A Jövő Mérnöke, 1976 (23. évfolyam, 1-38. szám)

1976-01-24 / 1. szám

Kozmosz, gobelin A góbilmn egy falat betakar. Egymásba csörgő fekete és fehér színek, árnyalatok. Nyersfehér és tojásfehér, és szürkésfehér és már szürke és mélyszürke, és egyre sötétebb, fekete, hollófekete, és fekete. A színeknek, átmeneteknek nincs is neve, csak átúsznak egymásba, egymáson. Csillagok, sűrű kis villanások, a mélyfeketén, mélyszürkén, a fehéredő derengésben. Középen nagy fehér villanás, a legnagyobb csillag, a nap. A góbiém címe: Kozmosz. A vázlat helyére került, amely évekig készült, éveken át borította a Szkéné színház előterének legnagyobb szabad falfelületét. Itt dolgozott a vázlaton Máriási Iván festőművész. A háromszor négy méteres művet az Iparművészeti Vállalatnál szőtték le. Négy éven át, tizenketten készítették el a nagyméretű gobleint. Sok munkát adott a fekete és fehér ötven-hatvan árnyalata, amelyeket a munka során kellett megkomponálni, nem volt ennyiféle a két színből. Az eredmény egy olyan sűrű szövésű, festményhatású textilkép, amelyhez hasonló nincs az országban. Eredetileg tervezett helyére került, de remélhetőleg nemcsak a Szkéné látogatói nézhetik majd meg a Kozmoszt. Évek hosszú munkáját áldozta rá Máriási Iván, minden anyagi támogatást megadott a készülő gobleinhez az egyetem. A december 30-i bemutatón meghívott vendégek és az eseményt ünnepélyessé tevő állami, párt- és KISZ-vezetők számára egyértelmű volt, hogy az elkészült mű nem csupán anyagi értéke miatt jelentős. Aki látta a gobleint, tudja, aki még ezutánnézi meg, bizonyosságot szerezhet róla: nagy művészi értékű alkotást szőtt le a tizenkét, szövőnő és tervezett meg a művész: Máriási Iván. MAFC-túrák Februárban az alábbi túrákat rendezzük: (a: nehezebb, b:könynyebb túra). Február 1.: (b) Budai hegyek: Solymári Téglagyár—Rózsitaa-forrás—Csúcshegy—Virágosnyereg —Határnyereg—Hűvösvölgy— Tótasszony—Ságvári-liget—Jánoshegy—Normafa—Fogaskerekű v. a. Távolság 17 km. Szintkülönbség 300 m. Találkozás 8 h. a 64. busz hűvösvölgyi v. á. Vezető: Bozsik Sándor. Február 8.: (b) Pilis hg. Pilisvörösvár—Zajnáth-hegyek—Klastrompuszta—Pilisnyereg—Feketekő—Pilisszentlélek. Távolság 16 km., szintkülönbség 400 m. Találkozás 8.45 órakor az aquincumi vasút áll. (ind. 9.03 óra). Jegy váltandó Pilisvörösvárig. Hazaérkezés kb. 19.00 óra. Vezető: ifj. Baricza István. Február 15.: (b) Pilis hg. *Mosvörösvár—Kálvária—Szénahegy— Vércseszikla—Fehérhegy—Iluskaforrás—Piliscsaba alsó mh. Távolság 8 km, szintkülönbség 300 m. Találkozás 8.00 órakor, aquincumi vasút áll. Hazaérkezés 16—17 óra. Jegy váltandó Pilisvörösvárig. Vezető: Bozsik Sándor. Február 22.: (b) Budai hegyek: Nagykovácsi—Nagykopasz—Anna őrház—Ilona-lak—Nagykovácsi. Távolság 16 km. Találkozás 8.30 órakor a 64. busz hűvösvölgyi végállomásán. Vezető: Tekse István. Gyertek hozzánk moziba! Mert lesz egy új egyetemi mozi! Vége az épületi kölcsöntermek zsúfoltságának, az avult technikának. Az új helyiség, az A épület nagyelőadója lesz. Ez az előadó nappal ugyan még az oktatást szolgálja, este hat órától azonban megváltozik benne az élet. A 240 személyes előadó kellő átalakítások (ülőhelyek, burkolat, vászon, gépház) után minden igényt kielégítő mozi lesz. Mégpedig olyan megoldással, hogy önellátásra rendezkedik majd be: az ötforintos belépti és a harminckét forintos bérleti díjakból fedezik a fenntartás költségeinek nagy részét. A pénztárostól a jegyszedőig mindenki társadalmi munkában fog