A Jövő Mérnöke, 1997 (44. évfolyam, 1-17. szám)

1997-01-23 / 1. szám

A tandíj origója a hallgatói normatíva lesz, ez jelenleg 65 ezer forint. A havonta fizeten­dő összeget a normatívához viszonyítva ma­ximálta a rendelet, tíz százalékra sarcolják a hallgatókat. Tehát 6500 forint lesz a felső ha­tár, amelyet az intézmények még büntetlenül szedhetnek. A tandíj lehet magasabb is, akár a 6500 forint kétszerese, de a ráadás fejében az intézményeknek diákmunkát kell biztosí­taniuk a hallgatóknak, már ha az egyetemis­ta igényli. (Ez a rendelet legvitatottabb pont­ja, finomításán a jogszabály szeptemberi el­fogadása óta dolgoznak.) Dinya László, a művelődési tárca felsőok­tatásért felelős államtitkára a jelentős eme­lésről elmondta: az intézmény csak annak tu­datában növelheti a térítést, ha úgy találja, hogy nem tántorít el hallgatókat a jelentke­zéstől. Az elvek mellett az intézményeknek már csak azért is jól felfogott érdekük lesz a mértéktartás az emelésekben, mert ha el­vesztik hallgatóikat, nem kapják meg a diá­kok után járó normatív támogatást. Ez a veszteség 100-510 ezer forint lehet, képzéstől függően, egy diák után - adott reményt Dinya. A tandíjból befizetett összeg nem a mi­nisztériumot, hanem az intézményeket gaz­dagítja. További változtatások, hogy a tandíj­­mentességre vonatkozó eddigi húsz százalé­kos korlátozás megszűnik, kizárólag az intéz­mények vezetőségén múlik, hogy mekkora kört mentesít a fizetési kötelezettség alól. Az intézmény vezetőségének kezében lesz a döntés a szociális kedvezményekről is. A rendeletben szereplő vezérelv szerint kizáró­lag szociális okok miatt tehetséges hallgató nem maradhat ki a felsőoktatásból. Horn Gábor, a szabaddemokraták oktatáspolitiku­sa ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: tudomásul kellene már venni, hogy a felső­­oktatást a társadalom elitje „használja”, akik hozzá tudnak járulni a költségekhez, és ezt meg is kell tenniük a jövőben. Az ellenzékiek szerint a kormány körüli hatalmi elit arra tö­rekszik, hogy dinasztikussá tegye a felsőokta­tást, hiszen csak pénzen múlik ezután, hogy ki kerül be az egyetemre, főiskolára. Hiá­nyolják a magasabb térítésért járó kompen­zációt, hiszen az nem igazán csereszabatos, hogy a diákok többet dolgozhatnak ezentúl. A kompenzációs lehetőségeket hiányolja a legnagyobb egyetemi, főiskolai diákképvi­selet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) is. További gond a diákmunkával az is, hogy a hallgatók alkal­mazása miatt az intézményeknek közalkal­mazottaktól kéne megválniuk. Érdemes lesz viszont hajtani, az eddigi egységes tandíj ugyanis megszűnik, a tanulmányi eredmé­nyek alapján differenciálják majd a befize­tendő összeget. Persze, akik már bejutottak a műszaki oktatás szentélyébe, azok hátradől­hetnek. Ők továbbra is a kétezer forintot fi­zetik. Az új tandíjrendelet csak idén szep­tembertől lép életbe, de az új gólyák csak másodéves korukban fizetik majd a maga­sabb összeget. (Eredetileg 1998 januárjában lett volna a váltás, ekkor ugyanis már képet lehet kapni a tanulmányi eredményekről. Rosszmájúak szerint azonban 1998 tavaszán parlamenti választások lesznek, az ifjakat pe­dig nem kell feldühíteni a kétezer forintos helyett esetleg tizenhárom­ezer forintos tan­díjjal.) A rendelet szerint a hallgatók által befize­tett tandíjból, valamint a késedelmek, mu­lasztások miatt a diákokra rótt büntetések­ből a felsőoktatási intézmények működési ki­adásaira, fejlesztésekre, az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az intézmény kulturális, művészeti, sport- és diákszociális tevékeny­ségének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátá­sára lehet fordítani. Az egyetemet gazdagít­ják a kollégiumi térítési díjak is. Aki pedig nem fizet, és haladékot sem kap az intéz­ménytől, az a rendelet szerint a következő fél évre már nem iratkozhat be. Haszán Zoltán Már megint­­ még mindig. Azt, hogy tandíjat kell fizetni, most már majd' mindenki elfogad­ja, a vita a mértéken van. Igaz, emlékezhetünk még a MEFHOSZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége) október elsejei demonstrációjára, ahol összegyűltek mind a tan­díjellenesek, mintegy ötezren. A többségében nyugdíjas résztve­vők, vagy szélsőséges ellenzékiek jól odamondogattak a kor­mánynak, ejtettek néhány szót a tandíjról is, aztán hazamentek. A kormány meg nem vonta vissza az új tandíjrendeletet, ami alapján az eddigi évi húszezer forint helyett az oktatásért befize­tett összeg a 130 ezer forintot is elérheti. Ami talán jó hír, hogy e szisztémát csak felmenő rendszerben vezetik be, vagyis a je­lenlegi egyetemisták továbbra is a kétezer forintot fizetik majd. 1997. JANUÁR 23.

Next