A Jövő Mérnöke, 1994 (41. évfolyam, 1-35. szám)
1994-01-20 / 1. szám
Megegyezésre törekszünk, de nem mindenáron Lassan kezdem úgy érezni magam, hogy számos eszkimó húzkodja már ugyanazt a fókát, miközben mind a fókák, mind az eszkimók elpusztulnak. A kissé kesernyés példázatom az új érdekvédelmi szerv - az egyetemi közalkalmazotti tanács - létrejöttének miértjén jutott eszembe. Az érdekeimet ugyanis - mint munkavállalóét - rengetegen védik, és ez jó. Csak közben mégis egyre többször morfondírozok az árak és a fizetésem fordított irányú elmozdulásán. Igaz, erről nem az érdekvédelmi szervezetek tehetnek és jól tudom, nélkülük esetleg még nagyobb lenne a rés az általam birtokolt összeg és a szükséges között. Így nagy érdeklődéssel faggattam Bokor Árpádot, a közalkalmazotti tanács elnökét, mit is tesz, illetve tehet értünk az új testület. - Milyen céllal alakult meg a tanács? - A közalkalmazotti tanács megalakítására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezik. Ennek értelmében feladata a közalkalmazottak részvételének biztosítása az egyetem vezetőségében. - Ez elég általánosan hangzik. Mit érthetünk ezalatt? - A tanácsnak különböző jogosítványai vannak, amelyek három csoportba sorolhatók. Elsőként az egyetértési jogot említeném, amely az egyetem jóléti célú pénzeszközeinek, valamint a jóléti célú intézmények és ingatlanok meghatározására és felhasználására, hasznosítására vonatkozik. Ezeknek a kiadásáról illetve az eladásáról például az egyetemi vezetőség csak a tanács hozzájárulásával dönthet. Második csoportba tartozik a véleményezési jog. Ennek értelmében a munkáltató köteles meghallgatni a tanács álláspontját különböző kérdések döntéshozatalánál, de természetesen nem köteles ennek értelmében dönteni. Ebbe a körbe a következők tartoznak: a gazdálkodásból származó bevétel, a munkáltató belső szabályzatának tervezete, a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezete, a munkarend és szabadságolásra vonatkozó tervek valamint az alkalmazottak képzéséről kialakított elképzelés. S végül a szabályozási jog, amely a munkáltató esetünkben az egyetem és a tanács kapcsolatrendszerét szabályozza. Fontos garanciális szabály továbbá, hogy a tanács a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet és tőle tájékoztatást kérhet a közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő gazdasági és szociális kérdésekben. Sőt, még indokolni sem köteles, hogy miért van szüksége az információra. - Mikor alakult meg a tanács és kik a tagjai? - A tanács tagjait 1993. május 26-27-én választották meg a szakszervezetek és a közalkalmazotti - legalább 50 fős - kollektívák jelöltjei közül. Ennek alapján a 13 fős tanács összetétele a következőképpen alakult: 1 fő a TDDSZ jelöltje volt, két tagot a kollektívák jelöltek, míg a fennmaradó tíz tagot az FDSZ javasolta. - Milyen kérdéseket tárgyalt meg az eddig eltelt időszakban a tanács? - A választásokat követően még egyszer összeült a tanács, amikor megválasztotta elnökét és alelnökét. Az érdemi munka azonban az őszi szemeszterre maradt. A tanács saját működési szabályzatának megalkotása kissé elhúzódott - 1994. január 1-től lépett életbe mivel a tanács tagjainak figyelmét aktuálisabb kérdések kötötték le, így például a béremelés. A törvényelőkészítéskor hosszú csaták után alakították ki a közalkalmazottakra vonatkozó bértáblázatot, amely végzettségnek és a betöltött munkakörnek megfelelően bérminimumot ír elő. Az