A Jövő Mérnöke, 2001 (48. évfolyam, 1-9. szám)

2001-02-22 / 1. szám

A A REKTOR REKTORI PÁLYÁZATA A Műegyetem m­i­nta-egyetem­ az információs társadalomban A rektori megbízásra beadott pályázat összefoglalója Vezetői feladatokkal kapcsolatos terveim és a megvalósításukra vonatkozó elképzeléseim összefoglalásakor sajátos helyzetet teremt, hogy jelenleg hivatalban lévő rektorként pályá­zom rektori megbízásra. Ennek megfelelően el­képzeléseim összefoglalásakor elsőként jelenle­gi rektori megbízatásom elmúlt éveinek legfon­tosabb folyamataiból indulok ki, különös tekin­tettel az azokból adódó, a következő időszakkal kapcsolatos teendőkre. Az 1­997-2000 közötti időszak áttekintése Az elmúlt időszak a napi gondok ellenére az Egyetem szempontjából alapvetően szerencsé­sen alakult. Ebben meghatározó szerepe volt a magyar gazdaság gyors ütemű fejlődésének, melyben az ipari termelés bővülése volt a leg­fontosabb összetevő. Az ipar jelentőségének nö­vekedése kedvezően hatott a mérnöki munka megbecsülésére és a Műegyetem tevékenysé­gének megítélésére is. A kedvező helyzet létre­jöttében szerepet játszott az Egyetemen folyó tervszerű munka is, amelyet megbízatásom előtt Bíró és Michelberger rektor urak irányítot­tak. Az elmúlt időszak a magyar felsőoktatásban az egyetemi integráció időszakának tekinthető. Az integrációs folyamatban a Műegyetem meg­őrizte méltóságát, és elérte, hogy a gazdaság­hoz szorosan kötődő tradicionális egyetem ma­radjon. Az integrációs folyamat időszakában rendsze­resen foglalkoztunk az Egyetem jövőjét megha­tározó kérdésekkel. Tekintettel arra, hogy a vi­lágbanki hitellel kapcsolatos elvárások elsősor­ban a tömegképzésre koncentráltak, 1998-ban elkezdtük azoktól függetlenül - az elitképzés és a kutatás szempontjait is figyelembe vevő - táv­lati elképzeléseink kialakítását. Az Egyetemi Ta­nács a távlati elképzeléseket megalapozó anya­gokból végzett elemzést és dolgozott ki intézke­dési tervet a következő témákban: • minőségbiztosítás, • oktatói utánpótlás, • kinevezési gyakorlat, • doktori (mester) képzés, • egyetemi rekonstrukció, infrastruktúra fenntartása, • hallgatói, oktatói etikai kérdések. 2000-ben az Oktatási Minisztérium új előírá­sai és saját elemzéseink alapján kidolgoztuk újabb Intézményfejlesztési Tervünket, amelynek I. ütemét a Minisztérium „A” minősítéssel elfo­gadta. Az egyetemi oktatással kapcsolatos legfonto­sabb esemény a Műegyetem 1998-ban történt akkreditációja. Az a tény, hogy valamennyi nap­pali alapképzési szakunkat a legjobb minősítés­sel akkreditálták, jól tükrözi azt az értékes mun­kát, amelyet oktatóink végeznek. Az elitképzés szempontjából hasonló jelentőségű tény, hogy 2000-ben valamennyi általunk javasolt doktori iskola alapításához hozzájárult a Magyar Akkre­­ditációs Bizottság. Nagyon nagy értéknek érzem, hogy a gazda­sági élet szereplőivel - az elmúlt évek tudatos munkájának eredményeként - sokat fejlődött együttműködésünk. Imponáló azon cégek név­sora, amelyekkel szerződéseket írtunk alá. A tel­jesség igénye nélkül említem a következő multi­nacionális és hazai cégeket: Compaq, Duna­­ferr, EGIS, Ericsson, General Electric E­ungary, IBM, Knorr-Bremse, KPMG, MATÁV, MOL, MVM, Nokia, Siemens, Westel. Az aláírt együttműködé­sek hozzájárulnak oktatásunk fejlesztéséhez (doktorandusz-ösztöndíak, alternáló képzés), műszerellátottságunk (közös laboratóriumok), oktatóink anyagi helyzetének javításához (ösz­töndíjak). Tudatosan törekedtünk az egyetemi hagyo­mányok ápolására, új hagyományok kialakításá­ra. Az elmúlt néhány évben kialakult az egyete­mi ünnepségek, rendezvények új rendje (Újévi fogadás, Műegyetemi hét, Mérnöknap és a Du­­na-parti egyetemek regattája, Október 22-i ren­dezvények, Nyílt nap). Restauráltattunk koráb­ban méltatlanul eltávolított szobrokat (József ná­dor, Sebzett hős). Több kiadványt jelentettünk meg egyetemünk történetéről. Sikerült jól ren­dezett kiállításokkal megemlékeznünk a millen­niumról is. Növeltük az egyetemi kitüntetések számát. Összefoglalva úgy érzem, hogy rektori megbí­zatásom időszaka mozgalmas időszak volt. Tá­maszkodva az egyetem polgáraira, együttmű­ködve a gazdasági élet szereplőivel, felhasznál­va az Oktatási Minisztérium támogatását mun­katársaimmal olyan folyamatokat indítottunk a Műegyetemen, amelyek folytatásra érdemesek. Néhány kiemelt fontosságú teendő Pályázati összefoglalómban - terjedelmi okok­ból - nem sorolhatom fel mindazon célkitűzése­ket, melyek megvalósítására újraválasztásom esetén vállalkozom. Ebből fakadóan azokra a feladatokra térek ki, melyeket valamilyen szem­pontból igen fontosnak érzek. A kiemelt fontosságú teendők közül elsőként az egyetemi stratégia véglegesítésével és meg­valósításával összefüggő feladatokat említem. Ezek közül meghatározó jelentőségű az Intéz­ményfejlesztési Tervben, illetve az Egyetemi Ta­nács által a már említett hat témára vonatkozó intézkedési tervekben leírtak megvalósítása. A stratégiai jellegű feladataink közül kiemelem az Intézményfejlesztési Tervben is szereplő azon célkitűzést, hogy a Műegyetem az informá­ciós társadalom magyarországi minta­egyete­mévé váljék. Az elmúlt évek tapasztalata azt mu­tatja, hogy az Egyetemen ki kell építeni a világos és folyamatosan karbantartott stratégia, a stra­tégiai elemzés és a minőségbiztosítás rendsze­rét. A következő években több az oktatással ösz­­szefüggő kihívással kell szembenéznünk. Ezek közül távlati szempontból talán a legjelentőseb­bek az EU-csatlakozásból adódó feladatok. Ki­emelt fontossága van a Bolognai Dekrétumból következő lépések előkészítésének (kétszintű képzés, átjárhatóság, európai kredit rendszer). Feladatomnak érzem, hogy segítsem a Műegye­temen a megfelelő válaszok kialakítását, s - fi­gyelve a nemzetközi trendeket - a megvalósítás­hoz szükséges lépések megtételét. Nagy kihívást jelent a Műegyetemnek is az Oktatási Minisztérium azon­­ megítélésem sze-

Next