A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-02-01 / 1. szám
Aki vizsgázni akart, fizetett A „leckekönyv vagy tandíj?" dilemmában eddig a fizetés alól fel nem mentett hallgatók 60 százaléka döntött a kötelezettség mellett, 58 millió forinttal gyarapítva - átmenetileg - az egyetem kasszáját. A lanyha fizetési kedvet a vizsgaidőszak elejére kitűzött ultimátum élénkítette fel, szinte minden hallgató decemberben vagy január elején perkálta le egy összegben a 10 ezer forintot. A hallgatók nem tehettek mást, aki vizsgázni akart, fizetnie kellett. Ez alól csak az egyetemisták 20 százaléka mentesülhetett, a köztársasági ösztöndíjasok, a doktoranduszok, a demonstrátorok és a tanulmányi eredményeik alapján kiválasztott kevesek. Szociális alapon nem lehetett felmentést kérni, de nem ússzák meg a fizetést azok sem, akik nem teljesítették a vizsgázásra bocsátás feltételeit, vagy elhalasztották vizsgáikat. A tanulmányok újrakezdéséhez ugyanis szükség lesz a befizetett tandíj igazolására. Babinka Pálné, az egyetem gazdasági osztályának vezetője elmondta: az összegből nem adhatnak kedvezményt, a havi 2 ezer forintot ugyanis nem az intézmény, hanem a törvény határozta meg. Arra ugyan lenne lehetőség, hogy a tandíjat az ösztöndíjból vonják le, ehhez azonban a hallgatói képviselettel kellene megegyezni, s ez eddig nem sikerült. Eddig a hallgatók csaknem kétharmada törlesztette öthavi tandíját, a pontos adatokra azonban még várni kell. Az arány várhatóan már nem módosul jelentősen, ugyanis aki vizsgázni akart, valószínűleg már befizette a 10 ezer forintot. A gazdasági osztályhoz beérkezett összeg - majdnem 60 millió forint - nem az intézmény költségvetését gyarapítja, a tavalyi év tandíjaival - s ebbe a január is beletartozik - a Pénzügyminisztérium rendelkezik. A második félévtől a hallgatók már az egyetem költségvetését gyarapítják a befizetett összegekkel. H. Z. 1996. FEBRUÁR 1. Nem emelkedik az ösztöndíj Az ösztöndíjak rendszerében és mértékében sem lesz változás a tavalyi évhez képest - tudtuk meg Molnár Szabolcstól, a hallgatói önkormányzat elnökétől. JAA - 5 Mondd, te kit választanál? Lezárult az integráció első szakasza A Műegyetem ugyan már hónapokkal ezelőtt elkötelezte magát a Budapesti Egyetemi Szövetség (BESZ) oldalán, ám a többi felsőoktatási intézménynek is döntenie kellett január 20-ig, hogy kíván-e frigyre lépni, és ha igen, kivel. Mindez a felsőoktatás fejlesztéséről szóló, tavaly megszavazott országgyűlési határozatból következik, amely a képzési színvonal emelésének, illetve a hallgatói létszám növelésének egyik útját az intézmények integrációjában vélte felfedezni. Egy-két évvel ezelőtt a felsőoktatási intézmények jórésze hallani sem akart efféle házasságról, noha már akkor is sokan hangoztatták, hogy így olcsóbbá tehető a működés. Tavaly nyáron azonban az egyetemek és főiskolák vezetői kénytelenek voltak lejjebb adni a rátartiságból, mert világossá vált: ha marad a jelenlegi struktúra, akkor - a Bokros-csomag jóvoltából - az elsőt egy újabb elbocsátási hullám követheti, méghozzá rövid időn belül. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) a nyár elején kidolgozott egy tervet az integrációra, amelyet a pénzügyminiszter, később pedig az új kultuszminiszter is elfogadhatónak talált. A lehetséges variációk közül várhatóan az a forma terjed majd el, amelynek során több intézmény - a BESZ- hez hasonlóan - szövetséget hoz létre. Ebben a formációban valamennyi tag adminisztratív és gazdasági irányítása egységes lesz, maga a szövetség pedig felsőoktatási intézményi státusszal rendelkezik. Ebből adódóan a költségvetés is egy intézményként kezeli a szövetséget, amelynek belső szenátusa dönt a pénzek elosztásáról. Frenyó V. László, az MRK elnöke érdeklődésünkre elmondta: az egyetemek és főiskolák költségvetésében nincs pénz a társulások létrejöttének támogatására. Ezért aztán kormányzati segítséggel 50 millió dolláros világbanki kölcsön finanszírozza majd az integrációt. Ezenkívül a művelődési tárca 1,3 milliárd forintot, a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap pedig további 900 millió forintot szán erre a célra. Frenyó V. László szerint az így összegyűlő pénz arra elég lesz, hogy 1997 szeptemberétől elkezdhessék működésüket az új integratív egységek, de a folyamatos üzembentartáshoz újabb összegeket kell majd felkutatni. Kérdésünkre, hogy miként alakulhat a főváros felsőoktatási térképe, a rektori konferencia elnöke úgy vélte: könnyen elképzelhető, hogy a már megalakult BESZ és a várhatóan önállóan megmaradó ELTE lefedi a terepet. Az ELTE önmagában is az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, s mint igen, nincs igazán szüksége partnerekre. B. K. Az egy főre megállapított állami normatíva nem nőtt az idén, a központi költségvetés továbbra is 65 ezer forintot ad évente egy hallgató tanulmányaira. A Műegyetemen az állami normatívák teljes összegéből 22 százalék jut a szociális alapon pályázó hallgatók támogatására, a keret 3 százalékából a kiemelt ösztöndíjasok jutattását finanszírozzák, a fennmaradt 75 százalékot pedig az ösztöndíjalapra fordítják. Ebből a pénzből a hallgatók fele-háromnegyede részesülhet, a juttatás ugyanis nem kötelező. A hagyományos rendszerben az arra érdemesek kiválasztása a tanulmányi eredménytől függ, az ösztöndíjindexet az elért jegyek átlagából számítják ki. A kreditrendszerben az ösztöndíjindex a jegyeken kívül a tantárgyak kreditpontszámát is tartalmazza, nehézségük alapján súlyozva az eredményeket. Az ösztöndíjindexek összevetésénél a hallgatókat karonként olyan csoportokba osztják, ahol azonos követelmények szerint kell teljesíteniük, így nem esnek azonos elbírálás alá az első évfolyamosok, illetve a végzősök. Ez a rendszer eddig bevált, a változtatást semmi sem indokolja - közölte Molnár. Akinek az eredményei alapján ösztöndíj jár, minimum 2 ezer forintot kap havonta. A maximum-érték a rendelkezésre álló pénz és az átlagok függvényében változik, általában körülbelül 13 ezer forintot tehetnek zsebre a jobbak. A HÖK-elnök elmondta: a nagyobb összegben reménykedők ne várakozásaikhoz igazítsák kiadásaikat, az állami normatíva ugyanis nem emelkedett az idén, így nem nő az ösztöndíjak értéke sem. A juttatások emelésének másik módja az ösztöndíjasok számának csökkentése lenne, erről azonban nem lehet szó, az intézmény hallgatóinak negyede még így sem kap semmiféle juttatást. Bár pénzügyileg talán egyszerűbb lenne, mégsem tervezik idén a tandíjak levonását az ösztöndíjakból, ez az „árukapcsolás” ugyanis nem igazán etikus - jelentette ki az elnök. Egyébként is nehezen lehetne megoldani, mert az összevonáshoz minden egyes hallgató engedélyére szükség lenne. Azoktól a hallgatóktól pedig, akik semmlyen jutattásban nem részesülnek, bajos lenne levonni a tandíjat. Haszán Zoltán