A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-12-05 / 20. szám
Lépések a katasztrófamegelőzés felé Líbiában Médiával jól felszerelt világban élünk ma, rádiót hallgatunk, tévét nézünk vagy újságot olvasunk hetente vagy akár naponta. Többek között katasztrófákról, s arról, hogy ezek hogyan teszik tönkre világunk struktúráját, a természetes és épített környezetet, hogyan ölnek és sebeznek meg embereket, lehetetlenné téve, hogy azok jólétben éljenek, s hogyan okoznak az egész világnak jelentős gazdasági instabilitást. A természeti katasztrófákat, háborúkat és etnikai konfliktusokat vizsgálva megfigyelhetjük, hogyan felejti el a világ azonnal az áldozatok és menekültek tömegeit, mihelyt a katasztrófa direkt csapása véget ér. Olyan jelenség ez, amelytől a fejlődő országok szenvednek a leginkább, de néha még a fejlett országok sem tudják jól kezelni, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Vitathatatlan, hogy szegénységükből adódó szenvedéseik mellett a szegény rétegek katasztrófák esetén sokkal sérülékenyebbek, a szegényeknek kevesebb lehetőségük van a maguk védelmére, a biztonságosabb helyre költözésre. A katasztrófák idején a nemzetközi csoportok gyakran jelentős szerepet töltenek be a segítségnyújtásban, a túlélők elszállásolásában, menekülttáborok létesítésében (ahol az elköltött jelentős összegek sem elengendők, a gazdaságtalan felhasználás és a megfelelő tervezés hiánya miatt). A helyi erőforrások mellőzése és a katasztrófa utáni tervezési stratégiák teljes hiánya miatt valójában sohasem fejeződik be egy-egy ilyen akció, így a túlélőkből a fertőző betegségek, a szociális katasztrófák és a szolgáltatások hiánya miatt a menekülttáborok túlélői lettek. Líbia a világ azon országai közé tartozik, amely sohasem kerülhette el a katasztrófákat, és valószínűleg a jövőben sem tudja, amint azt az alábbi adatok mutatják. Líbia Észak-Afrika középső részén fekszik, északon a Földközi-tenger, keleten Egyiptom és Szudán, délen Nigéria és Csád, nyugaton pedig Tunézia és Algéria határolja. Líbia körülbelül 2000 km-es tengerparti sávval rendelkezik, területe csaknem 2 000 000 km 2. Ez a negyedik legnagyobb afrikai ország. Líbia egész területe Németország, Franciaország, Hollandia és Skandinávia együttes területével egyezik meg. Az ország neveként már a legkorábbi történeti források is Líbiát használták az ország jelenlegi területének megjelölésére, ami mindig elég homogén volt: a népesség arab, nyugaton néhány berber csoporttal. Az államvallás az iszlám, az ország hivatalos nyelve az arab. Líbiában az olajkitermelés a hatvanas években nagy bevételt jelentett az akkor még szegény ország gazdaságának. Ekkor születtek az ötletek a népesség (nomádok) letelepítésének különböző módjaira, célul tűzve ki azok szociális és gazdasági erejének növelését, és megmutatva az ország politikai erejét ezeken az új településeken keresztül is. A települések tervezését politikai és adminisztratív eszközökkel határozták el a hetvenes években, amit a nehézipar intenzív fejlesztése kísért a tengerparti sávokon. Ebben az időben az országban nem volt helyi születésű, képzett értelmiség, különösen a mérnökök, tervezők és építészek körében hiányzott ez, így nem lehetett az idegen programok adaptálásához szükséges vizsgálatokat elvégezni. Emiatt a településtervezés és az építészeti tervezés a javasolt európai rendszerek szerint folyt, ami nem felelt meg a helyi követelményeknek, és nem vizsgálták a katasztrófák bekövetkezésének eshetőségeit az új települések mentén. A közelmúltban egy lehetséges katasztrófa-veszélyes területet találtak a tengerpart mentén (földrengések, tengeráradások, robbanások gázvezetékek mentén, olajkikötőkben, erőművekben, ivóvíztartalékok szennyeződése és különböző szerkezetek, műtárgyak sérülése). Ez sürgős tervezési stratégiát igényel, amire az ország nincsen felkészülve. Emellett a meglévő települések és műtárgyak több mint 90 százaléka rossz állapotban van, sérülékeny. A szolgáltatások helyzete egyre romlik a Líbiát érintő embargó miatt, továbbá a szomszédos országokból beáramló migráció is növeli a szociális problémákat. Célom katasztrófa-megelőző és -csökkentő alternatívák és intézkedések kidolgozása, melyeket katasztrófák kirobbanása előtti időben, annak elhárításakor és a katasztrófát követő periódusokban lehetne alkalmazni. A módszer az egész világon korábban alkalmazott tervezési stratégiák pozitív és negatív tanulságain alapszik, vizsgálva, hogyan tudnánk elkerülni ugyanazon hibák ismétlését. Ezt tervezési alternatívák, áttelepítési rendszer kidolgozásával, a külföldi segítségtől való függőség csökkentésével és a helyi erőforrások teljes kihasználásával érhetjük el. Ali Sasi Issa oki, építészmérnök 6 - 1M 1996. DECEMBER 5. Időzített szerelem Sodor a szél Hideg a tél Ketyeg az óra és csak másfél óra O, Szerelem! Nem elég az idő, hogy remegjenek az ajkaid Nem elég több század, hogy engem öleljenek karjaid Az élet se elég, hogy beléd szeressek Az alvás sem elég hogy veled álmodjak és csak másfél óra Együtt ismertelek az órával Akár a rózsa vagy az angyal Vagy a sellőlány a hullámokkal hirtelen te édesem Veled hullámzott a szívem A szemed tengerében utazott a lelkem és csak másfél óra Egész évet várakoztam Paradicsom virágát nézegettem Mindig a szépségedet... leskelődtem A kerítés előtt álldogáltam A szerelmedet magamban rejtegettem De egyszerre derült ki, mit kívántunk És éreztünk egymás iránt Elmondtuk egymásnak, amit titkoltunk És a boldogságba süllyedtünk De csak másfél óra Te lettél a lelkem, amiben élek Te lettél az élet, amibeférek Te vagy nekem O, Szerelmem Akit eddig én kerestem Akire mindig vágyakoztam. Sok helyen kerestem a boldogságot Sok idő eltelt... amíg láttam a holdat. Álljon meg az óra rohanása lassú legyen a szív dobogása mert csak másfél óra O, Szerelmem Virrasztás az éjjel nélküled ám, gyönyörű az éjszaka és jó veled Te csillagom, te kedvesem Újból virágzott az életem. A szád mezében én olvadok amire mindig szomjazok. Megalkuszom... mert veled álmodom és ébredek De csak másfél óra Végül is maradjon a tél és az „edzés” maradjon a szerelmi lélegzés maradjon az éjszaka meg az „anya ” hogy legyen hosszú a találka. Rólad írtam ezt a verset Neked ajándékozom, hogy örökké legyen a szerelmünk emléke mert nemcsak másfél óra Minek a szerelembe az Óra? Abdulghani Al-Sabri