A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)

1996-05-30 / 12. szám

Béremelés - de milyen áron? A felsőoktatási törvény módosításának tervezetét május 9-i ülésén fogadta el a kormány, s 13-án nyújtotta be a parlamentnek. A javaslatot az országgyű­lés valószínűleg júniusban tárgyalja majd. A felsőoktatás modernizációjához kapcsolódó jogalkotás azonban még korántsem ért véget: a művelődési tár­ca kezdeményezésére létrehozott szakértői bizottság a törvénymódosítást előkészítő munka végeztével a törvényhez kapcsolódó miniszteri és kor­mányrendeletek javaslatainak megalkotásához kezd hozzá. A bizottság munkájában továbbra is részt vesz a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Az FDSZ elnökét, Kis Papp Lászlót a törvénymódosításon túli feladatokról, illetve az ahhoz kapcsolódó, még megoldatlan problémákról kérdeztük. Az 1996-os bérekkel kapcsolatban annyi bi­zonyos: júniustól - februárra visszamenőleg - átlagosan tíz, szeptembertől pedig további öt százalékos béremelést kapnak a felsőoktatási dolgozók. Amelyik intézmény - elsősorban előnyugdíjazással, s nem létszámleépítéssel - még ezen túl bért tud megtakarítani, tovább növelheti alkalmazottainak fizetését. A Buda­pesti Műszaki Egyetemen egyébként május 17- ig kellett az egyes tanszékeknek felmérniük, kik mennének az idén nyugdíjba, illetve távoz­nának önként az intézményből. Az ily módon felszabaduló pénzt 4,5 százalékos béremelésre fordítanák, s így az intézményben megvalósul­na a KIÉT-megállapodásban rögzített idei 19,5 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés. Kis Papp elmondta: a Műegyetemen mintegy nyolcvan dolgozót érintene az intézkedés, s el­sősorban az előnyugdíjazás lehetőségével él­nek majd az érintettek. Hány hallgatót finanszíroz az állam? A felsőoktatási törvény módosítási tervezete szerint az állam az egyes intézmények, szakok esetében csak meghatározott számú hallgató képzését finanszírozza majd, ugyanakkor az egyetemeknek, főiskoláknak lehetőségük len­ne arra, hogy a keretszámon felül is felvegye­nek önköltséges hallgatókat. Nem tisztázott azonban még az, hogy milyen szempontok alapján dönti el a Felsőoktatási és Tudomá­nyos Tanács, illetve a minisztérium, hány hall­gató képzését finanszírozza az állam - mondta Kis Papp László. Az elveket az FTT ad hoc bi­zottsága dolgozza ki. Valószínűleg a felvételi keretszámok meghatározásánál mérvadó lesz, hogy az adott szakterületen milyen a végzet­tek elhelyezkedési esélye, hányan jelentkez­nek az adott szakra, hány oktató dolgozik az intézményben, milyen az egyetem, főiskola befogadóképessége. A tanácsban egyébként elvi álláspont született arról, hogy 1997-től át­lagosan öt százalékkal kell emelni a hallgatói létszámot. Ebbe azonban az egyetemeken, fő­iskolákon a jövőben induló felsőfokú (post secondary) szakképzésben résztvevőket is be­leértik. A pénzügyi tárcával ugyancsak tisztázni kell, hogy a jövőben milyen plusz forrásokhoz juthat a felsőoktatás - folytatta Kis Papp. A hallgatói létszám növekedéséből származna a plusz támogatás egy része. Az előzetes megál­lapodások szerint ez mintegy ötmilliárdos többletköltséget jelentene az államnak. Az egyetemek, főiskolák a jövőben kutatás­ra is kiemelt támogatást kapnának: 1997-ben 2-2,5 milliárd forint közötti összeget. Ez jóval több, mint amennyit eddig az állam a felsőok­tatási kutatásokra, fejlesztésekre szánt, hiszen az idén is mindössze 170 millió forintot osztot­tak szét erre a célra. Minőségi