A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)

1996-02-01 / 1. szám

Aki vizsgázni akart, fizetett A „leckekönyv vagy tandíj?" dilemmában eddig a fizetés alól fel nem mentett hallgatók 60 százaléka döntött a kötelezettség mellett, 58 millió forinttal gyarapítva - átmenetileg - az egyetem kasszáját. A lanyha fizetési kedvet a vizsgaidőszak ele­jére kitűzött ultimátum élénkítette fel, szin­te minden hallgató decemberben vagy janu­ár elején perkálta le egy összegben a 10 ezer forintot. A hallgatók nem tehettek mást, aki vizsgázni akart, fizetnie kellett. Ez alól csak az egyetemisták 20 százaléka mentesülhe­tett, a köztársasági ösztöndíjasok, a dok­­toranduszok, a demonstrátorok és a tanul­mányi eredményeik alapján kiválasztott ke­vesek. Szociális alapon nem lehetett fel­mentést kérni, de nem ússzák meg a fizetést azok sem, akik nem teljesítették a vizsgá­zásra bocsátás feltételeit, vagy elhalasztot­ták vizsgáikat. A tanulmányok újrakezdésé­hez ugyanis szükség lesz a befizetett tandíj igazolására. Babinka Pálné, az egyetem gazdasági osz­tályának vezetője elmondta: az összegből nem adhatnak kedvezményt, a havi 2 ezer fo­rintot ugyanis nem az intézmény, hanem a törvény határozta meg. Arra ugyan lenne le­hetőség, hogy a tandíjat az ösztöndíjból von­ják le, ehhez azonban a hallgatói képviselet­tel kellene megegyezni, s ez eddig nem sike­rült. Eddig a hallgatók csaknem kétharmada törlesztette öthavi tandíját, a pontos adatok­ra azonban még várni kell. Az arány várható­an már nem módosul jelentősen, ugyanis aki vizsgázni akart, valószínűleg már befizette a 10 ezer forintot. A gazdasági osztályhoz be­érkezett összeg - majdnem 60 millió forint - nem az intézmény költségvetését gyarapítja, a tavalyi év tandíjaival - s ebbe a január is be­letartozik - a Pénzügyminisztérium rendel­kezik. A második félévtől a hallgatók már az egyetem költségvetését gyarapítják a befize­tett összegekkel. H. Z. 1996. FEBRUÁR 1. Nem emelkedik az ösztöndíj Az ösztöndíjak rendszerében és mértékében sem lesz vál­tozás a tavalyi évhez képest - tudtuk meg Molnár Szabolcs­­tól, a hallgatói önkormány­zat elnökétől. J­AA - 5 Mondd, te kit választanál? Lezárult az integráció első szakasza A Műegyetem ugyan már hónapokkal ezelőtt elkötelezte magát a Bu­dapesti Egyetemi Szövetség (BESZ) oldalán, ám a többi felsőoktatási intézménynek is döntenie kellett január 20-ig, hogy kíván-e frigyre lépni, és ha igen, kivel. Mindez a felsőoktatás fejlesztéséről szóló, ta­valy megszavazott országgyűlési határozatból következik, amely a képzési színvonal emelésének, illetve a hallgatói létszám növelésének egyik útját az intézmények integrációjában vélte felfedezni. Egy-két évvel ezelőtt a felsőoktatási intéz­mények jórésze hallani sem akart efféle há­zasságról, noha már akkor is sokan hangoz­tatták, hogy így olcsóbbá tehető a működés. Tavaly nyáron azonban az egyetemek és főis­kolák vezetői kénytelenek voltak lejjebb adni a rátartiságból, mert világossá vált: ha marad a jelenlegi struktúra, akkor - a Bokros-cso­mag jóvoltából - az elsőt egy újabb elbocsá­tási hullám követheti, méghozzá rövid időn belül. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) a nyár elején kidolgozott egy tervet az integrációra, amelyet a pénzügyminiszter, később pedig az új kultuszminiszter is elfo­gadhatónak talált. A lehetséges variációk kö­zül várhatóan az a forma terjed majd el, amelynek során több intézmény - a BESZ- hez hasonlóan - szövetséget hoz létre. Eb­ben a formációban valamennyi tag admi­nisztratív és gazdasági irányítása egységes lesz, maga a szövetség pedig felsőoktatási in­tézményi státusszal rendelkezik. Ebből adó­dóan a költségvetés is egy intézményként ke­zeli a szövetséget, amelynek belső szenátusa dönt a pénzek elosztásáról. Frenyó V. László, az MRK elnöke érdek­lődésünkre elmondta: az egyetemek és főis­kolák költségvetésében nincs pénz a társu­lások létrejöttének támogatására. Ezért az­tán kormányzati segítséggel 50 millió dollá­ros világbanki kölcsön finanszírozza majd az integrációt. Ezenkívül a művelődési tár­ca 1,3 milliárd forintot, a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap pedig továb­bi 900 millió forintot szán erre a célra. Frenyó V. László szerint az így összegyűlő pénz arra elég lesz, hogy 1997 szeptemberé­től elkezdhessék működésüket az új integ­­ratív egységek, de a folyamatos üzemben­­tartáshoz újabb összegeket kell majd felku­tatni. Kérdésünkre, hogy miként alakulhat a főváros felsőoktatási térképe, a rektori kon­ferencia elnöke úgy vélte: könnyen elképzel­hető, hogy a már megalakult BESZ és a vár­hatóan önállóan megmaradó ELTE lefedi a terepet. Az ELTE önmagában is az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, s mint igen, nincs igazán szüksége partnerekre. B. K. Az egy főre megállapított állami normatíva nem nőtt az idén, a központi költségvetés továbbra is 65 ezer forintot ad évente egy hallgató tanulmányaira. A Műegyetemen az állami normatívák teljes összegéből 22 százalék jut a szociális alapon pályázó hall­gatók támogatására, a keret 3 százalékából a kiemelt ösztöndíjasok jutattását finanszí­rozzák, a fennmaradt 75 százalékot pedig az ösztöndíjalapra fordítják. Ebből a pénz­ből a hallgatók fele-háromnegyede része­sülhet, a juttatás ugyanis nem kötelező. A hagyományos rendszerben az arra érdeme­sek kiválasztása a tanulmányi eredménytől függ, az ösztöndíjindexet az elért jegyek át­lagából számítják ki. A kreditrendszerben az ösztöndíjindex a jegyeken kívül a tantár­gyak kreditpontszámát is tartalmazza, ne­hézségük alapján súlyozva az eredménye­ket. Az ösztöndíjindexek összevetésénél a hallgatókat karonként olyan csoportokba osztják, ahol azonos követelmények szerint kell teljesíteniük, így nem esnek azonos el­bírálás alá az első évfolyamosok, illetve a végzősök. Ez a rendszer eddig bevált, a vál­toztatást semmi sem indokolja - közölte Molnár. Akinek az eredményei alapján ösztöndíj jár, minimum 2 ezer forintot kap havonta. A maximum-érték a rendelkezésre álló pénz és az átlagok függvényében változik, általában körülbelül 13 ezer forintot tehetnek zsebre a jobbak. A HÖK-elnök elmondta: a nagyobb összegben reménykedők ne várakozásaik­hoz igazítsák kiadásaikat, az állami normatí­va ugyanis nem emelkedett az idén, így nem nő az ösztöndíjak értéke sem. A juttatások emelésének másik módja az ösztöndíjasok számának csökkentése lenne, erről azonban nem lehet szó, az intézmény hallgatóinak negyede még így sem kap semmiféle jutta­tást. Bár pénzügyileg talán egyszerűbb lenne, mégsem tervezik idén a tandíjak levonását az ösztöndíjakból, ez az „árukapcsolás” ugyanis nem igazán etikus - jelentette ki az elnök. Egyébként is nehezen lehetne megoldani, mert az összevonáshoz minden egyes hallga­tó engedélyére szükség lenne. Azoktól a hallgatóktól pedig, akik semmlyen jutattás­­ban nem részesülnek, bajos lenne levonni a tandíjat. Haszán Zoltán

Next