A Jövő Mérnöke, 1987 (34. évfolyam, 1-34. szám)

1987-02-06 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESLÜLJETEK! A BUDAPESTI M­XXXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 3 FORINTITÁL1. FEBRUÁR 6. Ebből mi sem tudtunk kimaradni , mi sem luuiun­k. Jviiiiaratmi­­ . ^ ^ Tízezer forint egy műegyetem­ terimm Az elmúlt év legnagyobb tanulmányi „szenzációja” az ELTE Állam- és Jogtudomá­nyi Karának felvételijén ki­robbant korrupciós botrány volt. Akkoriban gyorsan ter­jedt a megdöbbentő és felhá­borító hír: egyesek megvették felvételi tételeiket. Amíg az ügyészség a nyomozást be nem fejezte, csak annyit tud­tunk, hogy a jogi karon egy vagy több oktató valahogy hozzzájutott a felvételi vizs­gák írásbeli tételeihez, illet­ve azok javítási útmutatói­hoz, s minden bizonnyal anyagi ellenszolgáltatás fe­jében eljuttaták azokat né­hány felvételire készülő diák­hoz. Műegyetemi oktatót nem korrumpáltak A vizsgálat azóta befejező­dött. S ekkor egy újabb, már minket is közvetlenül érintő tény került napvilágra. A Népszabadság január 10-i szá­ma ugyanis közzétette az ügyészségi vizsgálat eredmé­nyét, miszerint: „Az írásbeli tételekkel, illetve azok meg­oldási kulcsaival több egye­tem és főiskola felvételi vizs­gáin is visszaéltek, így a bu­dapesti jogi karon, a budapes­ti és a debreceni orvosi, a BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEMEN, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­temen, a Pénzügyi és Számvi­teli, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főisko­lán.” A Legfőbb Ügyészség nyo­mozásfelügyeleti főosztálya — kevéssel azután, hogy a Népszabadság fentebb idézett cikke megjelent — levélben arról tájékoztatta a vegyész­kar dékánját, hogy az egye­tem egyik, 1985-ben felvételi­zett hallgatójának édesapja megvásárolta lánya írásbeli tételeit. A nyomozás ugyanis kiderí­tette: dr. Borbényi Zoltán, ba­rátja, dr. Thiel Miklós főisko­lai docens közvetítésével 1985. május 14-én, tízezer fo­rintért megvásárolta a mate­matika és a fizika felvételi feladatokat Koós-Hutás Ger­gely főiskolai docenstől, az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda volt tételfelelősé­től , aki jelenleg az ügy egyik fővádlottja. Ily módon sikerült „megkönnyítenie” lánya felvételijét a BME Ve­gyészmérnöki Karára. A jogi karon kirobbant botrány, majd az azt követő nyomozás azonban fényt derített dr. Bor­bényi tételvásárlására is, ezért ellene a legfőbb ügyész vádat emelt, s ma már az ügy ti­zenhatod rendű vádlottjaként várja a bírósági tárgyalást. Felvételijét megsemmisítették Az ügyészségi leirat fi­gyelembevételével a rektor 1987. január 27-én keltezett határozatában Borbényi Noé­mi felvételijét megsemmisí­tette, s ezzel egy időben „tö­rölte az egyetem hallgatóinak sorából”. (A határozat ellen, tizenöt napon belül a művelő­dési miniszternél fellebbez­het.) A Legfőbb Ügyészség csak a tételeket árusító oktatók és minisztériumi alkalmazot­tak ellen emelt vádat, vala­mint, a korrumpáló szülők és az­­,,önkiszolgáló” gyerekek ellen. (Csak két diák intézte maga a tételvásárlásait, a többségnek a szülei szerezték meg azokat.) Ez persze érthető is, hiszen sok felvételire készülő közép­­iskolás nem is tudta: az a tanár, aki „vállalta”, hogy, felkészíti őt a felvételire, tör­ténetesen éppen azokat a fel­adatokat igyekszik belesuly­­kolni, melyekkel