A Jövő Mérnöke, 1983 (30. évfolyam, 1-40. szám)

1983-01-21 / 1. szám

Elolvassuk-e Herbert Marcuse most megjelent könyvét, az „Esz és forradalmat’? H. MARCUSE (1898—1979) világhírét az „Egydimenziós ember” című könyvével szerezte meg, melyben élesen kritizálja a nyugati „fogyasztói társadalom” lényegét, belső ellentmondásait. Magyarul most megjelent műve, az „Ész és forradalom” Hegel filozófiájáról és a társadalomelmélet keletkezéséről szól. A filozófia iránt érdeklődők számára felvetődik a kérdés: miért és mennyiben időszerű Marcuse most kiadott alkotása? Az „Ész és forradalom” a fasizmus térhódítása idején, 1941-ben jelent meg. Már a cím is mutatja, hogy az „ész és forradalom” jelenléte, józan mérlegelése igen időszerű ebben a tragikus időszakban. A mű két részre tagolódik. Az első rész a hegeli filozófia alapjait, társadalmi, történeti, filozófiai hátterét mutatja be. Hegel idealista rendszerét ismerteti. Köztudomású, hogy Hegel filozófiája idealista alapjai ellenére sem avulhat el, ma is időszerű, mert tanítása az idealista racionalizmus csúcsa, az ész dialektikus logikája. Ez talán első következtetésünk a könyv időszerűségéről. A mű második része a társadalomelmélet keletkezéséről szól, melyben a szerző négy fejezetet is szentel Marxnak, közöttük egyet külön a marxista dialektikának. Számunkra ez azért figyelemre méltó, mert itt egzakt formában mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy hogyan jut el Marcuse , a marxizmus egyik filozófiai forrásának eltorzításától magának a marxizmusnak az elferdítéséhez és nyílt bírálatához. Miről is van szó? A tagadás kategóriájáról: minden változás, fejlődés mozgatóerejéről. (E kategória az ellentétek egységét magában foglaló kettős egység, amelyen a hegeli triódban döntő szerepet játszó „megszüntetve megőrzés” elve alapszik.) Marcuse — szöges ellentétben az általánosan ismert filozófiatörténeti tényekkel — a hegeli dialektikát, mint valóságos ellentmondást magyarázza. Annak értelmezi a dialektikus tagadást, aminek az éppen a leküzdését jelenti: metafizikusnak, abszolút tagadásnak, amely ellentétes az igenléssel, a pozitívval. NEM meghökkentő ezután után a történelmi materializ Marcusénál, hogy tagadva a más elve önmaga tagadásához dialektikus materializmust — vezet”, a történelmi materializmust is A MARXIZMUS leszűkítése elveti. A történelmi materia- a történelmi materializmusralizmus — úgymond — a kapi- csak első lépése Marcusénak a talizmus és általában az ősz- marxizmussal vívott harcában, tálytársadalom terméke és A második lépés a marxizmus csak ilyen társadalmak is- további leszűkítése: „Nincsszonylatában van jelentősége, olyan marxista teória, amelyet Marx elmélete szerinte csak a kapitalizmus utáni társadaegy meghatározott társadalmi lom világnézetének nevezhetrendhez kötött, így a filozófiát nénk”. Tehát a szocialista for és a szociológiát egyaránt táradalom, a szocialista társadag adja. Ez aztán a „tagadás talom építése a marxista világgatása”, hiszen Hegelből és nézet tagadását jelenti. Ott, Marxból egyaránt elveti a lé- ahol a szocializmus kezdődik, nyeget. Tekintve, hogy a dia- a marxizmus állítólag végzőlektika természetére nézve nedik, mivel „nincs a szocializgatív, csak a negatívan értő másnak marxista teóriája, mert kelt társadalomban jelentős — a szocializmus előtti társadalily módon az antagonisztikus mat irányító dialektikus törvétársadalom eltűnésével, mind nyék nem alkalmazhatók a a történelmi materializmus, szabad emberiség történelmemind a dialektikus materia- re”. Élesen szembeállítja a lizmus elveszti jelentőségét, személyiséget a társadalom- Marx dialektikája a társadalmat, s a kollektivizmus hatámi fejlődés ama fázisához van hozott ellenfeleként lépve fel, kötve, melyet