A Jövő Mérnöke, 1993 (40. évfolyam, 1-34. szám)

1993-01-14 / 1. szám

Százmillió forint ÁFA-tétel az egyetemi számlán Nem mondok újdonságot azzal, hogy egy egész ország kapkodja a fejét az üzletekben és a hivatalokban egyaránt. Ez nem kesergő, hanem egyszerű ténymegállapítás. A kétkulcsos ÁFA bevezetésének szükségszerűségéről nem mi döntöttünk, de a következményeit mindannyiunknak viselni kell: egyénileg és intézményesen egyaránt. Az ÁFA pénzügyi hatásáról az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatóját kérdeztem. A kétkulcsos ÁFA beveze­tése várhatóan 20-30 millió fo­rint többletkiadást jelent az egyetemnek. Ebből néhány je­lentősebb tételt emelnék ki: energia 10 millió; könyv és fo­lyóirat 5 millió; élelmiszer 3-4 millió; közmű 2 millió, vala­mint a posta 3 millió forint. Ezek az adatok — még egy­szer hangsúlyoznám — csupán várható, becsült összegek, amelyek az infláció hatására tovább emelkedhetnek. Más oldalról: rontja a pozí­ciónkat, hogy azok a tevékeny­ségeink, mások számára nyúj­tott szolgáltatásaink, amelyek eddig nem voltak ÁFA-kötele­­sek, azzá váltak, ami vagy az áremelkedés miatt vagy, ha azt — kereslet híján —nem tud­juk érvényesíteni, akkor a be­vételkiesés miatt hozza kedve­zőtlen helyzetbe az egyetemet. Meg kell említeni továbbá azt is, hogy a víz- és csatorna­díjak emelkedése is mintegy 20 millió Ft többletkiadást je­lent számunkra.­­ Az egyetemi dolgozók je­lentős kedvezményként használ­ták eddig az ebédjegyeket, ame­lyek további sorsa az ÁFA beve­zetésével megkérdőjeleződött. Kapnak-e ebédjegyet január 1- től a dolgozók, és ami még lé­nyegesebb: adóval terhelten vagy anélkül? — A parlament 1000 fo­rintban maximálta az egy hóra ebédhozzájárulásként — étke­zési utalvány formájában — jövedelemadó-mentesen adha­tó étkezési támogatást. Az egyetem még nem döntött eb­ben a kérdésben, de várhatóan az adómentes hozzájárulást kapják meg a dolgozók. Vég­leges — hivatalos — döntés azonban február 1. után vár­ható ebben a kérdésben. -al — A parlament elfogadta a kétkulcsos ÁFÁ-t, ami január 1-től lépett érvénybe. Ez jelentős többlet­kiadásokat jelent vala­mennyi intézmény számára. Mennyibe kerül ez majd a BME-nek? — Eddig az egyetem az ok­tatási célú vásárlások során megfizetett általános forgalmi adót nem, az ezen kívül eső tevékenységekkel, így például a kutató munkával, a műszaki fejlesztéssel és a szakértéssel kapcsolatos vásárlások után fi­zetett adót azonban visszaigé­nyelhette, mégpedig arányosít­va. Ez azt jelentette, hogy az egyetem éves összesítés alap­ján nyilatkozott arról, hogy a költségvetési kiadások mekko­ra részét fordította oktatási, il­letve egyéb célokra, majd en­nek alapján adózott. 1992-ben ez mintegy 75 millió forint ÁFA befizetését jelentette. 1993. január elsejétől min­den költségvetési felhasználá­sunk adóköteles. Az eddig is adóköteles vásárlások általá­ban 25 százalék, míg az eddig adómentességet élvező vásár­lások 6 százalékos adó fizeté­sére kötelezettek és ez az összeg természetesen nem igényelhető vissza. Az 1993. évi költségvetési irányelvek Előterjesztés az Egyetemi Tanács december 14-i ülésére Részletek 1. Az 1992. évi jóváhagyott költségvetési tá­mogatásunkat a kormány 56 millió 233 ezer forinttal csökkentette. Az 1991. évi pénzma­radványunkból ugyancsak kormányzati döntés­sel 14 millió 338 ezer forintot elvontak. Eb-bevételeink a tervezetnél kedvezőtle­nebbül alakultak. Ebből következően — a csökkenő jövedelmeken túl - várhatóan mintegy 10 millió forinttal kevesebb lesz a rezsitérítésből származó bevételünk is. I. A kormánynak a parlament előtt lévő ja­vaslata szerint az 1992-ben átlagosan elvont 2,23% fölött, 1993-ban a felsőoktatásban 5,5%-os (összesen tehát 7-8%) elvonásra kerül sor. Ez egyetemünk esetében azt je­lenti, hogy az 1992-ben elvont 56 millió 233 ezer forinton túl 1993-ban további 138 mil­lió 596 ezer forinttal (összesen 194 millió 829 ezer forint) csökkentik egyetemünk költségvetési támogatását (3 milliárd 41 mil­lió 123 ezer forintról 2 milliárd 846 millió 294 ezer forintra). A minden intézményt érintő elvonás te­remti meg ugyanis — részben — a fedezetét a jövő évi „fejlesztés”-eknek. 1993-ban a felsőoktatással összefüggő ki­adások — országosan — 6,4 milliárd forint­tal, mintegy 16,5%-kal növekednek. Ez azonban a tervezett infláció (16-18%) alsó határa körüli érték. Ebből mintegy 5,5 milliárd „szociálpoliti­kai” típusú kiadást fedez. (1,2 Md Ft az ez­­évi 2000 Ft-os béremelés 1993. évi kihatása, 1 Md Ft a tervezett differenciált oktatói bér­emelés, több mint 3 Md Ft a hallgatói támo­gatás növekedése.) A fennmaradó 906 millió Ft áll rendelke­zésre dologi, működési típusú többletkiadás­ra (200 millió Ft kutatási támogatásra, 106 millió Ft az új képzési és speciális progra­mok indítására, 300 millió Ft az 1993-ban belépő beruházások működési költségeire és 300 millió Ft a FEFA pályázatokon beszer­zett gépek, berendezések üzemeltetésére). Súlyosbítja helyzetünket: — A kétkulcsos ÁFA bevezetése.­­ A közalkalmazotti törvény hatályba lépése. A megnövekedő kiadásaink (13. havi bér, megemelt jubileumi jutalom, végkielé­gítés, szabadság idejére járó átlagjövedelem, a teljesíthető túlóra csökkentésével kapcso­latos többlet-foglalkoztatás, stb.) fedezésére ugyanis nem kapunk támogatást. A többlet­­kiadásainkat az elvonásokkal csökkentett ke­reteinkből kell biztosítanunk. — A betegszabadság bevezetése. Ennek ellentételezésére sem került sor. III. Az Egyetemi Tanács 1993. február 1-én rendkívüli ülésen értékeli az egyetem gaz­dasági helyzetét, valamint tárgyalja a gazdál­kodás ésszerűsítésére kidolgozott javaslato­kat. 1993. JANUÁR 14.

Next