ma­jd az írásbelin is találkozni fog. Arról pedig még kevesebben tudtak, hogy szüleik milyen egyezséget kötöttek tanáruk­kal ... Az ügyben érintett egyete­mekről, főiskolákról mégis sorra „kirúgják” azokat, akik­nek szülei ellen az ügyészség vádat emelt. Ennek az az oka, hogy ezek a diákok tör­vénytelen módon jutottak hozzá a felvételi vizsgafel­adatokhoz, ezért, miután ez kiderült, a felvételük is tör­vénytelenné vált. De mihez kezdhetnek ők ezután ? Milyen következmé­nyekkel jár, hogy megsemmi­sítették a felvételijüket? Vég­leg kizárják őket a felsőokta­tásból, vagy csak abba az in­tézménybe nem felvételizhet­nek többé, ahová most kor­rupcióval sikerült bekerülni­ük...? Kerekes Ágnes szerint — ő a Művelődési Miniszté­riumban a felvételi ügyekkel foglalkozik —, akár már az idén is felvételizhetnek bár­melyik egyetemre vagy főis­kolára. Mások vétkéért nem bűnhődhetnek A felvételi határozat meg­semmisítése ugyanis nem fe­gyelmi eljárás, nem jár együtt időleges, vagy végleges kizá­rással. Ha valakinek így szüntetik meg a hallgatói jogviszonyát, az annyit jelent, mintha az illető nem is fel­vételizett volna. Bűnt ugyanis a korrumpá­lók és a korrumpáltak követ­tek el, az ő bűneikért azon­ban nem szabad „megbélye­gezni” a „vétlen” diákokat. Dr. Borbényi Zoltán leánya például a felvételijére 59 pontot hozott a középiskolá­ból, s a szóbelin is szépen szerepelt. Nagy a valószínű­sége tehát annak, hogy az apa „segítsége nélkül” is fel­vették volna a vegyészkarra. Talán legközelebb majd kor­rupció nélkül is sikerülni fog. Ehhez persze az (is) szüksé­ges, hogy azok, akik majd vizsgáztatni fogják, biztosak lehessenek abban: többé sen­ki sem veheti meg a felvéte­lijét! ... Fekete Gyula Attila Akiket sikerült kiásni a hó alól, megkérdeztük: Hogy érzi magát, én '87 januárjában? DR. RÉFFY JÓZSEF (dé­kánhelyettes, vegyészmérnöki kar): — Kissé túlterhelten. A ja­nuárban szokásos vizsgáztatá­sokon és egyebeken kívül már hetek óta dolgozunk az új egyetemi és kari szabályzatok kidolgozásán, ami még akkor is jókora munka lenne, ha a régi szabályzatokban nem lennének átfedések és homá­lyos pontok, Így viszont még pluszenergiákat is követel az új szervezeti és működési sza­bályzat, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint az oktatók hallgatói véleménye­zésének az elkészítése. Még szerencse, hogy a vizsgaidő­­szakban néha át tudtunk menni a Kinizsibe egy kis te­niszezésre, de ha beindul a második félév, akkor már er­re sincs lehetőség ... RATTHMANN RÓBERT (gondnok, MAFC sporttelep): — Küzdünk a hóval. Ez persze ma sehol sem újdon­ság, de nálunk, azt hiszem, különös jelentősége van en­nek a küzdelemnek, hiszen itt a telepen nemcsak sportpá­lyák vannak,­­ hanem raktárak és a gépkocsiszolgálat is, de a sportolók sem várhatnak addig az alapozás megkezdődé­sével, amíg elolvad az összes hó. Ezért aztán a lehető leg­­­hamarabb letakarítottunnk egy sávot a futópályán, hogy a labdarúgóink megkezdhessék a felkészülést az új idényre , és azok is tudjanak mo­zogni, akik rendszeresen le-, járnak hozzánk futkározni reggelente vagy délután. Le­takarítottuk a bitumenes te­niszpályát is, úgyhogy akinek kedve van, még ezekben a „mínuszos” időkben is jöhet ütögetni egy kicsit. Hogy mi lesz a beázásra hajlamos uszodával? Ez majd akkor derül ki, ha igazából jön az olvadás ... SZIGETI