Marx „előtörte- az „individualizmus új formánemnek” nevez. Az igazi törté- ját” hirdeti meg, mely idegen nelemben, a „szükségszerű- attól a felfogástól, hogy a szeseg birodalmából a szabadság mélyes képességek, adottságok birodalmába való átmenet csak az ember társadalmi tevékenysége során nyilvánulhat meg. Tovább szőhetnénk kritikai megjegyzéseinket a művel kapcsolatban, mégis szeretném hangsúlyozni: Marcuse könyvének fő értéke az, hogy a „forradalmár” Hegelt próbálja rehabilitálni úgy, hogy egyben a pozitivizmus és a polgári szociológia bírálatát is adja. Bár írásán érződik Marx hatása, nem tud mit kezdeni „a bonyolult Marxszal”, így az anarchista egyén-kultuszhoz, a negatív kiteljesedéshez, a „nagy visszautasítás” gondolatához jut el. A MU elolvasása segít abban , hogy megértsük H. Marcuse útját Hegeltől, Maxtól az „Egydimenziós ember” koncepciójáig. Marcuse olyan szerző, akit ma sem lehet hidegen olvasni, aki problémalátása, személyisége és stílusa révén a mai olvasó számára is izgató vitapartner, mert számos kérdés újbóli végiggondolására késztet. dr. Takács Edit filozófia tsz. „ Megnyílt a Goldmann ” a büfé hétkor kezd, tíztől meleg reggeli , ha majd a terasz rendben lesz - egyelőre hosszú sor Január 10-én megnyílt az új, Goldmann téri menza, az ország legnagyobb és legkorszerűbb diákétkeztetési „intézménye”. Ide látogattunk el a nyitás utáni napokban. Lássuk, hogyan működik? Ez még nem a csúcs A kérdésre ma még nehéz lenne egyértelmű választ adni. Az épület nagyon szép, kívül is belül is; minden ragyog, csillog-villog. A földszinten tágas ruhatár, tisztálkodóhelyiségek — sok előkelő vendéglőben sincs ilyen. Külön feljárat a menühöz és az a’ la carte-hoz. A baj itt kezdődik: az eligazodásnál. Meg kell szokni az újat. Az ételválaszték meglehetősen bő, ennek tanulmányozásához idő kell talán ennek is betudható, hogy a sorok napról napra hosszabbak. Igaz, sorállás máshol is van, ám így mégis nehéz elképzelni, hogy a 610 ülőhely félóránként cserélődik majd. A 3 ezer adagos konyha sem érte el még teljesítőképessége csúcspontját. 150-160 millió Kertész Sándor üzletvezető— aki egyébként 1987-től dolgozik az egyetemen, s a Sztoczek utcai menzáról jött át —, nem titkolja, hogy borzasztó nehezek az első napok. Az ötventagú személyzet — köztük nyolc szakács —, különböző helyekről verbuválódott, most ismerkednek egymással és az új technikával. Egyikük sem dolgozott még ilyen helyen: légkeveréses sütő, gőzben pároló szekrény, mely a kuktaelven működik... A Keripar szerelte fel a konyhagépeket, s embereik egy hónapig még ott lesznek, amíg be nem járódnak a gépek s az esetleges hibákat elhárítják. Hamarosan üzembe állítják a két üdítőautomatát is, ne kelljen üvegek szállításával, a hűtéssel vesződni. Jó tudni, hogy a földszinti büfé már reggel 7 órakor nyit, az étteremben pedig délelőtt 10 órától „reggelipótló” ham end eggs, rántotta, pörkölt stb. A hivatalos ebédidő: déli 12-től 3 óráig tart. A beruházás 150-160 millió forintba került, s még nem ért véget. Tervezik, hogy a földszinti tágas térségben teázót alakítanak ki: itt mindenki kedve, ízlése szerint készítheti el teáját. Az épület mellett, a Petőfi-híd felé eső részen még nagy a felfordulás: a betonozás után nyitott terasz, napozó lesz e helyen, ahová tavaszszal már ki lehet ülni, s egy kóla mellett akár tanulni is. Februártól működik a hidegkonyha és a cukrászati üzem, ezek friss áruval látják el naponta az egyetem valamennyi büféjét. A kelet-európai piac legjobb gépei Beszélgetésünk közben megérkezik dr. Tóth Sándor, a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat igazgatója. A nyitás óta mindennap ellátogat. Kíváncsi, hogyan mennek a dolgok? — A megszokás nagy úr — mondja. — Nekünk is meg kell szokni az új létesítményt. S a vendégeknek is. Ez megváltoztatjaaz ellátás belső szerkezetét, a fő mozgásirányokat. A zsúfoltság oldódik, vendégeink jobban tudnak választani. Remélem, kevesebb panaszra lesz okuk. Bár az ellátás — összességében — ugrásszerűen javul, a régi konyhák nem lesznek jobbak, s egy ideig hordozzák még a maguk gondjait. Ennek ellenére szeretnénk meghonosítani azt a szemléletet, hogy a vendégnek megbecsülés jár az óvodás kortól a nyugdíjas időkig. Ez szakmai és morális igény kell, hogy legyen. A Keripar itt a kelet-európai piacon található legjobb gyártmányokat vonultatta fel, ezt meg kell becsülni dolgozóinknak is. Végre, szocialista vállalkozáshoz illő, emberi munkakörülmények között dolgozhatnak az ide beosztottak. Köztudott, milyen nehéz a konyhai munka. Ám, az égető munkaerőhiányon is javítanak talán valamit a korszerű, jó körülmények. Nagyobb választék, hosszabb sor? — Várható-e, hogy rövidebbek lesznek majd a sorok? — Igen. Bár a választás nagyobb lehetősége, mivel idő kell hozzá, ellentmond a gyorsaságnak. Ha a vendégek és a konyhai dolgozók is megszokják az új helyet, úgymond „belakják” bizonyára rövidebbek lesznek a sorok is. Az étterem egyébként kitűnő lehetőséget nyújt arra is, hogy a KISZ-bizottság és a menzabizottság hathatósan közreműködjenek a javításban. Mi nem haragszunk a kritikáért, örülünk neki, mert segíti munkánkat. Egy hasonlattal élve: a konyha nem ház, amelyet felépítenek, és kész. Ezt naponta fel kell építeni.is Hiába főztünk tegnap jól, ha ma rossz szájízzel távoznak a vendégek. Ezzel egyetértünk. S várjuk, hogyan váltja be az új étterem a hozzáfűzött reményeket. Paládi József Tóth Lajos szakács , készül a Goldmann-szelet. Két szelet sonka között egy szelet sajt. Körünkben nagy sikert aratott ... (Fotó: Erdős) Kertész Sándor üzletvezető ú-r Kosárlabda KEK mérkőzésen 1 Olimpija Ljubljana — MAFC 92:75 A lelkesedés nem ellensúlyozta... A MAFC férfi kosárlabdacsapata a Kupagyőztesek Európa Kupája nyolcas döntőjében 52-34-es félidő után 92-75 arányban vereséget szenvedett a jugoszláv Olimpija Ljubljana csapatától. Aki kíváncsi volt a mérkőzésre, a televízió helyszíni közvetítésében láthatta az összecsapást, de a lelkesebbek — 1500 néző — a Nemzeti Sportcsarnokban buzdították a mieinket. Ha az eredmény nem is okozott valami sok örömet, gyönyörködhettünk egy kiváló, Szubotics és Villan személyében két világhírű válogatott játékost is csatasorba állító csapat játékában. • A krónikás, hiszen a mérkőzés tudósítását már mindenki olvashatta, ezúttal inkább úgy idézi az eseményeket, ahogyan az az előadás színfalai mögül látszott. A mérkőzés előtt dr. Hegyháti Józseffel, a MAFC elnökhelyettesével latolgattuk az esélyeket. Az esélyes Sztroityel Kijev visszalépésével jutott be a MAFC a nyolcas döntő egyik csoportjába. A visszavágó rendszerű körmérkőzésen eddig az Inter Bratislavától (102-88) és a francia Villeurbanne csapatától (85-73) idegenben kikaptunk. Most a jugoszlávok abszolút esélyesek. Ha könnyen veszik ezt a meccset, és a MAFC-nak is kijön a lépés, talán kereshetünk valamit. Melegítenek a csapatok. Gulyás László, a tv riportere, a vendégcsapat edzőjével, Janez Dvariccsal beszélget. Csatlakozom. — Csapatunk a jugoszláv bajnokságban most a hetedik helyen áll — mondja az edző. (Milyen lehet a bajnok?) — A francia együttest otthon 92-89-re győztük le. Megkezdődik a dobóverseny. Már az első perc végén 4-4 az állás, de innen elhúz a Ljubljana. A MAFC hajt, de a legnagyobb ziccerek is kimaradnak. Mire a mieink felállnak a védekezéshez, már kidolgozzák a vendégek a dobóhelyzetet. A mi támadásainknál kevés elöl a mozgás, és a máskor biztos kezű Somogyi is rendre kihagyja a helyzeteket. Jól öszszejött