tevékenykedni. Az A épület büféje pedig nyitvatartásával igazodni fog az este hat és nyolc órás előadásokhoz. A pártbizottság kérésére segítséget kaptunk a Magyar Néphadsereg politikai csoportfőnökétől Kárpáti vezérőrnagytól , modern, minden igényt kielégítő technikai felszerelést. Most már fölvetődik a kérdés: Mit tud ez a vadonatúj önellátó filmszínház? A tervek szépek, nem mindegyikről ejtünk most szót, egy két dolog esetleg nem sikerül és akkor kár csigázni a filmszerető ínyencek képzeletét. A hétfői vetítéseken a stúdió mozik programja szerepel. Tehát folyamatosan olyan filmeket mutatnak be, amelyek a filmbarátok körében vagy a Toldi moziban vannak műsoron. Először egy svéd sorozat következik: A kivándorlók, az Új haza, a Gyerekkocsi. Utána Bogdanovichtól: az Utolsó mozielőadás, a Mi van doki és a Papírhold. Kedden és pénteken folytatódik a hagyományos filmklub, jelenleg két futó sorozattal : A filozófia és a film, az Avantgarde és a film tematikával. Ezenkívül folyamatosan bemutatják Antonioni eddigi filméletművét. A szombat a szórakoztató mozi napja: vígjátékok, kalandfilmek, burleszkek várják az érdeklődőket. Mik a távlati tervek? Hogyan akarják jobban és egyre hasznosabban kihasználni ezt az új monopol lehetőséget, hogy van egy teljesen „igazi” mozija a Műegyetemnek? Szeretnének egy Balázs Béla sorozatot indítani, párhuzamosan a régi Balázs Béla kisfilmekből és a mostani dokumentarista iskola terméséből válogatva. Szeretnének folyamatosan vetíteni premier előtti filmeket, ami külön érdekessége lenne a mozinak. Sok lehetőséget rejt egy olyan elgondolás, hogy vegye igénybe egy évfolyam, netán egy tankör a mozit. Kiválasztják a közösen megtekintendő filmet és csak a kölcsönzés díját kell nekik fizetni, ami nem nagy összeg. Az is érdekes gondolat, hogy akár a filozófia tanszék, akár bármelyik társadalomtudományi tanszék a maga tárgyához illően kiválaszt és megnézet bizonyos filmeket. Hatásuk néha jóval túlmegy egy előadás tényközlésén. Ugyanígy lehet ismeretterjesztő filmeket is vetíteni, (nem kifejezetten szakmai jellegűt, az már nem az egyetemi mozi feladata). Szeretnének matinékat tartani, amit külön örömmel fogadna a kerület apraja, de sokszor a felnőttek sem tudnak mit kezdeni a vasárnap délelőttjükkel. A különböző kérdőíves felmérések kínálják a folyamatos sorozatösszeállításokat: filmkörkép, filmesztétika, rendezői ouvrék, filmtörténeti sorozatok, beszélgetések a rendezőkkel, viták a film vetítése után, filmelemzések — kínálják a lehetőségek garmadáját. A mozi heti programja február 4-től a következőképpen alakul. Hétfő: Stúdióelőadás Kedd: filmklub — sorozat — bérlet Szerda: szünnap Csütörtök: Kisfilmek, Balázs Béla sorozat (ez még bizonytalan !) Péntek: filmklubsorozat — bérlet Vasárnap: matiné. A tájékozódás megkönnyítéséhez: a kollégiumokban részletes műsorajánlat lesz kitéve, a Jövő Mérnökében állandó helyet fogjuk közölni a heti futó műsorokat, a Heti Ajánlat szintén segít a tájékozódásban. Nem árt ha tudjátok és továbbadjátok az Egyetemi Mozi (mert ez lesz a neve) teljesen nyilvános, bárki bejöhet az előadásokra, válthat helyben jegyet, vagy a KISZ- bizottság kulturális titkárságán bérleteket. A messzi jövőben egyszer aztán együtt köztik a Pesti Műsorban az Egyetemi Színpad vetítései mellett a Műegyetem Egyetemi Mozijának programjait is. Tehát nyitás: február 4. Hely: A épület nagyelőadó. Belépő: ötforintos jegyek, helyben. Kezdések: 6-kor és 8-kor. — ISA — India