A Jövő Mérnöke, 1976 (23. évfolyam, 1-38. szám)
1976-01-24 / 1. szám
Tallózás a Popular Mechanicsban Az egyetem hivatalos közleményei Némi túlzással azt lehet mondani, hogy az Egyesült Államokban is létezik egy Élet és Tudomány szerű folyóirat, a Popular Mechanics. Azonban inkább a Delta, az Ezermester és az Élet és Tudomány ötvözete lehetne, természetesen több száz hirdetéssel „kiegészítve”. Az 1975. 9. 10. 11. számokban tallóztunk, s számos érdekes műszaki újdonsággal találkoztunk. „A szájba tehető komputer” címmel egy egyszeri felhasználásra alkalmas lázmérőt ismertetnek a 9. számban. Lényeges tulajdonsága, hogy nem elektronikus elemekből áll. A lázmérő szájba kerülő részén olyan kristályok helyezkednek el, melyek hő hatására megváltoztatják színüket. A különböző érzékenységű kristálypontocskák mellett helyezkednek el a hőmérsékletet jelző számok. Ezzel a lázmérővel mintegy tízszer olyan gyorsan lehet hőmérsékletet mérni, mint a hagyományos lázimérőkkel. A külső hőmérsékleti behatásokkal szemben egy védő lapocska védi a hőmérőt. A Bell and Howell Schools ’„Saját kezükig építsd meg” c. hirdetésében az elektronika iránt érdeklődőket egy otthoni tanfolyam elvégzésére ösztönzi. A hirdetés szerint semmi problémát sem okoz azon tény, hogy valaki még sohasem tanult semmiféle elektronikai tárgyat sem, mivel szisztematikusan, sajátkezűleg fogja megépíteni az egyre bonyolultabb kapcsolásokat. Az okos hallgatóik másodszori nekifutásra már egy digitális univerzális mérőműszert készítenek el, majd egy kis oszcilloszkópot. Nem sokkal később egy kis színes tv-t is megépítenek, melynek képernyőjén természetesen egy digitális óra kijelzései is láthatók. Az élesebb szemű olvasó bizonyára nem lepődött meg, hogy egy szájba tehető gyors hőmérő ismertetése után egy ilyen hirdetésről számoltunk be. Ugyanis jó gyakorlati próbát jelentene a hőmérő számára, ha be lehetne helyezni a hirdetést feladók szájába. Vajon milyen hőmérsékletet mérne? A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy számos, gyorstalpaló tanfolyam létezik, azonban túlzás azt állítaná, hogy a szalonéval még addig nem foglalkozók máról holnapra szaktekintélyekké változnak. Nyilván nem gyorstalpaló tanfolyamokon képezték ki azokat a szakembereket, akiknek 1976-os tv-készülékeit ismerteti a lap ugyancsak 9. száma. Újdonságot jelentenek a kis házi mozik, ahol is a kép már eleve egy vetítővászonra kerül, a készülék képernyője nem látszódik. Ilyen megoldásokkal jelentkezik a Zenith, a Sony és a Muntz cég, a készülékek néhány ezer dolláros nagyságrendűek. Az RCA elkészített egy igen kis méretű berendezést, amely színes video-magnetofont is tartalmaz. Néhány Zenith-készülék alakalmas arra, hogy a képernyő közepe körüli képet kinagyítva is mutassa. Ugyancsak újdonság a képernyő valamelyik sarkában látható digitális óra is. A lap levelezési rovatában az elhasznált motorolaj hasznosításával kapcsolatban az egyik olvasó nem ért egyet egy korábbi cikk szerzőjével, ki azt álltotta, hogy a használt motorolajat semmire sem lehet használni. A levélíró szerint akármelyik Holstein tehén örömmel fogyaszt el mindenféle elhasznált motorolajat, amit csak feltálalnak neki. Ezen állítását tizenhat éves farmeri tapasztalataira alapozza. (Nyilván egyszer sem kóstolta meg a tehén tejét.) Az újdonságok c. rovatban olvashatunk a gőztaxiról, repülő csészealj alakú teherszállító léggömbökről, beeres távmérővel felszerelt távcsőről, valamint egy robotról, mely a gépkocsiba elhelyezett robbanó szerkezeteket volna hivatott felderíteni. A robot egy kis lánctalpas jármű, mely egy tv-kamerát szállít, ily módon le lehet pillantani a gyanús kinézetű autóba. Érdekessége, hogy