bérfejlesztésre hatmilliárd? A felsőoktatási dolgozók minőségi bérfejlesz­tése ugyancsak többletforrásokat igényel. A béremelés egyik formája az új, tíz osztályos közalkalmazotti bértábla bevezetése lenne, amelynek megalkotásáról már elvi megállapo­dás született a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsában. Az FDSZ már kez­deményezte a KIÉT összehívását, s a tárgyalá­sok megkezdését. Az új bértábla felső kategó­riáiba természetesen elsősorban a magasan kvalifikált (doktori fokozattal rendelkező, ha­bilitált) felsőoktatási dolgozókat sorolnák. Kis Papp szerint a nem oktató felsőoktatási dolgo­zók bérfejlesztéséről is gondoskodni kellene, mégpedig úgy, hogy eleve magasabb bérkate­góriába léphessen az, aki a felsőoktatási szfé­rában dolgozik. Az FDSZ mindezeken túl egy ötfokozatú felsőoktatási pótlékrendszer bevezetését is tá­mogatja, amelynek legalsó kategóriájába a fő­iskolai tanársegédek, a legfelsőbe pedig az egyetemi professzorok tartoznának. Végül a minőségi munka elismerésére egy mozgóbér­rendszert is ki kellene dolgozni - vélekedik a szakszervezet. Az FDSZ számításai szerint egyébként a felsőoktatási bérfejlesztés 1997- ben hatmilliárd forintot igényelne. A szakszer­vezet ugyanakkor még arról sem mondott le, hogy az ötfokozatú pótlékrendszert már az idén bevezessék - hangsúlyozta Kis Papp. Lesz-e szeptembertől új tandíjrendelet? A törvénymódosításhoz kapcsolódóan számos jogszabályt kell még megalkotni. A legsürge­tőbb feladat a hallgatói juttatásokról és téríté­sekről, illetve a tandíjról szóló rendelet módo­sítása. Ennek előkészítését ugyancsak a szak­tárca kezdeményezésére megalakult szakmai bizottság - amelyben a Magyar Rektori, illetve Főigazgatói Konferencia, az Országos Akkreditációs Bizottság, a hallgatói szerveze­tek, illetve a Felsőoktatási Dolgozók Szakszer­vezete is képviselteti magát - végezné. Kis Papp László elmondta: az FDSZ a hallgatói juttatások és térítések rendszerével kapcsolat­ban egyetért a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének (HÖKOSZ) álláspontjá­val, s támogatja elképzeléseiket. Eszerint tan­díjat csak a rossz tanulóknak kellene fizetniük, a jó tanulók pedig ösztöndíjat kapnának. Ugyanakkor lényeges az is, hogy anyagi helyzete miatt senki ne maradjon ki a felsőok­tatásból, azaz szociális támogatással, illetve különböző kompenzációs formákkal segítsék a rászorulókat. Hamarosan megalakul az a kom­penzációs bizottság, amely a hallgatók támoga­tására felhasználható költségvetésen kívüli pénzforrásokat keresi meg, s azokról informá­ciókat nyújt az érintetteknek. Az FDSZ is részt kíván venni a bizottság munkájában - hangsú­lyozta Kis Papp. A szakszervezet szerint a sze­gény, ámde tehetséges diákok támogatásának egyik lehetséges formája, hogy a vállalatok, önkormányzatok - azaz a felhasználói szféra - ösztöndíjakat ajánljanak fel. Az új tandíjrendelet az idő szűkössége mi­att azonban valószínűleg már csak 1997-ben léphet életbe - vélekedik az FDSZ elnöke. A tandíjrendeleten túl ugyancsak sürgős egyebek mellett a közalkalmazottak jogállásá­ról szóló törvény módosítása az új fizetési osz­tályok létesítéséhez, a felsőoktatási pótlékok­ról szóló miniszteri rendelet módosítása az új pótlékrendszer bevezetéséhez, illetve az orszá­gos kreditrendszerről, a Felsőoktatási és Tudo­mányos Tanács működéséről, az akkreditá­­cióról szóló rendeletek megalkotása - fejezte be Kis Papp László. Udvardi Judit Fotó: Isza Ferenc 1996. MÁJUS 30.

Next