nincs messze II. (Részletek Egeli György útinaplójából) ÚTON AFGANISZTÁNBA. Teheránban csatlakoztam az Indiába vivő útvonalhoz. A buszon néhány európai is volt, mögöttem németül beszélgettek. Elindultunk, s ahogy a busz rátért az utcára, az utasok közül valaki fennhangon énekelni kezdett; az iszlám imákra emlékeztető, az ének és a vers közötti beszéd volt. Az utasok kórusban ismételték utána. Többször hallatszott Allah neve, s mint később megtudtam, tényleg imádkoztak. Mashhadba, a szunniták szent helyére mentünk. A nagy esti forgalomban lassan haladtunk. Mindig ilyenkor a legnagyobb a forgalom, mikor a nap leszáll és a hőséget kellemes, langyos idő váltja fel Itt a záróra ismeretlen fogalom, éjjel kettőkor is lehet még vásárolni. Lassan elmaradnak a házak. Észak felé megyünk, a Kaspitenger partján egy darabig, majd a félsivatagon át a szent helyre. Aki még nem aludt ülve autóbuszon, az kényelmetlennek találja. Rugózás kérdése az egész. Lassan, a monoton zúgásban elcsendesedik mindenki, elalszunk. Hajnalban csípős hidegre ébredünk. Egy kis faluban állunk meg reggelizni és imádkozni. Amíg megettem a maradék kajámat, az igazhitűek szorgalmasan hajlongtak Mekka felé. A cél már nem volt messze, két óra múlva ott voltunk, s innen csak pár kilométer az afgán határ. Még a japán sráctól kaptam egy térképet és jelmagyarázatot a városról, de japánul. Irdatlan nagy kiterjedésű a város, gyalog hátizsákkal sétálni reménytelen, marad a taxi. No ez nem olyan, mint nálunk. Van persze olyan is, mely a kívánság szerinti helyre visz. A legtöbb azonban iránytaxi, mely meghatározott útvonalon közlekedik, ezek olcsók és a nagyon gyenge buszjáratokat helyettesítik. Ha van hely, akkor le lehet őket állítani és megkérdezni, hova mennek Mivel nem tudtunk fársziul (perzsául) ezért egy angolul tudó járókelő felírta a kemping címét. Így a papírt lobogtatva már könnyű volt eljutni oda. A taxis persze sokkal többet kért a megengedettnél, de hosszú üvöltözés után csak a jogos pénzzel vonult el. Levertünk egy könnyű műanyag sátrat, vettünk egy kis kaját, majd evés után aludtunk az árnyékban egyet. A táborban megtudtuk, hogy az afgán konzulátus 7.30-tól 8.30-ig tart fogadóórát, de csak napi húsz embert fogad, úgyhogy jó lesz igyekezni. Kora reggel, már a konzulátus előtt vonultunk, sorba álltunk. Egyre-másra érkeztek különböző országbeli hippik, akik Afganisztánon át igyekeztek Indiába. Nincsenek előítéleteim. Stockholmban és Koppenhágában már elég sokkal találkoztam és mint a megszokott ruházatú emberek között, volt köztük buta és értekhes, diák és csavargó és így tovább. A lányokon hosszú, bokáig érő szellős ruha, a fiúkon bő ing, nyaklánc és gyakran fülbevaló. Rövid hajam csak nekem volt, de ezt könnyebb rendben tartani, ezért a túra előtt rövidre vágattam a hajamat. No tisztasági versenyt én sem nyertem volna, mert mindenki izzad és a por rátapad a testre. Egy „elitebb” réteg is várakozik bebocsátásra, ők kocsival tartanak a cél felé, így valóban kényelmesebb, de lassúbb és drágább. Már nagyra dagadt a tömeg, mikor résnyire nyílt a kapu és közölték, csak húsz ember jöhet. Erre megrohamozták a kaput. Szitkozódás, káromkodás. Az egyik franciát elkapta egy angol a hosszú hajánál fogva, mely lófarokban volt. Gyere csak te tetves, később jöttél, mint mi, és már püfölték is egymást. Az autósok hangadója kijelentette: inkább, megkerüljük Afganisztánt. Egy nagy csoport elment és dél felé indult, hogy Iránból közvetlenül