­lül 1700 km-re. Tehát a Nap körül is ez a tömegközéppont, írja le a szabályos ellipszispá­lyát és nem a föld. AZ ÁRAPÁLY JELENSÉG okozója a Hold és a Nap együttesen, de a nap hatása kevésbé érvényesül (jóllehet sokkal nagyobb a tömege a Holdénál, de távolsága 400- szorosa annak.) A dagály egy­szerre jelentkezik a Hold irá­nyában és vele ellentétes ol­dalon. Ennek oka: a Hold von­zása legnagyobb a hozzáeső víztömegekre és legkisebb a vele ellentétes oldalon. A Föld­re. mint szilárd testre a von­zás azonos elmozdulást ered­ményez a Hold irányában. Hozzá képest a Hold felőli víz­tömeg kissé előresiet, a másik oldalon pedig lemarad. Tehát egyszerre két oldalon keletke­zik dagály. Szökőár van új­holdkor és holdtöltekor, ami­kor a Nap és a Hold hatása összegeződik. A keletkező da­gálypúpot a Föld előreviszi a forgásban. A Hold viszont mi­Mars' n = mínusz Venus n = 0 Föld n = 1 Mars n = 2 Phaeton? n = 3 Jupiter n = 4 Saturnus n = 5 Uranus n = 6 (A zárójelben valóságnak meg­felelő adatok vannak Csillagá­szati Egységben). 3. (A sorozat címszavait kel­lett volna válaszul beküldeni.) vei lassabban kering, ellenté­tesen hat, s a visszafele folyó dagály súrlódása fékezi a Föld forgását. Ugyanekkor az elő­re siető dagálypúp a Hold pá­lyáján siettetni igyekszik. En­nek következtében a Hold spi­rális pályán, kismértékben ugyan, de távolodik a Földtől. VI. FORDULÓ KÉRDÉSEIRE ADOTT HELYES VÁLASZOK 1. Minden tévhit ellenére naprendszerünknek 9 bolygó­ja van. 2. 1772-ben Titius és Bede egymástól függetlenül rájöttek a bolygók Naptól való távol­ságának n szabályszerűségére. Megközelítő pontossággal a következő összefüggés alapján állapíthatjuk meg a távolsá­gokat: a„ = 0,4 + 0,3 X 2n (csil­lagászati egységekben mérve). végtelen an = 0,4 (0,387) a„ = 0,7 (0,723) an = 1 (1,00) a„ = 1,6 (1,524) an = 2,8 an = 5,2 (5,208) a„ = 10 (9,555) an =19,6 (19,218) Merkur, Vénusz, Mars, Plútó, és még egy, (de ez sem lehe­tett nehéz) a Föld. Következik; A Tejútrend­szer (befejező rész) i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék