A Jövő Mérnöke, 1987 (34. évfolyam, 1-34. szám)
1987-02-06 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESLÜLJETEK! A BUDAPESTI MXXXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 3 FORINTITÁL1. FEBRUÁR 6. Ebből mi sem tudtunk kimaradni , mi sem luuiunk. Jviiiiaratmi . ^ ^ Tízezer forint egy műegyetem terimm Az elmúlt év legnagyobb tanulmányi „szenzációja” az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának felvételijén kirobbant korrupciós botrány volt. Akkoriban gyorsan terjedt a megdöbbentő és felháborító hír: egyesek megvették felvételi tételeiket. Amíg az ügyészség a nyomozást be nem fejezte, csak annyit tudtunk, hogy a jogi karon egy vagy több oktató valahogy hozzzájutott a felvételi vizsgák írásbeli tételeihez, illetve azok javítási útmutatóihoz, s minden bizonnyal anyagi ellenszolgáltatás fejében eljuttaták azokat néhány felvételire készülő diákhoz. Műegyetemi oktatót nem korrumpáltak A vizsgálat azóta befejeződött. S ekkor egy újabb, már minket is közvetlenül érintő tény került napvilágra. A Népszabadság január 10-i száma ugyanis közzétette az ügyészségi vizsgálat eredményét, miszerint: „Az írásbeli tételekkel, illetve azok megoldási kulcsaival több egyetem és főiskola felvételi vizsgáin is visszaéltek, így a budapesti jogi karon, a budapesti és a debreceni orvosi, a BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEMEN, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Pénzügyi és Számviteli, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán.” A Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya — kevéssel azután, hogy a Népszabadság fentebb idézett cikke megjelent — levélben arról tájékoztatta a vegyészkar dékánját, hogy az egyetem egyik, 1985-ben felvételizett hallgatójának édesapja megvásárolta lánya írásbeli tételeit. A nyomozás ugyanis kiderítette: dr. Borbényi Zoltán, barátja, dr. Thiel Miklós főiskolai docens közvetítésével 1985. május 14-én, tízezer forintért megvásárolta a matematika és a fizika felvételi feladatokat Koós-Hutás Gergely főiskolai docenstől, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda volt tételfelelősétől , aki jelenleg az ügy egyik fővádlottja. Ily módon sikerült „megkönnyítenie” lánya felvételijét a BME Vegyészmérnöki Karára. A jogi karon kirobbant botrány, majd az azt követő nyomozás azonban fényt derített dr. Borbényi tételvásárlására is, ezért ellene a legfőbb ügyész vádat emelt, s ma már az ügy tizenhatod rendű vádlottjaként várja a bírósági tárgyalást. Felvételijét megsemmisítették Az ügyészségi leirat figyelembevételével a rektor 1987. január 27-én keltezett határozatában Borbényi Noémi felvételijét megsemmisítette, s ezzel egy időben „törölte az egyetem hallgatóinak sorából”. (A határozat ellen, tizenöt napon belül a művelődési miniszternél fellebbezhet.) A Legfőbb Ügyészség csak a tételeket árusító oktatók és minisztériumi alkalmazottak ellen emelt vádat, valamint, a korrumpáló szülők és az,,önkiszolgáló” gyerekek ellen. (Csak két diák intézte maga a tételvásárlásait, a többségnek a szülei szerezték meg azokat.) Ez persze érthető is, hiszen sok felvételire készülő középiskolás nem is tudta: az a tanár, aki „vállalta”, hogy, felkészíti őt a felvételire, történetesen éppen azokat a feladatokat igyekszik belesulykolni, melyekkel majd az írásbelin is találkozni fog. Arról pedig még kevesebben tudtak, hogy szüleik milyen egyezséget kötöttek tanárukkal ... Az ügyben érintett egyetemekről, főiskolákról mégis sorra „kirúgják” azokat, akiknek szülei ellen az ügyészség vádat emelt. Ennek az az oka, hogy ezek a diákok törvénytelen módon jutottak hozzá a felvételi vizsgafeladatokhoz, ezért, miután ez kiderült, a felvételük is törvénytelenné vált. De mihez kezdhetnek ők ezután ? Milyen következményekkel jár, hogy megsemmisítették a felvételijüket? Végleg kizárják őket a felsőoktatásból, vagy csak abba az intézménybe nem felvételizhetnek többé, ahová most korrupcióval sikerült bekerülniük...? Kerekes Ágnes szerint — ő a Művelődési Minisztériumban a felvételi ügyekkel foglalkozik —, akár már az idén is felvételizhetnek bármelyik egyetemre vagy főiskolára. Mások vétkéért nem bűnhődhetnek A felvételi határozat megsemmisítése ugyanis nem fegyelmi eljárás, nem jár együtt időleges, vagy végleges kizárással. Ha valakinek így szüntetik meg a hallgatói jogviszonyát, az annyit jelent, mintha az illető nem is felvételizett volna. Bűnt ugyanis a korrumpálók és a korrumpáltak követtek el, az ő bűneikért azonban nem szabad „megbélyegezni” a „vétlen” diákokat. Dr. Borbényi Zoltán leánya például a felvételijére 59 pontot hozott a középiskolából, s a szóbelin is szépen szerepelt. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy az apa „segítsége nélkül” is felvették volna a vegyészkarra. Talán legközelebb majd korrupció nélkül is sikerülni fog. Ehhez persze az (is) szükséges, hogy azok, akik majd vizsgáztatni fogják, biztosak lehessenek abban: többé senki sem veheti meg a felvételijét! ... Fekete Gyula Attila Akiket sikerült kiásni a hó alól, megkérdeztük: Hogy érzi magát, én '87 januárjában? DR. RÉFFY JÓZSEF (dékánhelyettes, vegyészmérnöki kar): — Kissé túlterhelten. A januárban szokásos vizsgáztatásokon és egyebeken kívül már hetek óta dolgozunk az új egyetemi és kari szabályzatok kidolgozásán, ami még akkor is jókora munka lenne, ha a régi szabályzatokban nem lennének átfedések és homályos pontok, Így viszont még pluszenergiákat is követel az új szervezeti és működési szabályzat, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint az oktatók hallgatói véleményezésének az elkészítése. Még szerencse, hogy a vizsgaidőszakban néha át tudtunk menni a Kinizsibe egy kis teniszezésre, de ha beindul a második félév, akkor már erre sincs lehetőség ... RATTHMANN RÓBERT (gondnok, MAFC sporttelep): — Küzdünk a hóval. Ez persze ma sehol sem újdonság, de nálunk, azt hiszem, különös jelentősége van ennek a küzdelemnek, hiszen itt a telepen nemcsak sportpályák vannak, hanem raktárak és a gépkocsiszolgálat is, de a sportolók sem várhatnak addig az alapozás megkezdődésével, amíg elolvad az összes hó. Ezért aztán a lehető leghamarabb letakarítottunnk egy sávot a futópályán, hogy a labdarúgóink megkezdhessék a felkészülést az új idényre , és azok is tudjanak mozogni, akik rendszeresen le-, járnak hozzánk futkározni reggelente vagy délután. Letakarítottuk a bitumenes teniszpályát is, úgyhogy akinek kedve van, még ezekben a „mínuszos” időkben is jöhet ütögetni egy kicsit. Hogy mi lesz a beázásra hajlamos uszodával? Ez majd akkor derül ki, ha igazából jön az olvadás ... SZIGETI SZABOLCS (Hajós, I. évfolyam): — Ha csak a tanulmányi oldalt nézem, akkor meglepően jól, hiszen életem első vizsgaidőszakát 4,00 átlaggal fejeztem be, noha eredeti célom a stabil 2,00 volt. Én a Lékay hajózási szakközépiskolában végeztem, és bizony matematikából és fizikából jókora hiányosságokkal érkeztem ide az egyetemre, így reálisan nézve nem lehetett más célom, mint az elégséges. Ehhez képest ez az eredmény tulajdonképpen megnyugtató is lehetne, ha nem tudnám, hogy némelyik jó jegyem mögött azért tanári jóindulat is megbújik. A meglehetősen sok negatív élmény mellett, ami itt ért az egyetemen, ez volt a legnagyobb és legmeglepőbb pozitívum, az oktatók nem arra törekedtek, hogy belezavarjanak az anyagba, hanem hogy kiderítsék, mit is tudok Persze, egyhelyből sVm azért így is összejött matematikából, de ez már egy másik történet ... BÓZA ISTVÁN (Közlekedéskor I. évfolyam): — Meglehetősen felemásan. Az első félévet ugyan 3,55-tel letettem, de az egész egyetemtől valahogy mégiscsak mást, kevesebbet kaptam, mint amit előzetesen vártam. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy nem arra a szakra vettek fel, mint ahova jelentkeztem, de azért így is nyomasztó volt az a sok házi feladat, jegyzőkönyv és egyéb, amelyre ugyan igazából nem sok szükség van (s ezt az oktatók is tudják), viszont elveszi az ember délutánjait. Nem a követelményeket vagy az anyagmenynyiséget sokallom, hiszen tudtam, hogy az egyetemen tanulni kell, de én jobban szeretnék az igazán fontos dolgokra, illetve tantárgyakra koncentrálni. Arról nem is szólva, hogy gyakran a feltételek is hiányoznak a tanuláshoz: a mi kollégiumi szobánkban például hatan vagyunk négy asztalra ... SZAVAS GÁBOR (az oktatási osztály vezetője): — Hagyjál engem békén! Mi az, hogy hogy érzem magam ’87 januárjában? Az oktatási osztályon most készítjük a különböző egyetemi szabályzattervezeteket, körülbelül abban az üzemben, ahogy elterveztük. Csupán a közművelődési szabályzat tervezete nem készüi még el, egyébként minden rendben van. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nagyon nehezen tudjuk megszervezni a tervezetek vitáit; az oktatók ugyanis vagy vizsgáztatnak, s ezért nem érnek rá, vagy nehezen lehet elérni őket. S hogy miért éppen januárban kell ezzel foglalkozniuk... Ugyanakkor én is vizsgáztatok a villamoskaron, fizikából. Szóval: körülbelül így érzem magam ... DR. BECK ISTVÁN (adjunktus, I. épületgépészeti tanszék) : — Tavaly eseménydús évem volt. Megvédtem a kandidátusi disszertációmat a Szovjetunióban, kevéssel azután pedig szívinfarktust kaptam. Jelenleg még ez utóbbi következményeit igyekszem magamban felszámolni. Szeretnék végre örülni a kisebb-nagyobb sikereimnek, s felejteni a kellemetlenségeket, a betegséget. Jelenleg — egy csoport tagjaként — tervezési segédletet írok a gépészhallgatóknak, s várom a műegyetemi pályázatok kiírását, szeretnék elnyerni egy docensi állást a tanszéken. Ha ez sikerül, a felelősségem is nagyobb lesz, mint eddig volt, új követelményeknek kell majd megfelelnem ugyanakkor érdekesebbek, izgalmasabbak lesznek a feladataim. Nem kis örömmel várom az idei új feladatokat, »örülök, hogy már eddig eljutottam. Persze, orvosaim tanácsairól sem szabad megfeledkeznem, jobban kell kímélnem magam, mint eddig, óvatosabbnak kell lennem . .. GEIBL JÓZSEF (TMB-ösztöndíjas): — Nagyon jó dolog, hogy feleségemmel új lakásba költözhettünk. Örültem is neki. Január 2 án megkap(Folytatás a 2. oldalon.) fao.-o Új MTESZ-díjakat adtak át A MTESZ — a keretein belül működő optikai akusztikai és filmtechnikai-mikrotechnikai szakosztálya javaslatára — Bárány Nándor-díjat alapított. Dr. Bárány Nándor (1899— 1977) egyetemi tanár, akadémikus, a finommechanika—optika tanszék első professzora és tanszékvezetője volt, a tanszék megalakulásától 1957-től 1967-ig A Bárány Nándorról elnevezett díjat most első ízben adták ki. Az egyesület a díjat 1986-ban a Finommechanikai Optikai Intézet két professzorának, dr. Bárány Nándor egykori tanítványainak, dr. Petrik Olivérnek és dr. Túri Zoltánnak adományozta munkájuk elismeréséül. A díjak átadására 1986. december 12-én, az egyesület kibővített ünnepélyes elnökségi ülésén került sor. Dr. Halmai Attila a finommechanika—mikrotechnika szakosztály titkára Egy kis béke — vége a vizsgaidőszaknak Válasz zebraügyben A Jövő Mérnöke című újság 1983. november 10-ei számában megjelent „Címlapsztori a sajátos zebralázadásról” című cikkre a tanács nevében az alábbiakat válaszolom: A kerületi tanács munkáját — és ezen keresztül a kerület lakosságát — szinte valamennyi kerületi vállalat, intézmény támogatja adottságainak és a jogszabályoknak megfelelően. A Budapesti Műszaki Egyetemmel hosszú távon kialakult jó kapcsolatunk során a BME is sok alkalommal nyújtott ilyen segítséget a kerületi tanácsnak. A kérdéses zebra létesítéséhez szükséges közvilágítás kialakításának költségét korábban a BME önként vállalta. Ezt egyébként az újságcikk is rögzíti. Hogy valóban miért kellett két év ahhoz, hogy az egyetem rájöjjön: nincs pénze, azt meg kellene kérdezni. Az egyetem 1985. március 22-én közölte velünk, hogy a közvilágítás kialakításához szükséges összeget biztosítani nem tudja. Miután a tanács e célra minimális anyagi lehetőséggel rendelkezik, így e feladat megoldását csak az 1986. évi tervünkbe tudtuk beállítani. Annak érdekében, hogy a feladat mielőbb megvalósuljon, a munkák tervezését és kivitelezését együtt rendeltük meg az Elműnél. A tervek készítését az Elmű 1986. szeptember 30-ai határidővel vállalta, de a tervek leszállításával egy hónapot késett. Tekintettel az idő előrehaladására, megkerestük az Elmű illetékeseit, és kértük az Egry József utcai gyalogátkelőhely közvilágításának soron kívüli megoldását. Az Elmű szóbeli ígéretet tett az 1987. év eleji kivitelezésre. A vonatkozó szerződéskötések folyamatban vannak. A levelemben foglalt tények alapján a cikk végén — aláírás és szignó nélkül — feltett kérdésüket nem tartom reálisnak, annál kevésbé, miután — mint Önök is tudják — a BME önként vállalta a kivitelezés költségeit. Végezetül tájékoztatom Önöket, hogy a tanács munkatársai mindig szívesen adnak tájékoztatást és információt a tanács munkájával kapcsolatban. Ezért — véleményem szerint — a cikk megjelentetése előtt célszerű lett volna ezt a lehetőséget kihasználniuk. A jövőbeni jó együttműködés reményében kívánok Önöknek további jó munkát. Dr. Dollenstein István tanácselnök Szerkesztőségünk a múltban is kereste az együttműködést a XI. Kerületi Tanáccsal. A jövőben még inkább törekedni fogunk erre.