A Jövő Mérnöke, 1999 (46. évfolyam, 1-16. szám)

1999-02-10 / 1. szám

n jó hírrel illik kezdeni: a BME Orvosi Rendelőintézete megmaradt, működik, és a kiváló szakorvosok továbbra is ingyen látják el az egyetemi polgárokat. Hosszú és meglehetősen gyötrelmes privatizációs történet végére került pont, amikor az Univerzmed Kft. megnyerte rendelőintézet működtetésére kiírt közbeszerzési pályázatot. Dr. Pál Miklós, a kft. ügyvezetője októberben öt évig érvényes szerződést írt alá a Műegyetemmel. Az eddigi szakrendelések mind megmaradnak, sőt, bővül az orvosi szolgáltatások köre. A válla­­lt orvosok betegek nem sokat vettek észre belőle, de áldatlan háborúskodással, sőt, kisebb kegyéni tragédiákkal terhes időszak volt az elmúlt néhány év a műegyetemi rendelőben. A csatát azok az orvosok vívták, akik kényszerűség­ből két kft.-be tömörülve küzdöttek saját egzisz­tenciájukért, s eközben igyekeztek lelkiismerete­sen ellátni a betegeket. A belvillongások szinte törvényszerűek voltak, mert az egész magyar egészségügy egyik napról a másikra fenekestül fordult fel. 1995-ben - minden átmenet, minden előkészítő manőver nélkül - a társadalom­biztosí­tás pánikszerűen kimenekült a foglalkoztatás­egészségügyből. Megszűnt az üzemorvosok álla­mi finanszírozása, de a munkáltatókat egyúttal kormányrendelettel kötelezték a munkaegészség­ügyi kiadások fedezésére. Az orvosok ekkor vál­tak kényszervállalkozókká, de ez egyben arányta­lanul nagyobb jövedelemhez juttatta az üzemor­vosi kft.-t, mint a szakorvosi rendelőintézet dolgo­zóit. A BME-n az átlagosnál bonyolultabb volt a kép­let, itt ugyanis mind üzemorvosi, mind pedig szakorvosi ellátás létezett. A jól felszerelt rendelő­intézetet bármelyik egyetemi alkalmazott és hall­gató rendszeresen látogathatta. A régi, centrali­zált egészségügyi ellátás idején a műegyetemi rendelő a Tétényi úti kórház „fiókintézménye” volt, az itteni szakrendelések „kihelyezett szak­­rendelésnek” minősültek, az orvosok is a kórház alkalmazottai voltak. Az üzemorvosoknak a kórház azonnal felmon­dott 1995-ben, a szakrendelés viszont egy ideig megmaradhatott, mert a TB továbbra is fina­nszí­­rozta. Csakhogy a kórház a szakorvosokat sem óhajtotta tovább alkalmazni. Az egyetemre hárult volna nemcsak a kötelezően előírt munkaegész­ségügyi ellátás, de az egyetemi polgárok által megszokott és igényelt szakorvosi rendelés is, amire viszont nem volt fedezet. Ilyen előzmények után alakult meg az egyetemen a két kft., az Uni­verzmed, amely a járóbetegeket ellátó szakorvo­sokat tömörítette, s a Medkorrekt, amely az üzemorvosi feladatokat vitte tovább - ez utóbbi mellesleg családorvosi szolgáltatást is nyújtott mindazon pácienseknek, akik náluk adták le TB- kártyájukat. 1995-96-ban az Univerzmed átvette az immár Szent Imre névre keresztelt kórház szakellátási feladatait, és 1997 januárjától az OEP közvetlen finanszírozásában működtette a szakrendelése­ket (ez annyit jelentett, hogy bonyolult pontrend­szer alapján az orvosok megkapták az elvégzett vizsgálatok és kezelések fedezetét az Országos Egészség­biztosítási Pénztártól, a BME pedig ren­delkezésre bocsátotta a régi rendelő helyiségeit, eszközeit, és fedezte az üzemeltetés rezsijét.) Mind a két kft. maga fizette a