az angol hadsereg használja, (lehet, hogy Írországban), csak azt nem lehet tudni, hogy mi van olyankor, ha a robbanószerkezet alakja nem is hasonlít egy ilyen gyilkos szerszámra, vagy ha minden hájjal megkent elhelyezője nem a legjobban látható helyre teszi. Persze kár volna ezen lovagolni, ennél izgalmasabb lovaglásban lehet része mindenkinek, ki az ugyanebben a rovatban ismertetett műlovon lovagol otthon a szobában. Vas Péter * ' ,a kis csillagász' A Föld, mint égitest Kedves Olvasóm! Mi már nagyon sokat tudunk földünkről, mindennapi életünk világáról. Tudjuk, hogy változnak az évszakok, áradnak a folyók, hogy a szomszédban kislány született, és hogy mi történt Portugáliában. Talán ismerjük Földünket úgy is, mint bolygó. Ismerjük belsejének hármas felépítését (kéreg, palást mag), egy-két jellemző adatát. Nap körüli keringésének és tengelyforgásának (rotációjának) idejét (év, nap). De vajon ismerjük-e úgyis, mint égitestet? Egy átlagos, nem kiváltságos, mindennapi égitestet. Naprendszerünk harmadik bolygója. A Naptól való átlagos távolsága 150 millió km. Nem tűnik ki sem nagyság, sem egyéb jellemzői alapján. Pályája nem ideális kör, hanem egy kicsit lapult, ellipszis alakú. S ez az ellipszis is állandóan változik, hol lapultabb lesz, hol eléri a kör alakot. Persze a két szélső érték elérése között igen nagy idő telik el, közel 100 000 év. Jelenleg a naptárok és a napközeli pontja között 5 millió km a különbség. Az évszakok változását a pályasíkhoz való hajlás okozza. Ez is változik, hol nagyobb lesz, hol kisebb. Ha a forgástengely merőleges a pályasíkra, nincs évszak változás. Ha viszont a forgástengely benne fekszik a pályasíkban, akkor minden felszíni rész egy év folyamán trópusi, mérsékelt és sarki klímán megy át. Minden változik. Az ókor hajójának is, nekünk is a sarkcsillag az északi irány megtestesítője. Ez azonban korántsem volt s nem is lesz mindig így, a Föld tengelye ugyanis körülbelül 30 ezer éves periódusban az égbolton kört ír le. A Földön gyakran történnek tömegátrendeződések (pl. hegyek, szigetek képződnek, ittott több csapadék hullik.) Ennek következtében változik Földünk északi pólusa ( a forgástengely és a felszín metszéspontja). A Föld közel 24 óra alatt fordul meg egyszer tengelye körül. Ma már ennek pontos számértékét is meg tudjuk határozni atom- és kvarcórával, sőt azt is mérni tudjuk, hogy a Föld átlagban lassuló mozgást végez. Rotációs ideje az elmúlt kétezer év alatt több mint három órával csökkent. Ez a lassulás nem egyenletes. A fent említett tömeg átrendeződése következtében: a hegyekben leeső csapadék csökkenti a Föld forgási sebességét; a hegyi patakok által alacsonyabbra szállított víztömegek növelik. A FÖLD LÉGKÖRE Minden négyzetcentiméterére a Földnek egy kg tömegű levegő nehezedik. A légnyomás és a sűrűség a magasság növekedésével csökken. A légkör külső határát nehéz lenne meghatározni, de több százezer km-ről kell beszélni. A levegő össztömege mintegy egymilliomod része a Föld tömegének, azaz 5 x 10 a tizennyolcadikon kg. Ennek fele 6 km alatt helyezkedik el. A légkör zónákból áll. A legalsó rétege 6 troposzféra, kb 10 km, a sztratoszféra 40 km magasságáig terjed. Ennek határán a hőmérséklet már mínusz 55 C-fok. Sokan gondolnák azt, hogy most ha még feljebb mennénk, nagyon hideg lenne. Érdekes az a tény, hogy kb. 500 km magasságban ún. ionos szférában uralkodó hőmérsékleten megolvadna a vas is. (plusz 1600— 1800 C-fok). Több mint háromnegyed részét a légkörnek nitrogén és kb. egyötödét oxigén alkotja A hiányzó részt nemesgázok és más légnemű anyagok teszik ki. A FÖLD ÉS A HOLD A Föld korát a radioaktív elemek vizsgálatának eredményei alapján 4,5 milliárd