neki ez a mérkőzéssorozat a vizsgaidőszakkal. A távoli dobások sem jönnek be, a lepattanó a vendégeké. Szubotics pedig híréhez méltóan távolról, a palánk alól és néha mögül is biztosan betalál. Villan, a másik válogatott, még pályára sem lépett. A szünetben Pólik Györgygyel, az egykori válogatottal beszélgetünk. — Ez nem is kosárlabda, hanem kiszorítós játék. Rossz nézni, mennyire fantáziátlanul rohangálnak a játékosaink. A MAFC kispadja mögött a dobások pontatlansága a téma. A mieink a dobásbiztonság százalékában tán fele olyan pontosan céloznak, mint az ellenfél. A második félidőt még nagyobb lendülettel kezdi a MAFC, 62-53-ra felzárkózik, de ezzel el is fogy a puskapor. Elsőként éppen a legjobb MAFC-os pontozódik ki a második félidő 8. percében. Röviddel előtte lépett pályára Villan. Mozgásán látszik, hogy bizonyára sérüléssel bajlódik, így is szellemesen irányít és ponterős is. A zöld mezes jugoszlávok a játék minden fortélyához értenek, különösebben meg sem izzadnak. A kosár felé futó MAFC-játékosokat apró bodicsekekkel billentik ki, a dobó játékos egyik kezével kitámasztja a védőt. A labdáért folyó küzdelemben pedig eljátszszák, mennyire bántották őket. Zanon, az olasz játékvezető sorra beveszi a trükköket. Lényegében az eredményt nem befolyásoló apróság, de úgy látszik, a nemzetközi porondon ehhez is érteni kell. Lejár a játékidő: 92-75. Az egyik néző vigasztalja a körülötte ülőket, a második félidőt megnyertük... A végeredmény tükrözi a két ország kosárlabdázása közötti különbséget,de a mutatott játék alapján, a félgőzzel játszó jugoszlávok ellen kissé túlzott. Ha csak a ziccereket bedobtuk volna... A közönség elszéled, a csapatok az öltözőben. A vendégek estére magyaros vacsorát kértek. Kifelé menet egy amerikai turista lép hozzánk. — Kár, hogy ilyen gyenge volt a magyar csapat. Kijöttem a mérkőzésre, mert a jugoszlávokat mindig érdemes megnézni. Ezúttal nem késztették őket nagy játékra.★ A KEK-sorozat folytatódik. Következik 18-án a francia csapat elleni mérkőzés a sportcsarnokban. A tisztes helytálláshoz ismét elkelne a mostanihoz hasonló lelkes biztatás. Lovas György A SzentélYI HIBÁt AZ 505 .SZÁMÚ játékonKövette: e... Kapra Dóri kedves, aranyos. Karcsú teste szorgosan rótta a köröket. A Kisherceggel lelkesen kibiceltünk neki. Egy-egy szolid „tekerés” erejéig mi is vízre szálltunk, aztán úgy öregesen áztattuk lábunkat. Végre vizitündérünk ledolgozta az adagját és az öltöző felé indult. — Megvárunk, lelkesedtünk. Valamit mozgott válaszként és eltűnt a zuhanyozóban. — Tényleg megvárjuk? Kérdeztük egymástól, aztán bólintottunk. Ily gyönyörű volt mindig. Este kilenckor már úgyis mindegy. Lezuhanyoztunk, felöltöztünk és leültünk az előtérben. Dóri sehol. Eltelt 5 perc, aztán 10. Már semmi kedvünk sem volt maradni, de hülyeség most elmenni. — Mit csinálsz? — kiabáltunk át a válaszfalon. — Hajat szárítok. Ülünk és várunk tovább. Már hárman vagyunk. Colos barátunk azt hívén, hogy ingyen csoki lesz, csatlakozott hozzánk. Várunk és Dóri sehol. Újabb sürgetés és múlnak a percek, mire kilibben közénk. Csábos mosolyával felméri a lovagparkot és irány a kijárat. Az utcán egy fiú várta. — Sziasztok, szól hátra, miközben sportszatyra az ügyeletes málhavivőre száll. Dóri balra él. Mi hárman jobbra. Várni jó, GAB LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A Kupagyőztesek Európa Kupájának nyolcas döntőjében a MAFC a francia csapatot fogadta a Nemzeti Sportcsarnokban. A mérkőzés eredménye ASVEL Villeurbanne— MAFC 100:83 (52:32). A mérkőzéssorozat következő csemegéje január 25-én kedden 17:30-kor lesz ugyancsak a sportcsarnokban, a MAFC—s Inter Bratislava összecsapás. A csoport esélyesének budapesti vendégjátékára várják a lelkes szurkolókat.