saját alkalmazottait, de különböző egyedi szerződéseket köthetett. Az üzemegészségügyi és háziorvosi kft. magasabb jövedelme ellenére nem segítette kellőképpen a nagy rezsivel rendelkező szakrendeléseket - mondják az Univerzmed orvosai. A rendelés szín­vonalán ez nem látszott meg. Mindössze annyi történt, hogy elkezdődtek a súrlódások. A tisztázatlan helyzet ellenére 1998 első fél­évében az Univerzmed szakrendelésein több mint 25 ezer egyetemi hallgatót, dolgozót láttak el. Ez a kft. 21 orvost, 3 más végzettségű diplo­mást és 16 asszisztenst foglalkoztat. A magas szakmai színvonalon működő Univerzmed pályá­zatával elnyerte az egyetem egészségügyi ellátá­sát. A Medkorrekt kft. szintén pályázott és alulmaradt. Dr. Szakolczai Éva, dr. Szíjártó Csaba és dr. Wászner Zsuzsa háziorvosok a BME Szakorvosi Rendelőintézetéből a gépészkari (XI. Irinyi­ u. 9-11. fszt) és a vegyészkari (XI. Stoczek u. 5-7.) kollégiumba költöztek, ahol rendelésüket a továbbiakban folytatják. Nullszaldós rendelő Pál Miklós doktor talán csak azért nem esett kétségbe, amikor gyakorló- és kutatóorvosi pá­lyafutása után hirtelen üzletemberi szerepkörbe kényszerült, mert akkoriban tért haza az Egyesült Államokból, és ismerte a „dörgést”. Látta a szakma által úgyszólván holdkórossá tett kollégáit, fel is szólalt néhány orvoskonferencián, mit és hogyan szokás Amerikában, mit lehet racionálisabbá tenni itthon ésatöbbi. Nem az a típus, aki könnyen feladja, de a to­tális értetlenség, az arisztokratikus elzárkózás már akkor megdöbbentette. Szerencsére az ügyvezetők kedvét mindez nem vette el a próbálkozástól. A műegyetemi rendelőre kiírt nyer­tes pályázatot - amelyhez igencsak szükség volt az üzletiesebb világban szerzett ismeretek­re - dr. Pál Miklós mellett dr. Leszler Zsófia fül-orr-gégész főorvos fémjelezte, aki 15 éve ke­zeli, sőt, szükség esetén operálja is az egyetemi betegeket. E szakterületén kívül anesztezio­­lógiai és intenzív terápiás ismereteivel is a rendelő támasza. A kft.-t ezernyi gond nyomasztja, Pál doktor mégis optimista: felfutó orvosi ellátást, többfé­le rendelést szeretne. Fél éven belül sebészeti ellátást, gyermek- és nőgyógyászati rendelést, és még újdonságokat is ígér. A szerződés, amit az egyetemmel kötött, végül is nullszaldós. A betegek nem nagyon veszik észre, hogy valami is változott. A szokásos gondoskodást és ellátást kapják a megszokott or­vosoktól. A kecske ugyan nem lakhat jól egészen, de ügyesen gazdálkodhat a káposztával, minek foly­tán a káposztából is maradhat valami.­­ts Helsinki-hétvége. Repülőjegy, szálloda reggelivel. (Cca. 150 000 Ft.) A versenyen az indulhat, aki válaszokat küld kérdéseinkre, illetve részt vesz az általunk szervezett eseményen. A sorsolás súlyozott. Több pont, több esély. (Fordulónként apróbb ajándékkal jutalmazzuk a legszerencsésebb versengőt.) Tehát az első kérdés: Fogjunk egy A4-es papírlapot. Hányszor kell félbehajtani, hogy az egyre vastagodó csomag elérjen a Holdig? A megoldás egy szám, továbbá egy - maximum 9 szóból álló - mondat, amely vagy a kérdést, vagy a megoldást kommentálja. (A válaszokat egy olyan ember értékeli, aki IQ-ja alapján az emberiség felső egy százalékába tartozik.) Válaszokat a JM címére: jm@eik.bme.hu 6

Next