A Jövő Mérnöke, 1997 (44. évfolyam, 1-17. szám)
1997-01-23 / 1. szám
ELŐDEINK A József Ipartanoda 150 éve Közel a Mérnöki Intézethez (Institutum Geometricum) Pesten, az „egyetem utca" másik végén 1846-ban ünnepi esemény zajlott: a József Ipartanoda, a Műegyetem elődintézetének megnyitója. Az ünnepség a tudományegyetem dísztermében volt, mivel az új intézet az egyetemi épület templom felé eső szárnyában kapott otthont. De használhatta az új intézet az egyetem könyvtárát, gyűjteményét, demonstrációs eszközeit. Ez abban az időben természetes volt. 1846 tavaszára készült el a Magyar Nemzet Múzeum is, és annak gazdag ásványgyűjteményét az egyetem, az új ipartanoda és a Mérnöki Intézet egyaránt használhatta oktatásában. Valójában az ipartanoda helyett a Mérnöki Intézet önállóságáért hangzott el a felszólalás az 1832/6. pozsonyi országgyűlésen, s e törekvést Széchenyi István erősen támogatta. Széchenyi cikkeket írt az önálló „Műegyetem” érdekében, még egyetemi épület-tervrajzokat is készíttetett, melyeket ma a Tudományos Akadémia levéltára őriz. A gyűjteményt Lipthay Sándor műegyetemi rektor állította össze és publikálta. Vállas Antal 1841-ben „Egy felállítandó Magyar Központi Műegyetemről” címmel jelentette meg könyvét. (Vállas Antal /1809- 1869/ a Mérnöki Intézet mennyiségtan tanára volt 1848-tól 59-ig.) Új tanszékek, új tárgyak halaszthatatlan létrejöttét sürgette; az új találmányok, mechanika, gőzerő. James Watt (1736-1819) műszaki szabadalmait figyelembe véve hirdette, hogy máris késésben vagyunk az oktatás terén. Minden törekvés, érv ellenére 1846. június 1-jén csak az ipartanoda létrejöttét engedélyezte a királyi rendelet. Széchenyi tárgyalt József nádorral is az önálló műegyetem érdekében, de az akkor már betegeskedő ember érdemlegesen nem tudott segíteni, így Széchenyi az ipartanoda elnevezési gondolatát - amely az ő nevét viselte volna - a nádorra hárította, azért is, mivel a nádorság 50. évfordulójának ünnepe ez időben kezdődött. Az ipartanoda ünnepi megnyitóján azonban Széchenyi részt vett titkára, Tasner Antal kíséretében. Az ipartanoda tanári állásainak pályázatait a tudományegyetemen bírálták el. Hivatalos kinevezést 1846 júniusában dr. Arenstein József, Mihálka Antal, Mayer Frigyes, Jubbál Károly, Conlegner Károly, majd 1847 őszén Sztoczek József, Nedtvich Károly és Engerth Vilmos nyert. Az igazgatót, Karácson Mihályt 1846-ban nevezték ki. „A pesti kir. ipartanoda a honi iparnak megfelelően 3 szakot foglal magában” - olvasható a megnyitóra kiadott tájékoztató füzetben a mezei gazdasági szak osztályait (itt gondolni kell az új gőzgépek megjelenésére); a kereskedelmi szak osztályait (melyek az iparüzleti írás, levelezés, behozatal, kivitel ismereteinek kérdése, nyelvismeret); a műtani osztályokat (erőműtan, gépészet, géprajz, építészet, beleértve a gazdasági épületek kérdését, és az „általános és mai vegytan” tárgyakat). A különböző iskolai előképzettségűek részére egyéves előkészítőt tartottak. Alig kétéves az ipartanoda, amikor reménykeltő új főhatóságtól érkeznek levelek. A zárópecsét körfelirata: „A Vallás és Közoktatási Miniszter Pecsétje 1848”, és az aláírás: B. Eötvös József. Az 1849/50-es tanévben azonban az ipartanoda földszinti termeit sebtiben hadikórházzá alakították. Az oktatás megszakadt és az értékes kísérleti eszközöket, mérőműszereket elcsomagolva a védett pincehelyiségbe zárták el. A szabadságharc után rögtön német elnevezést kapott az intézet: „K.k. Joseph Industrie Schule”. Az oktatás, ügyvezetés szintén német nyelven folyt, és az új igazgató, Lambert Mayer is csak ezen a nyelven értett. Természetesen a bizonyítványokat is német nyelven állították ki, csak a meglévő magyar nyelvű pecsét maradt a régi. A Mérnöki Intézet és a német elnevezésű ipartanoda összevonása 1850. szeptember 15- én történt. (Ekkor vált tulajdonképpen Műegyetemünk elődintézetévé az 1846-ban megnyílt József Ipartanoda). Említeni kell még, hogy az ipartanoda díjmentes népszerű előadásokat tartott vásár- és ünnepnapokon. A népszerű előadások az „iparűzők számára” 1953. október 30-tól Pesten zajlottak délelőttönként. Az egyesített intézet négy év után, 1845-ben költözködött a budai várterület Egyetemi Nyomda épülettömbjébe. 