Pakisztánba jussanak. Hallottam később, hogy a csoport egy zsúfolt busz tetején utazott Pakisztán közepén a Thar sivatagban. A túlterhelt busz tengelye eltört és csak két nap múlva tudtak továbbmenni. Egy szőke svéd gyerek nem bírta a tűző napot és napszúrásban halt meg. Amikor ezt mesélték a szemtanuk, nem hittem, hogy ilyen ereje van a napnak. Súlyos árat fizettem később érte. Elindultunk a városba szétnézni. Messziről látszik a mecset aranyozott kupolája és a karcsú minaretek. Mivel már a Közel-Keleten több, szentnek tartott mecsetben jártam, most is nyugodtan megyünk a bejárat felé. A tömeg bizalmatlanul nézeget. Egyszerre csak kétméteres bársonyruhás óriás tornyosodik elém. Megállít. Moszüm vagy? — kérdi Rólam látszik, hogy idegen vagyok, nincs értelme tagadni. Mellbevág, kifelé, mondja és látom, hogy nem viccből. Gyorsan a kapun kívül találom magam. Mikor késő este viszatérünk a táborba, egy ragtapasszal borított angol sráctól megtudtam, hogy rosszabbul is járhattam volna, ő tudott erről a dologról és bő kaftánban akart belemenni. Nem jutott be. Észrevették és mint szentségtörőt megkövezték. " Csak a gyorsaságomnak köszönhettem, hogy nem jártam rosszabbul, mondta. Az építészettörténeti TDK sorozata Szalafő Hazánk tájait járva népi építészetünk sok pusztulófélben levő értékes emlékére bukkanhatunk, eldugott, kis falvakban. Az Országos Műemléki Felügyelőség szűkös anyagi lehetőségei miatt csak egy hányadát tudja ezeknek megmenteni, még kevesebbet tud eredeti környezetében megőrizni. E kevesek közé tartozik Zala megyében, az őrség területén levő Szalafő község néhány épülete. Szalafő a Zala gyepűkapu védelmére kialakított szertelepülés. Szerkezetében középkori hagyományokat őriz. A szereket az őrségi vitézek alapították az Árpád-korban, amelyeket leszármazott nagycsaládjaik fejlesztettek tovább. A nagycsalád a legidősebb házaspár felügyelete alatt, vérségi kötelékben élő családok szervezete. A szeres település őrségi sajátosság. A szerek néha kilométerekre fekszenek egymástól és forgalmi vagy dűlőutakra fűződnek fel. Az őrségi települések közül három két szerből, kettő háromból, egy négy szerből áll, Szalafő hét és Őriszentpéter nyolc szeren épült ki. A nagycsaládos település alakja jellegzetesen Őriszentpéter és Szalafő kataszteri térképén mutatkozik. Mindkét település szerei a Zalafolyó mindkét partján települtek. Szalafő szerei: Pityerszer, Felsőszer, Papszer, Templomszer, Csörgőszer, Alsószer, Gyöngyösszer. Ezek közül legjelentősebb Pityeszer és Felsőszer, ezeket jelölte ki az OMF védelemre. Itt a félrideg állattartás sajátos épülete a kerített ház, három oldalról kerített , formájában még megtalálható. E két szerben három népi műemléket, két műemlék jellegű és hat faluképi jelentőségű épületet tart nyilván a műemlékvédelem. Pityerszeren már megújította az utolsó emeletes boronakászét és mögötte még állnak a kerített ház maradványai, három oldalról kerített vagy csonkán soros ház alakban. Felsőszeren egymás szomszédságában néhány három oldalról kerített, ill. .hajlított ház áll még ma is. Az öreg épületek boronafallal épültek fel, az újabb istállók között pilléres, boltíves, tornácos istálló is épült. A pityerszeri kásté (gyakran alápincézett, földszintes vagy emeletes, szabadonálló gazdasági épület) a népi építészet remekműve, ezért érdemes részletesebben foglalkozni vele. Földszintjén nyitott szín van, itt különféle gazdasági szerszámokat tartottak. Mellette, a kamrában