A Jövő Mérnöke, 1976 (23. évfolyam, 1-38. szám)

1976-01-24 / 1. szám

i/jtiifntí 7Qohc7íímnln oc rlomintríípiia” mllllUU LocUoldmUlU co „llcliillmíduiId (Folytatás az 1. oldalról) könnyedén előteremteni azt a 4000—6000 vagy 16 000 Ft-ot, amibe a gép kerül, kijelenti: „Konstruált ellentmondás ez, veszélyes út.. Miért lenne konstruált el­lentmondás az, hogy a hallga­tók egy része (és nem biztos, hogy a tehetségesebb része) pedig (bölcs tanács!) menjen el vagont kirakni, házitarutóskod­­ni azért a 4000—6000 vagy 16 000 forintocskáért? (Akkor, amikor öt éven át az összes egyetemi felszerelés, jegyzet kb. 3000 Ft-ba kerül!) Azért, mert a társadalomban van olyan egyenlőtlenség is, amely a munka szerinti elosz­tásból, az elvégzett munka után kapott járandóság nyo­mán keletkezik, az még nem jelenti azt, hogy igazolást nyernek a startoláskor, az életre való felkészüléskor eset­leg létrejövő más egyenlőtlen­ségek is. Hogy saját példájá­nál maradjak: mit szólna Be­nedek István Gábor ahhoz, ha az autóvezetői jogosítványát egy olyan verseny esetleges megnyerése után kaphatná csak meg, amelyben ő Trabanttal (vagy gyalog) indulna, míg más azzal a bizonyos Opellal? (Füg­getlenül attól, hogy kinn az életben futkosnak Trabantok is. Opelek is?) Hosszú évek munkájával si­került biztosítani, hogy a fia­talok számára az egyetemi fel­vételin, az egyetemi tanulás alatt lehetőleg csekély mérték­ben érződjön a szülői házak közti különbség. És most szé­­gyellje magát azért az egye­tem, hogy ugyanezt a szocia­lista törekvést kiterjeszti az új jelenségre, az elektronikus szá­mológépekre is? Hogy az adottságbeli különbségeket to­vábbra is csökkentő tanszéki határozat született? Nem akartam hinni a sze­memnek, amikor ezt olvastam: „Holmi sommás, demagóg fe­lelettel azért ne hamarkodjuk el a határozat értékelését. Már csak azért sem, mert még él... az a nemzedék, amely olyképpen volt kisdiák, hogy dühösen irigyelte az osztály módos tanulóit... Közülük ... sokan meg is fogadták: olyan társadalomért küzdenek majd...” Hogy értsem ezt? Csak azért ne hamarkodjuk el egy szo­­cialisztikus gondolatokat tar­talmazó határozat (negatív) ér­tékelését, mert még él az a nemzedék, amely megküzdött a szocializmusért? Mire vár Benedek István Gábor? Hogy tényleg ne le­hessen megvédeni a „tehetsé­ges szűkpénzűt”? Nem értjük, hogy kinek szól és mit akar mondani a monda­nivalóját nyilván sommázó utolsó mondat. Mindenesetre idézem: „Még szerencse, hogy mindezt olyan­ hamis csomago­lópapírba, s oly harsányan csörgő sztaniolba bugyolálták, amely mögül azonnal előtűnik mind az igazi demokratizmus, mind a valódi egyenlőség.” „Lám, mivé lehet a cserebo­gár.” Benedek István Gábor meglát több, rossz indokokat tartalmazó mondatot a Gép­ipar c. lapban (pl.: „Senki se alkalmazhasson munkájában korszerűbb eszközöket, mint a leggyengébb felszereléssel ren­delkező diák”), nem ellenőrzi le, legalábbis a cikkéből nem derül ez ki, hogy mi is van va­lójában az egyetemen, és azon­nal támadást intéz egy tanszék intézkedése kapcsán az egész egyetem ellen. S fogal­munk sincs, hogy kiknek az érdekében. Germán