évnek becsülik. A Holdról hozott kőzetek is ugyanennyire engednek következtetni kísérőnk kora tekintetében. A mintegy háromszáznyolcvannégy ezer kilométer távolságra keringő természetes kísérőnk tömege csupán nyolcvanad része a Földének, de éppen elegendő ahhoz, hogy a kölcsönös tömegvonzás következtében hatással legyen néhány földi jelenségre, a földi életre. A Föld—Hold rendszer közös tömegközéppontja (súlypontja) a földfelszín alatt van, körülbelül 1700 km-re. Tehát a Nap körül is ez a tömegközéppont, írja le a szabályos ellipszispályát és nem a föld. AZ ÁRAPÁLY JELENSÉG okozója a Hold és a Nap együttesen, de a nap hatása kevésbé érvényesül (jóllehet sokkal nagyobb a tömege a Holdénál, de távolsága 400- szorosa annak.) A dagály egyszerre jelentkezik a Hold irányában és vele ellentétes oldalon. Ennek oka: a Hold vonzása legnagyobb a hozzáeső víztömegekre és legkisebb a vele ellentétes oldalon. A Földre, mint szilárd testre a vonzás azonos elmozdulást eredményez a Hold irányában. Hozzá képest a Hold felőli víztömeg kissé előresiet, a másik oldalon pedig lemarad. Tehát egyszerre két oldalon keletkezik dagály. Szökőár van újholdkor és holdtöltekor, amikor a Nap és a Hold hatása összegeződik. A keletkező dagálypúpot a Föld előreviszi a forgásban. A Hold viszont mi(A zárójelben valóságnak megfelelő adatok vannak Csillagászati Egységben). 3. (A sorozat címszavait kellett volna válaszul beküldeni.) vel lassabban kering, ellentétesen hat, s a visszafele folyó dagály súrlódása fékezi a Föld forgását. Ugyanekkor az előre siető dagálypúp a Hold pályáján siettetni igyekszik. Ennek következtében a Hold spirális pályán, kismértékben ugyan, de távolodik a Földtől. VI. FORDULÓ KÉRDÉSEIRE ADOTT HELYES VÁLASZOK 1. Minden tévhit ellenére naprendszerünknek 9 bolygója van. 2. 1772-ben Titius és Bede egymástól függetlenül rájöttek a bolygók Naptól való távolságának a szabályszerűségére. Megközelítő pontossággal a következő összefüggés alapján állapíthatjuk meg a távolságokat: an = 0,4 + 0,3 X 2n (csillagászati egységekben mérve). Merkur, Vénusz, Mars, Plútó, és még egy, (de ez sem lehetett nehéz) a Föld. Következik: A Tejútrendszer (befejező rész) Mars' n = mínusz Venus n = 0 Föld n = 1 Mars n = 2 Phaeton? n = 3 Jupiter n = 4 Saturnus n = 5 Uranus n = 6 végtelen an = 0,4 (0,387) a„ = 0,7 (0,723) an = 1 (1,00) a„ = 1,6 (1,524) an = 2,8 an = 5,2 (5,208) a„ = 10 (9,555) an =19,6 (19,218) ® A -V M rít-rtí/SW S m Am <4 AAA A m A í Ó11 A A 1 4 O'» ß1 - AC* 1 ft! 1 űff ÍÍa1 1 m 7 *3 h^CitT rt’tt U* I Az egyetemi Tanács december 8-án tartotta negyedik ülését. Az ülés kezdetén az elnöklő rektorhelyettes méltatta a közelmúltban elhunyt dr. Benedikt Ottó akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Korach Mór akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Kiss József, a Fizikai Intézet igazgatóhelyettese érdemeit. A Tanács egyperces néma felállással adózott az elhunytak emlékének. A napirend első pontjaként a Tanács tanterveket tárgyalt, s ennek során felhatalmazta a rektort az 1976 februárjában induló szakmérnöki szakok tanterveinek jóváhagyására, illetve már működő szakok tantervének módosítására; végleges jóváhagyást nyert a korábban kísérletként, ideiglenes jelleggel jóváhagyott környezetvédelmi szakmérnöki szak tanterve; a Gépészmérnöki Kar Tanácsának javaslatára az Egyetemi Tanács megtárgyalta és jóváhagyta a vegyipari és élelmiszeripari gépész szak tantervét. Második napirendi pontként a Tanács tiszteletbeli doktori cím adományozására vonatkozó javaslatot tárgyalt és úgy határozott, hogy Tereza Krisztoforovna Margulova egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Moszkvai Energetikai