ily módon kötelező jellegű bérfejlesztéshez a kormány 17 millió forintot bocsátott az egyetem rendelkezésére, azzal a feltétellel, hogy az előírt bérfejlesztés 85 százalékát kell ebből teljesíteni, míg a költségvetés vállalja a 100 százalékra való „felkerekítését” a béreknek. A bérfejlesztés mindezen feltételek mellett meglehetősen mechanikus rendszer szerint alakult és a kötelező béremelés a fenti összegből 8 milliót „vitt el”. A maradékot a szakszervezetekkel és az egyetemi vezetőséggel egyetértésben a differenciálásra kívántuk fordítani, ezzel is enyhítve a bértáblázat kínálta automatizmuson. Ily módon a fizetésekben is kifejezésre juthat a többletmunka. A pótlékok rendszere a következőképpen oszlik meg: vezetői illetmény-, illetve bérpótlék néven. Sajnos a feszültségeket nem tudtuk ezzel teljességgel feloldani. - Milyen feladat vár a közeljövőben megoldásra? - Az egyetemtől a korábbiakban tájékoztatást kértünk az egyetem jóléti célú intézményeiről, de ezt még nem kaptuk meg. Mi ugyanakkor igen fontosnak tartjuk, hogy ezekről megfelelő adatok legyenek a birtokunkban és így „felügyeletet” gyakorolhassunk felettük. Úgy véljük ugyanis, hogy a nehéz gazdasági helyzet sem indokolhatja ezeknek esetleges eladását. Bár sietve teszem hozzá, hogy erre vonatkozó tervekről nincs tudomásunk. -Milyen gyakran ül össze a tanács? - A szabályzat nem fekteti le pontosan. Én úgy fogalmaznám meg, hogy ahányszor szükséges, valószínűleg havonta egy alkalommal. - Elég kézenfekvő a közalkalmazotti tanács és a szakszervezetek működési területének és tevékenységüknek összehasonlítása. Nincsenek átfedések? - A két testület munkájának összevetése első hallásra valóban természetesnek tűnik, tevékenységük bizonyos fokig ki is egészíti egymást, de korántsem ugyanaz. Az alapvető különbség az érdekérvényesítés eltérő útjai között van. A közalkalmazotti tanács jogosítványai révén közvetlen módon képes hatni az egyetem vezetőségére, míg a szakszervezetek egy hosszadalmas tárgyalásos utat kénytelenek bejárni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanácsnak sokkal könnyebb dolga lenne, hiszen bizonyos lojalitással kell viseltetnünk a munkaadó irányában. A tanács munkájában ezen túlmenően is a mindkét oldal számára legkedvezőbb kompromisszum kidolgozását tekinti céljának és nem a konfliktusteremtést Mindehhez azt is hozzáfűzném, hogy a tanács és az egyetemi szakszervezetek közötti kapcsolat rendkívül jó és a kölcsönös segítség jellemzi, amelynek legfőbb nyertesei természetesen a munkavállalók, szalai A közalkalmazotti tanács tagjai: 1. Árvay Zoltán adj. Gépelemek tsz. (Gépészmérnöki Kar). 2. Dr. Bokor Árpád adj. Elméleti villamosságtan tsz. (Vill. m. és Inf. Kar). 3. Fördős István műhelyvez. ÜZO Központi Üzem. 4. Dr. Gyökér Solt adj. Matematika tsz. (Gépészmérnöki Kar). 5. Dr. Helybéli Zoltán adj. Folyamatszabályozási tsz. (Vill.m. és Inf. Kar). 6. Dr. Kalaus György egy. t. Szerves kémia tsz. (Vegyészmérnöki Kar). 7. Dr. Kelemen Gáspár tud. fm.társ Informatikai labor (Gépészmérnöki Kar). 8. Dr. Keszthelyi Tamás doc. Kísérleti fizika tsz. (TTTK). 9. Dr. Loboda Klára adj. Mezőgazdasági Géptan tsz. (Gépészmérnöki Kar). 10. Maráczi Lászlóné szak. alk. Központi Könyvtár. 11. Dr. Pálmai György doc. Kémiai technológia tsz. (Vegyészmérnöki Kar). 12. Dr. Szebényi Imre egy. t. Kémiai technológiai tsz. (Vegyészmérnöki Kar). 13. Tóth Istvánné csop. vez. Bér- és Munkaügyi Osztály. 1994. JANUÁR 20. 5