1856-ban technikai főiskola rangot ért el az egyesített intézet, melyet folyamatos, következetes munkával harcolt ki a tanári testület. A főiskolai rang természetesen új elnevezést és új pecsételő készítését vonta maga után: „K.k. Josephs-Polytechnikum”, mely továbbra is német nyelvezetű maradt. A pecsétnyomót ekkor nem ékesítették évszámmal, csak az új hely megjelölését „INOFEN” vésették a pecsétre. Ugyanez történt a könyvek tulajdonjogi bélyegzőjével is, az évszám azon sem szerepelt. 1862 nyarán, amikor Sztoczek József igazgatói kinevezéssel testületi ülést tartott, a nagy tekintélyű tanárokkal meghatározták az intézet elnevezését: „Kir. József Műegyetem”. Az intézet nevébe és a pecsét feliratába először került a „Műegyetem” szó. A pecsét feliratát évszámmal erősítették meg: „A Királyi József Műegyetem Pecsétje 1862”. De ismét Eötvös József segítségére volt szükség, hogy a „műegyetem” szó ne csak elnevezés legyen, hanem az intézmény valódi egyetemmé váljon. Legyen egyetemi értékű szervezeti szabályzat, szigorlati szabályzat, oklevél-kiadási jog. Ne kelljen az ifjúságnak egy évet külföldi egyetemre utazni oklevélszerzés miatt. Eötvös József kultuszminiszter terjesztette elő a megmásíthatatlan törvényjavaslatot, és így az 1871/72. tanévre a műegyetem elnyerte valódi egyetemi rangját. E tanévben történt az első rektori kinevezés is: a tisztséggel Sztoczek Józsefet, az intézet tiszteletreméltó tanárát bízták meg. Majd ismét tíz év kemény szervezőmunka, költségvetés, bérelt helyiségek után, új értékes tanerővel gazdagodva már egyetemi tanács teremtette meg az első önálló műegyetemi palota létrehozásának feltételeit. Az első műegyetemi épület Pesten épült fel, ismét közel a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahhoz a területhez, ahol valamikor elindult a Mérnöki Intézet. A Műegyetem történelmének alakulását Sztoczek József életútja példázza a legszembetűnőbben. A Mérnöki Intézet egykori hallgatója volt Sztoczek József, és 1844. június 28-án nyerte oklevelét. Az anyaintézetben maradva Petzelt József, a geometria és hidrotechnika tanára mellett tanársegéd lett. Tanárának könyvét 1845-ben németről magyarra fordította. A kir. József Ipartanoda tanára lett, és így megérte az intézet német elnevezését és a Mérnöki Intézetnek az ipartanodához való kapcsolását, az oklevélkiadási jog elvesztését. Aztán költözködés, az intézet Pestről Budára, majd ismét Pestre, szűkös költségvetés, oktatásra alkalmas, bérelt helyiségek. Sztoczek ismerte Széchenyit, 1858-tól részt vett az üléseken. Széchenyi másodelnöki tisztét a közgyűlés Sztoczekre ruházta annak halála után. 1861-ben már mint igazgató, a tanári testülettel együtt az intézet elnevezését Műegyetemmé nyilvánították, és elkezdték az egyetemi építkezés szervező munkáját. Eötvös József segítségével elnyerték végül is a valódi egyetemi rangot, a szigorlaton alapuló oklevélkiadási jogot az 1871/72. tanévben. Ez évben választották Sztoczek Józsefet az első rektori méltóság betöltésére. Megérhette, hogy 1882-ben műegyetemünk első önálló otthona a Múzeum körúton megnyílt. Tanártársai és hallgatói innen kísérték utolsó útjára 1890. május 11-én. „Addig, míg a magyar nemzetben a tudomány szeretete ki nem hűl; míg a tiszta erkölcs és hazafi jellem becsülése el nem enyészik; míg a serdülő nemzedékben a kegyelet jóakarói iránt ki nem hal, addig mindenütt Sztoczek József neve tisztelettel és áldással fog említtetni” - mondta róla Conlegner Károly az 1872/73-as tanévnyitón, emlékezve tanártársára, kivel egy emberéletnyi időt együtt tanított. Pedroni Emma Anna AA 1997. JANUÁR 23.