A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-11-07 / 18. szám
A Közgáz még habozik, de BESZ lesz A módosított felsőoktatási törvény szerint egyetemnek, főiskolának két év múlva csak azok a felsőoktatási intézmények mondhatják magukat, amelyek több tudományterületen, karon, illetve szakon oktatnak. Ehhez azonban szükség van az intézmények társulására, integrációjára, hiszen ma csak igen kevesen felelnek meg ennek a kritériumnak. A „násztól” azonban sokan félnek, mert nem tudják, mit tartogat számukra. A Budapesti Egyetemi Szövetség (BESZ) esetében az egyik lehetséges tagintézmény, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem az utolsó pillanatban lépett vissza a társulástól.lalna magában: a Budapesti Műszaki, az Állatorvos-tudományi, illetve a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemet. A BESZ már 1993 óta működött laza társulási formában, s kezdetben öt fővárosi intézmény volt a tagja. Először az Államigazgatási Főiskola lépett ki, majd - a pályázat beadása előtt közvetlenül - a Közgáz mondott nemet a „házasságra”. Az így meggyengült BESZ-t - igaz, hosszas vita után - mégis támogatásra méltónak találták az illetékesek. Több felsőoktatási szakember azonban kétségesnek tartja, működőképes lesz-e a szövetség, hiszen az három, egymástól meglehetősen messze eső tudományterületet ölelne át. ■4 • J AsA nak megterhelése, hiszen olyan területről van szó, amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Jónéhány közgazdász-hallgató úgy tartja, a BESZ- ben intézményük az ő versenytársaikat is képezné, s ezért nem helyeslik az együttműködést. Többen éppen a Műegyetemmel nincsenek kibékülve, félnek attól, hogy a Közgáznál lényegesen nagyobb intézmény „bekebelezné” egyetemünket, illetve úgy látják: a BME katonásabb, poroszosabb vezetési és oktatási stílusa tönkretenné a Közgáz liberálisabb, szabadabb légkörét. Nem jutott idő a tárgyalásra Persze az együttműködés előnyeire, hátrányaira vonatkozó kérdések jó része - éppen az idő hiánya miatt - megválaszolatlanul maradt. Tisztázatlan, milyen konkrét előnyökkel járna a Közgáz számára a szövetség, használhatnák-e a többi tagintézmény infrastruktúráját, mit kellene nekik nyújtaniuk, és még sorolhatnánk. Mészáros Tamás szerint - éppen azért, mert a problémák többoldalú megvitatására nem maradt idő - az intézmény vezetősége a rövid távú érdekek alapján döntött. Az illetékesek leginkább azt tartották szem előtt, megvalósítható-e az integrációs támogatás nélkül az óhajtott infrastrukturális fejlesztés a Közgázon. Úgy tűnt, igen, s így már nem volt annyira fontos igent mondani a BESZ-re. 1996. NOVEMBER 7. A csonka BESZ is kap támogatást Az intézmények integrációját a kormányzat mintegy 30 milliárd forinttal kívánja segíteni, s ezt pályázati úton osztanák szét. Az első pályázat - amelyet a Felsőoktatási Fejlesztési Alap (FEFA) keretében hirdettek meg - nemrégiben zárult le. A frigyre lépni kívánó egyetemeknek, főiskoláknak beadványukban bizonyítaniuk kellett, hogy az együttműködés valóban szakmai és gazdasági előnyökkel jár, illetve a szövetség ésszerű földrajzi távolságot ölel át. Ez lehet ugyanis a garancia arra, hogy később az intézmények valóban egyetlen egyetemmé vagy főiskolává tudnak majd összeolvadni. Az „előminősítőnek” is nevezhető pályázatra 49 intézmény 17 tervet adott be, amelyből nyolcat talált támogatásra méltónak a FEFA kuratóriuma és a művelődési tárca. A nyertesek - első körben - maximum 300 millió forintos támogatást kaphatnak, s meghívást a többi pályázatra. A pályázók között volt a Budapesti Egyetemi Szövetség is, amely három intézményt fog Érvekt a házasság ellen Mészáros Tamás, a Közgáz rektorhelyettese BESZ-pártinak vallja magát. Mint mondta, mindent megtett azért, hogy tető alá hozzák a frigyet, ez azonban - legalábbis egyelőre - nem sikerült. A sikertelenség okát elsősorban abban látja, hogy kevés volt az idő a tájékozódásra, a leendő társintézményekkel való tárgyalásra, a felmerülő kérdések tisztázására. Az egyetem vezetősége Mészáros szerint több okból mondott nemet az együttműködésre. Sokan az intézmény eddigi jó pozícióját féltették. Kétségtelen, hogy a Közgáz jó hírű, külföldön is elismert egyetem, ahol évek óta többszörös a túljelentkezés. Az oktatási reformokat már a nyolcvanas években végrehajtották, s fokozatosan kialakították a nemzetközi normáknak is megfelelő tantervet. A vezetők egy része attól tart, a szövetségbe való belépés után a sikereikben a többiek is osztoznának, illetve az önállóság feladásával esetleg az a veszély fenyegetne, hogy megtorpanhat az egyetem eddigi fejlődése. Mások szerint a szövetségbe való belépés után ugrásszerűen megnőne a Közgáz oktatói Mi lesz a Közgáz sorsa? A Közgázon nemrégiben stratégiai munkacsoport alakult, amelynek feladta, hogy megvizsgálja az intézmény integrációjának, illetve önállóságának lehetőségeit. Javaslataikat várhatóan tavaszra teszik le az asztalra. Lehetséges társulási alternatívának látszik a budapesti gazdasági főiskolákkal (Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola) való frigy. Hátránya az lenne, hogy - noha a többkarúság megvalósulna, hiszen főiskolai és egyetemi karok is lennének - a felsőoktatási törvény által előírt több tudományterületen folyó oktatást nem teljesítené a szövetség. Szóba került az ELTE-vel való „házasság” is. Ennek létjogosultságát erősíti az a tény, hogy a Közgáz diákjai közül már most is sokan hallgatnak át a jogi karra, s viszont. A BESZ-be való belépés továbbra is lehetséges választás, hiszen még mindig nem késő igent mondani az eddigi „kérőknek”. A negyedik alternatíva az önállóság megőrzése. Kérdés azonban, a felsőoktatási törvény módosítása nélkül ez mennyire lesz keresztülvihető, merthogy így nem teljesítené az intézmény az egyetemmel szemben támasztott követelményeket. Az sem biztos, hogy a magára maradt Közgáz, mint egyetlen tudományterület specialistája, állni tudja-e majd a versenyt a hasonló területre (is) szakosodott alapítványi és magánintézményekkel, illetve az integrált egyetemeken beindított gazdasági képzésekkel. Udvardi Judit