hombárokat, hordókat tároltak. Az emeleti tornácot és a hozzá tartozó kamrát (fütyüüket) a három legfelső, konzolosan meghosszabbított koronagerenda és mestergerenda hordja. A tornácra létra vezet fel. Itt tárolták a tartós élelmiszereket, mellette, a fütyülikben az értéktelen, felesleges holmit tartották. A földszint sárral tapasztott, fehérre meszelt, szeglábas boronafal. Emelete nyers boronaszerkezet. Teteje kis lekontyolt nyeregtető, az idő barnította zsúpfedéssel. A nyitott szín a földszinten már mozgalmassá teszi, ezt fokozza a tornác konzolsora, mellvédje és a belőle ajtó nélkül nyíló kamra zárt homlokfala. Az épület tömegét teljesen feloldja az emeleti tornác nyitott kamrája és a fölé ereszkedő tető. A pityerszeri kásté az anyag, szerkezet és forma egységének remekműve. Poroszlay Gabriella Sajtótájékoztató December tizennyolcadikén sajtótájékoztató színhelye volt a BVM. Az MSZMP XI. kerületi Bizottsága tartott itt tájékoztatót a kerület üzemi lapjai és jelentősebb híradói részére. A tájékoztatót Ambrus Károly, a XI. kerületi pártbizottság titkára vezette. A rendezvény első felében dr. Garamszegi Róbert, a XI. és XXII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója számolt be az V. ötéves terv épületjavítási és ingatlankezelési feladatairól, a vállalat tevékenységéről. Második napirendi pontként Guth Miklós elvtárs, a kerületi pb munkatársa ismertette a párt-, KISZ- és szakszervezeti oktatás helyzetét és feladatait a kerületben. Végezetül az előadók válaszoltak a megjelentek kérdéseire. A víziló bosszúja Fiatalok és idősebbek, gyerekek és felnőttek egyaránt ki vannak éhezve a jó rajzfilmekre. A Pannónia nagyszerű kollektívája hajlamos is arra, hogy valóban elkényeztessen bennünket. Rövidfilmekkel. A Hugót már mindenki nagyon várta. Évekkel ezelőtt nyilatkoztak, hogy amerikai megbízásra rajzolják, amerikai a rendező, készül a második egész estét betöltő rajzfilm. A János vitézen felbuzdulva, andgatig lehetett jegyet kapni a bemutatómozikban az első hetekre. Nézem a közönséget, nincs egy fia gyerek sem, igaz, este nyolc és tíz között mit is keresnének itt. Rám számítottak, meg akik körülöttem ülnek, azokra. És nem is számítottak rosszul. Telt ház. Nagy várakozás. Végignézzük az első félórát. Ásítok, és megnézem az órámat. Most már akár vége is lehetne. Hát nem, még kemény keserves izzadt másfél óra következik. Hugó, Hugó, arra a nagy rózsaszínű orrodra kellett volna alaposan koppintani. Az, hogy a mese bárgyú? Hát istenem egy ilyen rajzfilmnél miért is legyen magasröptű a mondanivaló, pláne, hogy az amerikai ízlés is belesegített. A dalocskák butuskák, a figurák sziruposak, a fél óra alatt agyonlyukasztott ötletléggömböt felfújni többé nem lehet. Izzadni igen. Azért, hogy a közönség elmosolyintsa magát. Szemük se rebbent! Ugyanazt ismétlik meg egyszer, kétszer, négyszer, ötször. Mondjuk, ha ilyen dramaturgiai ismétlésekkel találkozom Nemec vagy Resnais valamelyik filmjében, feldereng talán, hogy mi ennek a célja. Hugókénál azonban csak egy gondolatom van, de az világos: görcsösen igyekezni, hogy valamiképpen kijöjjön ebből a semmiből egy normál vetítési idő. A soványka cselekmény még gebébb ötletei halovány árnyékai voltak a Sárga tengeralattjárónak, Walt Disney iskolájának, valamint egy jeles giccsfestő felfutó korszakának. Istenem, ehhez adták a hangjukat olyan kiváló színészek, mint Major Tamás, Kútvölgyi Erzsébet, énekelt nekünk Kovács Kati és még akit elképzelünk.