István a BME KISZ vb szervező titkára A forgalomlassító aluljáró Hónapokig változtatták a buszmegállók helyét, egyre nagyobb és mélyebb­ gödrö­ket ástak a Felszabadulás téren. Fapalánkok, nagy kerülők, úttesten átvezető fahíd — átszaladgáló néni­kék, autók közt cikázó fia­talemberek. Metró épül, aluljáró készül — addig né­mi kényelmetlenséggel, hosszabb úton lehet átjutni egyik oldalról a másikra, a két pontot összekötő leg­hosszabb vonal mentén. Az év végén elkészült egy összekötő aluljárórész, a helyére, illetve majdnem az eredeti helyére kerülhe­tett a buszmegálló. Mégsem lehet gyorsabban átérni egyik oldalról a másikra. Mindazok, akik autók közt rohangáltak, tahidon lökdösődtek — most csiga­­lassan, andalogva mennek át az aluljárón. Legyen ko­ra reggel, délelőtt, délutáni csúcsforgalom, az emberek úgy sétálgatnak, mint egy tárlaton, ötletes fényképkiállítás köti össze a Szabadsajtó út egyik oldalát a másikkal. Századfordulón készült, fel­nagyított, fotókon a kör­nyező utcák, a Belváros ré­gi arca. Váci utca, Kígyó utca, épülő Erzsébet-híd, Klotild paloták. Az Atheneum Nyomda, divatáruüzletek. Ki emlék­szik arra, ki volt Faindl és Fiai? Egykor híres cégek, vasárusok, a ma is álló Kí­gyó patika. Fel-alá sétálga­tó hölgyek és urak a Mille­nium, más képen — lévén már 1902 — a huszadik század legelső éveinek di­vatjába öltözötten. A házak, a terek, az ut­cák ugyanazok, és mégis mások. Szépiaszínben le­begnek az elsüllyedt idő­ben, hetven-nyolcvan év távlatában, percekre meg­­idéződik a város múltja, dédnagymamás, délceg déd­­nagyapás fiatalkora. Ez ál­lít meg mindenkit egy-egy percre, futó pillanatra fel­gyorsult reggeleken, roha­nó délutánokon. (tóth) Káreseti jegyzőkönyv 1. Káreset megjelölése (tűz, beázás, lopás stb). Lopás. 2. Káreset helye és ideje: Központi épület. Alagsor 28., mfszt. 28—28-­a., II. em. 25— 25/a., sz. W.C.-előterek. 1976. január 2. és 4-e közötti idő­szakban. 3. Káreset keletkezésének és lefolyásának részletes, minden mellékkörülményre kiterjedő leírása. A fent megjelölt W. C.­­előterekből az újonnan felsze­relt falikutak 7a 6-os kifolyó­csapjait leszerelték, ellopták, 7 db-ot. A leszerelt falikutak következtében az alattuk levő mellékhelyiség átázott, kb. 2 m1 2 3 4 5 6 7 8 méretben, éspedig az alagsor 28. sz. mellékhelyiség. 4. A kár nagysága (esetleg szakértő közbejöttével), ill. a tényleges kár pénzértékben való meghatározása: 550., öt­százötven forint. 5. A kárt szándékosan vagy gondatlanságból idézték-e elő, vagy pedig más okból (pld. vétlen károkozás következté­ben) keletkezett: Szándékos károkozás. 6. A kár előidézéséért vét­kes, ill. vétkesnek látszó sze­mély megnevezése (ha más szerv dolgozója, munkáltatójá­nak, munkahelyének és be­osztásának megjelölése) és lakcíme: Ismeretlen tettesek. 7. Bizonyítékok pontos fel­sorolása, tanúk és szakértők neve és lakcíme: Sebestyén József főműhelyvezető, mint szakértő, Fiaskó János ren­dész. 8. A kár megtérült-e, ha igen, hogyan térült meg? Nem. Budapest, 1976. január 5. Csintalan Ferenc épületgondnok Kommentár nélkül — írta a jegyzőkönyv szélére Balogh József főmérnök az üzemelte­tési és karbantartási osztály vezetője. Néhány szót azért illene szólni. Miről van röviden szó? A­z épület maga­s földszinti, alagsori és emeleti W.C.