SZABOLCS (Ha­jós, I. évfolyam): — Ha csak a tanulmányi oldalt nézem, akkor megle­pően jól, hiszen életem első vizsgaidőszakát 4,00 átlaggal fejeztem be, noha eredeti cé­lom a stabil 2,00 volt. Én a Lékay hajózási szakközépis­kolában végeztem, és bizony matematikából és fizikából jókora hiányosságokkal ér­keztem ide az egyetemre, így reálisan nézve nem lehetett más célom, mint az elégséges. Ehhez képest ez az eredmény tulajdonképpen megnyugta­tó is lehetne, ha nem tudnám, hogy némelyik jó jegyem mö­gött azért tanári jóindulat is megbújik. A meglehetősen sok negatív élmény mellett, ami itt ért az egyetemen, ez volt a legnagyobb és legmeg­lepőbb pozitívum, az okta­tók nem arra törekedtek, hogy belezavarjanak az anyagba, hanem hogy kide­rítsék, mit is tudok Persze, egy­­helyből sV­m azért így is összejött matematiká­ból, de ez már egy másik tör­ténet ... BÓZA ISTVÁN (Közleke­déskor I. évfolyam): — Meglehetősen felemá­san. Az első félévet ugyan 3,55-tel letettem, de az egész egyetemtől valahogy mégis­csak mást, kevesebbet kap­tam, mint amit előzetesen vártam. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy nem arra a szakra vettek fel, mint ahova jelentkeztem, de azért így is nyomasztó volt az a sok házi feladat, jegyzőkönyv és egyéb, amelyre ugyan igazá­ból nem sok szükség van (s ezt az oktatók is tudják), vi­szont elveszi az ember dél­utánjait. Nem a követelmé­nyeket vagy az anyagmeny­­nyiséget sokallom, hiszen tud­tam, hogy az egyetemen ta­nulni kell, de én jobban sze­retnék az igazán fontos dol­gokra, illetve tantárgyakra koncentrálni. Arról nem is szólva, hogy gyakr­an a felté­telek is hiányoznak a tanu­láshoz: a mi kollégiumi szo­bánkban például hatan va­gyunk négy asztalra ... SZAVAS GÁBOR (az okta­tási osztály vezetője): — Hagyjál engem békén! Mi az, hogy hogy érzem ma­gam ’87 januárjában? Az ok­tatási osztályon most készít­jük a különböző egyetemi sza­bályzattervezeteket, körül­belül abban az üzemben, ahogy elterveztük. Csupán a közművelődési szabályzat ter­vezete nem kész­ü­i még el, egyébként minden rendben van. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nagyon nehe­zen tudjuk megszervezni a tervezetek vitáit; az oktatók ugyanis vagy vizsgáztatnak, s ezért nem érnek rá, vagy ne­hezen lehet elérni őket. S hogy miért éppen januárban kell ezzel foglalkozniuk... Ugyanakkor én is vizsgáz­tatok a villamoskaron, fizi­kából. Szóval: körülbelül így érzem magam ... DR. BECK ISTVÁN (ad­junktus, I. épületgépészeti tan­szék) : — Tavaly eseménydús évem volt. Megvédtem a kandidátu­si disszertációmat a Szovjet­unióban, kevéssel azután pe­dig szívinfarktust kaptam. Jelenleg még ez utóbbi követ­kezményeit igyekszem ma­gamban felszámolni. Szeret­nék végre örülni a kisebb-na­­gyobb sikereimnek, s felejte­ni a kellemetlenségeket, a be­tegséget. Jelenleg — egy cso­port tagjaként — tervezési se­gédletet írok a gépészhallga­tóknak, s várom a műegyete­mi pályáza­tok kiírását, sze­retnék elnyerni egy docensi állást a tanszéken. Ha ez si­kerül, a felelősségem is na­gyobb lesz, mint eddig volt, új követelményeknek kell majd megfelelnem ugyanak­kor érdekesebbek, izgalma­sabbak lesznek a feladataim. Nem kis örömmel várom az idei új feladatokat, »örülök, hogy már eddig eljutottam. Persze, orvosaim tanácsairól sem szabad megfeledkeznem, jobban kell kímélnem ma­gam, mint eddig, óvatosabb­nak kell lennem . .. GEIBL JÓZSEF (TMB-ösz­­töndíjas): — Nagyon jó do­log, hogy feleségemmel új la­kásba költözhettünk. Örültem is neki. Január 2 án megkap­(Folytatás a 2. oldalon.) f­­ao.