Intézet Atomerőművek Tanszéke oktatója részére tiszteletbeli doktori címet adományoz. Az adományozáshoz kérni kell az oktatási miniszter hozzájárulását. A napirend harmadik pontját a BME Doktori Szabályzatának módosítására vonatkozó javaslat képezte. A Tanács a javaslatot megtárgyalva állást foglalt a szabályzat módosítása mellett. A módosítás jóváhagyására az oktatási miniszter illetékes. A módosítás közzétételére a miniszteri jóváhagyást követően kerül sor. • A napirend negyedik pontját képező „Javaslat a BME Tanreaktora Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására” című előterjesztést a Tanács levette a napirendről azzal, hogy a javaslat megfelelő indokolással kiegészítve a Tanács januári ülésén tárgyalható. Ötödik és egyben utolsó napirendi pontként az Építőmérnöki Kar Tanácsának előterjesztése alapján az Egyetemi Tanács egyhangúlag úgy határozott, hogy javaslatot tesz a Tudományos Minősítő Bizottságnak a Kar által előterjesztett okleveles építőmérnök doktori szigorlatának kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására. RÓZSA PÁL: Új könyvek GÉHER KÁROLY: lineáris algebra A korszerű számítógépek elterjedése következtében megnőtt az érdeklődés a lineáris algebra iránt. Mégis, ebből a tárgykörből ez az első magyar nyelven megírt mű, a Műszaki Könyvkiadó gondozásában. A könyv célja, hogy tisztázza a lineris algebra alapfogalmait, bevezetést adjon a mátrixszámítási technikákba és olyan területeket mutasson be, ahol a lineáris algebra alkalmazható. Emiatt a műszaki életben nagyon széles körben használható. A könyv első része a mátrixalgebra egyenletrendszerek elmélete, a lineáris algebra alapjai, és a mátrixfüggvényekkel foglalkozik. A második rész a mátrixelinélez néhány speciális fejezetét tárgyalja, hipermátrixok, mátrixegyenletek és mátrixseregeik problémaköre kerül kidolgozásra. A gyakorlati vonatkozások szempontjából a harmadik rész tekinthető a legjelentősebb résznek, mivel a lineáris algebra főbb alkalmazási területeivel találkozik. Ezen belül a lineáris differenciál- és differenciaegyenletek megoldásaival, valószínűségszámítási alkalmazásokkal (pl. sztochasztikus mátrixokkal), és a lineáris programozással is foglalkozik. Ugyanebben a fejezetben tárgyalja a lineáris algebra numerikus módszereit. Végül pedig bő irodalom jegyzéket ad, mind a témával kapcsolatos könyvekről, mind a cikkekről. LINEÁRIS HÁLÓZATOK A Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Lineáris Hálózatok harmadik, javított kiadása. A korszerű hálózati elméleti módszerek ismerete minden eleetronikus áramköröket tervező mérnök számára elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor számos műszaki tantárgy alapját képezi, így az iparban dolgozó mérnökökön kívül, az egyetemi oktatásnak is nagyon hasznos segédeszköze. A könyv első fejeszete összefoglalja az alapismereteket, áttekintést ad a hálózatelmélet kialakulásáról,az áramköri elemekről, a lineáris hálózatok leírásáról, megoldási módszerekről. A második fejezet kétpólusok szintézisét tartalmazza, majd az ezt követő két fejezetben, a négypólusokkal foglalkozik. A transzfer függvények szintézisét és a négypólusok tervezését tárgyalja az ötödik és hatodik fejezet. A hullámparaméteres tervezés c. hetedik fejezetben, a tervezéskor figyelembe veendő szempontokkal és módszerekkel is foglalkozik. Az utolsó fejezet az áramkörök toleranciaszámítását, és az időben váltakozó paraméterű hálózatok problémakörét tartalmazza. A könyv használhatóságát nagymértékben növeli bő táblázatanyag és irodalomjegyzéke. Vas Péter MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK Memóriaírógép A tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron láthatta a magyar közönség először az IBM 82M memóriaírógépet, melynek alkalmazási köre nagyon széles körű, megfelelő munkaszervezéssel két-három gépírónő munkáját is elvégezheti. Hgyan működik? A berendezés alig nagyobb, mint egy szokásos elektromos írógép. Két elektronikus rendszerből áll, egy munkatárolóból és egy mágnesszalagtárolóból. Az írógép bekapcsolásakor a munkatároló automatikusan felvevőkész lesz, a billentyűzeten történt leütések a gép elektronikus agyában raktározódnak el, a raktározóképesség kb. 2—3 oldalnyi szövegnek megfelelő leütés lehet. Nagy előnye ennek a rendszernek, hogy szövegváltoztatások illetve javítások közvetlenül elvégezhetők. Ugyanakkor a javítások nemcsak a munkatárolóban mennek végbe, hanem a beépített automatikus javítószerkezet segítségével a papíron is, így minden leírt oldal hibátlan lesz. Ha a leírt szövegre később is szükség van, akkor azt a munkatárolóból egy gombnyomással átolvastatjuk a mágnesszalagtárolóba, melynek kapacitása 50-szerese a munkatároló kapacitásának. Miben különbözik az íróautomatáktól? Munkatároló: a leírt szöveg munkatárolóba történő felvételére nem kell külön gondot fordítani, mivel nincs sem lyukszalag, sem mágnesszalag. Automatikus hibajavítás: a beépített hibajavító szerkezet segítségével a hibásan leütött betűk egyetlen mozdulattal nyom nélkül eltüntethetők, minden leírt oldal tiszta, hibátlan. Automatikus központosítás; anélkül, hogy a gépírónak számolgatnia kellene, acímek, szövegek lapközépre való írása ezzel a szerkezettel lehetséges. Automatikus helyiérték elhelyezés, számoszlopok, táblázatok írásakor a berendezés a különböző helyiértékű számkombinációkat automatikusan helyükre teszi, nincs szükség oda-vissza léptetésre. A fentieken túlmenően figyelemreméltó egyszerű kezelhetősége, esztétikus külseje. Melyek az alkalmazási területek? A memóriaírógép általában előnyösen alkalmazható mindenütt, ahol gépelési munkákra szükség van. Általános levelezés esetén a titkárnő által írt és küldött levelek írásakor nagyon előnyösen hasznosítható, mert a gépbe írt szöveget az IBM 82M munkatárolója felveszi és a hibásan leütött betűk a javítószerkezet segítségével nyom nélkül eltüntethetők, tehát a levél az első leírás után azonnal postázható. Diktált, vagy változó levelek esetén a legépelt szöveg a munkatárolóba kerül, majd a mágnesszalag-tárolóba. Ha a levelet nem szükséges módosítani, akkor a felvett anyag törölhető, egyébként a gépírónő lehívja a munkatárolóba és átdolgozhatja. Típuslevelek esetén, melyeket több példányban kell szétküldeni vagy rövid időnbelül ismételten le kell írni, az első megírás után utasítást kell adni a memóriának, hogy automatikusan mindig újra írja ki a levelet. Nyomtatványok kitöltésekor vagy táblázatok írásakor célszerű a memóriaírógépet használni, mivel a berendezés munkatárolójában szavak, sorok, bekezdések, 'hagyhatók, átléphetők, törölhetők. A berendezés már megvásárolható, és szervizéről az IBM gondoskodik. Vas Péter A . ■ * ■ ■.. r.iff'.f f % SAJNOS T. Szerkesztőség. Lapjuk dec. 20-i 41. számában a „Rjazany” című cikkben sajnálatos félreértés történt: a cikk és a képek nem vízierőműről (helyesen: vízerőmű) hanem hőerőműről szólnak. Ugyanis vízerőműnek nincs kéménye, ami viszont a képen látható. A felső képen tisztán kivehető a 300 MW-os háromszoros kiömlésű kondenzációs gőzturbina kisnyomású háza, ami szintén bizonyítja, hogy hőerőműről van szó. A félreértés oka valószínűleg fordítási hiba, GREC oroszul nem vízerőmű, hanem (Goszudarsztvennaja Rajonnaja Elektrosztancija) állami körzeti (közhasznú) erőmű, a vízerőmű egyébként GEC (hidroelektrosztanolja). Üdvözlettel dr. Czinkóczky Botond adjunktus