-it hosszú és keserves munkával helyrehozták. Az történt ugyanis, hogy a vezetékek szétrohadtak a falban, így teljes felújítás, bontás, és csere volt szükséges. Közben villa­mos berendezéseket is el kel­lett távolítani az állandó bal­esetveszély miatt. A munka elkészült, a helyi­ségeket újra használni lehe­tett, mindaddig, amíg valaki vagy valakik a vadonatúj falikutak csapjait le nem sze­relték és az egész beázás e­­miatt kezdődött előröl. A tet­tesek, ahogy a jegyzőkönyv ezt kimondja, ismeretlenek. Nem lehet perelni, felelősség­re vonni senkit. De ki az a teljesen elvete­mült alak, aki sehonnan más­honnan nem tud beszerezni víkendháza vagy akármije számára a falikút csapjait, mint a Műegyetemről." Elvégre a műegyetemen fo­lyik a pénz, mi az az 550 fo­rint? Erkölcsi kár, becsület? Ugyan, hiszen még balhé­nak is olyan jó. Mert hogy ha csak egyet lopok el, az nem is volna dialektikus, de ha mind az összest az összes emeleten? Az már virtus. Elvégre minek minden W.C. lehúzása után kezet is mosni? Én se mosok, még elviekben sem. Szocialista Együttműködési Szerződés 1976. január negyedikén ke­rült sor az ez évben lejárt szocialista együttműködési szerződés megújítására az Or­szágos Vízügyi Hivatal és a Budapesti Műszaki Egyetem között. A változatlan tartalmú szer­ződést az OVH részéről dr. Gergely István kandidátus, ál­lamtitkár, a hivatal új elnöke, a műegyetem részéről dr. Meisel János rektor írta alá. MINT ISMERETES, A Jövő Mérnöke egy-egy számát időről időre Debrecenben nyomják. A szebb nyomdai lehetőségek miatt van így, de hosszabb ideig készül a lap Debrecenben. Ez történik következő számunkkal is. A szerkesztőségi és a nyomdai munka ismét keresztbe kényszerül dolgozni. A jövő heti lapzártánkon a hármas sorszámú, február tizenharmadikán megjelenő debreceni lapot készítjük. Ezután kerül sor a kettes számra. Ez jelenik meg előbb. Az előfizetők és ér­deklődők már kilencedikén hozzá futhatnak. Egy szóval: viszontlátásra és olvasásra február kilencedikén! KISZ hírek Az egyetemi KISZ végre­hajtó bizottsága idén január 28. és február 1. között tartja Balatonfüreden vezetőképző iskoláját. A rendezvény napi­rendjén a tavaszi mozgalmi félévre való felkészülés sze­repel, elsősorban a KISZ kü­szöbönálló kongresszusával és a Forradalmi Ifjúsági Napok­kal foglalkoznak majd. ★ Február elsején, a BME KISZ vb-iskolájának bevé­­geztével összevont titkári ér­tekezletet tartanak az egyete­men. Itt az alapszervezeti és középszintű KISZ-vezetők is­merkednek meg az induló mozgalmi félév feladataival. Az alkotó együttműködés új formája Vlagyimir Georgevics Cserkaszov, a Moszkvai Autóközlekedési és Útépí­tési Műszaki Egyetem (MA­­DI) lapjának szerkesztője baráti látogatást tett a Jö­vő Mérnöke szerkesztősé­gében, s lapja számára a Jövő Mérnöke szerkesztési elveiről kért interjút. Fel­használtuk az alkalmat, s kértünk tőle néhány pél­dányt a MADI lapból; két írást be is mutatunk az alábbiakban, a