-o Új MTESZ-díjakat adtak át A MTESZ — a keretein belül működő optikai akuszti­kai és filmtechnikai-mikrotechnikai szakosztálya javaslatára — Bárány Nándor-díjat alapított. Dr. Bárány Nándor (1899— 1977) egyetemi tanár, akadémikus, a finommechanika—optika tanszék első professzora és tanszékvezetője volt, a tanszék megalakulásától 1957-től 1967-ig A Bárány Nándorról elnevezett díjat most első ízben ad­ták ki. Az egyesület a díjat 1986-ban a Finommechanikai Op­tikai Intézet két professzorának, dr. Bárány Nándor egykori tanítványainak, dr. Petrik Olivérnek és dr. Túri Zoltánnak adományozta munkájuk elismeréséül. A díjak átadására 1986. december 12-én, az egyesület kibővített ünnepélyes el­nökségi ülésén került sor. Dr. Halmai Attila a finommechanika—mikrotechnika szakosztály titkára Egy kis béke — vége a vizsgaidőszaknak Válasz zebraügyben A Jövő Mérnöke című új­ság 1983. november 10-ei számában megjelent „Címlap­­sztori a sajátos zebralázadás­­ról” című cikkre a tanács ne­vében az alábbiakat válaszo­lom: A kerületi tanács munkáját — és ezen keresztül a kerü­let lakosságát — szinte vala­mennyi kerületi vállalat, in­tézmény támogatja adottsá­gainak és a jogszabályoknak megfelelően. A Budapesti Műszaki Egyetemmel hosszú távon kialakult jó kapcsola­tunk során a BME is sok al­kalommal nyújtott ilyen se­gítséget a kerületi tanácsnak. A kérdéses zebra létesíté­séhez szükséges közvilágítás kialakításának költségét ko­rábban a BME önként vállal­ta. Ezt egyébként az újság­cikk is rögzíti. Hogy valóban miért kellett két év ahhoz, hogy az egyetem rájöjjön: nincs pénze, azt meg kellene kérdezni. Az egyetem 1985. március 22-én közölte velünk, hogy a közvilágítás kialakításához szükséges összeget biztosí­tani nem tudja. Miután a ta­nács e célra minimális anya­gi lehetőséggel rendelkezik, így e feladat megoldását csak az 1986. évi tervünkbe tud­tuk beállítani. Annak érdekében, hogy a feladat mielőbb megvalósul­jon, a­ munkák tervezését és kivitelezését együtt rendeltük meg az Elműnél. A tervek készítését az Elmű 1986. szeptember 30-ai határidővel vállalta, de a ter­vek leszállításával egy hóna­pot késett. Tekintettel az idő előrehaladására, megkerestük az Elmű illetékeseit, és kér­tük az Egry József utcai gya­logátkelőhely közvilágításá­nak soron kívüli megoldását. Az Elmű szóbeli ígéretet tett az 1987. év el­eji kivite­lezésre. A vonatkozó szerző­déskötések folyamatban van­nak. A levelemben foglalt té­nyek alapján a cikk végén — aláírás és szignó nélkül — feltett kérdésüket nem tar­tom reálisnak, annál kevés­bé, miután — mint Önök is tudják — a BME önként vál­lalta a kivitelezés költségeit. Végezetül tájékoztatom Önöket, hogy a tanács mun­katársai mindig szívesen ad­nak tájékoztatást és informá­ciót a tanács munkájával kapcsolatban. Ezért — véle­ményem szerint — a cikk megjelentetése előtt célszerű lett volna ezt a lehetőséget kihasználniuk. A jövőbeni jó együttműkö­dés reményében kívánok Önöknek további jó munkát. Dr. Dollenstein István tanácselnök Szerkesztőségünk a múltban is kereste az együttműködést a XI. Kerületi Tanáccsal. A jövőben még inkább törekedni fogunk erre.

Next