lefordított cikkek közül: Az évek során sikeresen fej­lődik az együttműködés a MA­DI (Moszkvai Autóközlekedési és Útépítési Műszaki Egyetem) és a Budapesti Műszaki Egye­tem között a tudományos kuta­tómunka,­a diákok, szakembe­rek és előadók cseréje tekinte­tében egyaránt. Az utóbbi időben szerződé­sek keretében kötöttek megál­lapodást az együttműködés­ről, a legjobb előadók cseré­jéről. Itt-tartózkodása idején é• 1975. októberében a BME pro­fesszora Dr. Kádas Kálmán előadásokat tartott a MADI- ban a diákok előadótermében. Kádas Kálmán professzor a műszaki tudományok doktora, a Közlekedéstechnikai és Szer­vezési Intézet tudományos igazgatóhelyettese és a Buda­pesti Műszaki Egyetem Köz­lekedési és Vállalatgazdasági Osztályának vezetője. Kádas Kálmán professzor néhányszor szerepelt a mér­nökközgazdász szakos hallga­tók, valamint a termelés szer­vezésének és tervezésének, a közlekedésgazdasági tanszék­nek oktató testülete előtt. Nagy lelkesedéssel és figye­lemmel hallgatták Kádas Kál­mán professzort honfitársai a Magyar Népköztársaság diák­jai, akik a MADI-ban tanul­nak. A professzor előadása nagy elméleti és gyakorlati hasznot gyújtott a magyar diákoknak, rávilágított a magyar autóköz­lekedés fejlődésének aktuális és korszerű problémáira, fel­tárta az alapvető fontosságú kérdéseket­­ és feladatokat, hogy a diákok segítségére le­gyen szakágazatuk tanulmá­nyozásában, valamint évfo­lyamdolgozatuk és diplomater­vük elkészítésében. Kádas Kálmán professzor előadása, amelyet a negyed­éves mérnökközgazdász szakos hallgatóknak tartott, élénk ér­deklődést váltott ki. Előadásá­ban napvilágra kerültek az autóközlekedési munka haté­konyságának alapkérdései. A professzor meghatározta az autóközlekedés gazdasági ha­tékonyságának legfontosabb kritériumait, feltárta a konf­liktushelyzeteket az autóköz­lekedési igények és az autó­­közlekedési kapacitás lassú felfutása között. Felvetette, hogy az autóutak és parkolóhelyek használatáért Magyarországon is helyes vol­na fizetni. Nagy érdeklődést keltettek azok a gondolatai, amelyeket a városi forgalom­­szervezés kérdéseiről mondott, különös tekintettel a város­­központok zsúfoltságára. A problémák, amelyeket Ká­das Kálmán,professzor az elő­adás és az azt követő vita so­rán felvetett, hozzájárulnak a magyar autóközlekedési szer­vezés progresszív kísérleteinek elterjedéséhez és a diákok fel­­készültségének bővüléséhez. Ezen kívül a Kádás Kálmán professzortól kapott fontos el­méleti ismereteket a diákok­­ majd hasznosítani tudják az autóközlekedési rendszerszer­vezés és a gazdasági hatékony­ságnövelés problémáinak meg­oldásánál. Kádas Kálmán professzor előadásai, a viták (de még sze­mélyes kapcsolatai, magánbe­szélgetési is) hozzájárultak a MADI és a­ BME közötti haté­kony együttműködés és barát­ság megerősítéséhez. Szeretnénk remélni, hogy a MADI és a BME kapcsolatai a jövőben fejlődni és bővülni fognak. N. Litvinova (Megjelent a MADI lapjának 1975. dec. 4-i számában) Tűnődések szabad időben A MADI-ban ennyi és eny­­nyi diák van. Ezek közül kitű­nő ennyi meg ennyi. Egy kis egyszerű számtan és kész az eredmény: a kitűnőek az ösz­­szes hallgatók ennyi meg eny­­nyi százalékát adják. Az em­ber akaratlanul is tisztelettel gondol rájuk, de a lelke mé­lyén úgy gondolja: nem is a világról valók, nem is olyanok mint a normális hallgatók. Szinte úgy tűnik, hogy a kitű­nőek semmi mást nem csinál­nak, csak tanulnak. De ha kö­zelebbről megismerjük őket, kiderül, hogy a legköznapibb emberek és mégis kitűnőek. Ezek szerint a közepes tanuló is megpróbálhat „felvergődni”? Úgy látszik, igen. Ezután az el­határozás után a „közepes”­­ben egy csomó probléma me­rül fel, elsősorban: „hol kezd­jem?” „Hogy-hogy hol”? — kérdezik némelyek. — Ülj ne­­ki és tanulj meg mindent sor­jában”. Ez így is van, meg nem is. Általában egy mindennapi hallgatónak vannak kötelessé­gei. Ha nem, akkor már nem is mindennapi hallgató. E kö­telességeket letudni — majd­nem mindig reménytelen tol­­dozgatás-foldozgatás. Ahhoz, hogy mindenre jusson idő, na­pirendet kell készíteni és aztán szigorúan ahhoz tartani ma­gunkat. Ne halasszuk el a dol­gokat „majd” jelszóval, azzal az ürüggyel, hogy ez a „majd” még nem sürgős. Itt jön a má­sodik számú probléma: az akaraterő. Nem találom fel a spanyolviaszt, ha azt mondom, hogy ez igazán nagyon-nagyon nehéz: mindent idejére meg­csinálni, pontosan követni az órarendet. Hiszen a nap még nem fejeződik be az utolsó pár órával Rá kell magunkat szo­rítani, hogy otthon is tanul­junk. Még nagyon sok problé­ma van: hogyan kényszerít­­sük magunkat, hogy végigül­jük az előadást, ha éhesek va­gyunk, hogy nemszeretem tár­gyakkal is foglalkozzunk, stb. De a legfontosabb az akarat­erő. Hogy kifejlesszük ma­gunkban az akaraterőt, ehhez hivatott hozzásegíteni a MADI Komszomol-bizottságának a ta­­nulmányi részlege, a kari és évfolyambizottságok tanulmá­nyi részlegei, az oktatás- és ne­­velésü­gyi bizottságok. De ami­vel ezek az osztályok foglal­koznak, még csak nem is fél­megoldás, annál is kevesebb. A bizottsági tagok „lélekmentő” beszélgetései csak azt a kíván­ságot ébresztik a hallgatók­ban: fejezzük már be minél előbb ezt a „beszélgetést” ... Néha persze megvan az ered­ménye, főleg, ha olyan fenye­getéssel párosul, hogy az ille­tőtől megvonják az ösztöndí­ját, fegyelmit kap, meg ha­sonlók ... Végső soron ezek az ha segítenek is, egyáltalán nem olyan mértékben, mint szeret­nénk ... Tudatosan, hangsúlyozom, tudatosan ne sajnáljuk tehát se erőnket, se időnket arra, amiért voltaképpen idejöttünk a MADI-ba: a tanulásra, az is­meretek elsajátítására. Min­den feltétel megvan hozzá — most már rajtunk a sor. Hi­szen csak akarni kell — s a hármasokkal többé már nem elégszik meg a MADI-sok többsége és ez az osztályzat is a rossz osztályzatokkal kerül majd egy sorba. Miért ne pró­bálnánk hát meg? No meg egy kis pót­ösztöndíj sem árt. N. Jagnov 3 D 5 tanker fü tücc fü X (0 )) Megnyílt az „E” Január tizenhetedikén, szombaton este, teljes üzem­mel megnyílt az E 76-os éva­da. Az első koncertet az Apostol együttes adta. A to­vábbiakban rendszeresen, minden szombaton és vasár­nap este, az eddigi feltételek mellett tart a rendezvények folyamata május végéig. Jó szórakozást!

Next