Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 4. szám - PÉLDA VAGY EGYEDI ESET? - Hajdú András: Magyarország és Ausztria 1945 utáni viszonyáról

rális kapcsolatrendszer az a két elem, amelyre a példaszerűnek mondott magyar­osztrák viszony épül. A leginkább általánosítható tanulság azonban egy tör­ténelmi megfigyelésben rejlik: Magyarország és Ausztria több évszázados együtt­élése mindkét országban fokozatosan kitermelte - bár csak rövid történelmi idő­szakokban engedte érvényesülni - az egymás érdekei figyelembevételének a kész­ségét, azokkal számoló kompromisszumos problémakezelési módot, mely sokszor fájdalmas történelmi tapasztalatok után igazán csak az elmúlt 20-25 évben jutott érvényre. E módszer alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban az a lecke, melyet a Lajta mentén - úgy tűnik - megtanultak. De mindez nemcsak a Lajtánál ér­vényes.­ ­ Az Anschluss-szal a Német Birodalomhoz csatolt Ausztriában, Bécsben magyar főkonzulátus műkö­dött, amely 1945-ben alakult át politikai képviseletté. 2 N­. Mayriedt-W. Hummer: 20 Jahre österreichische Neutralitäts- und Europapolitik (1955-1975). W. Braumüller, Wien, 1976. Lujo Toncic-Lorini: Die Entwicklung der österreichischen Aussenpolitik seit dem Zweiten Weltkrieg. Europa-Archiv, 1954. 17. sz. 8 Gerald Stourgh: Kleine Geschichte des österreichischen Staatsvertrages. Styria Verlag, 1975. 51.s. 4 „Államszerződés” elnevezést azért kapott, mert az osztrák jogfelfogás szerint Ausztria nem volt had­viselő fél, ezért vele békeszerződés nem köthető. 5 „A semlegesség az államot kötelezi, nem pedig az egyes állampolgárt...........Szeretném továbbá ki­emelni, hogy a katonai semlegesség............semmiféle kötöttséget nem tartalmaz a gazdasági és kulturális területre vona­tozóan.” H. Mayr­edt-W. Hummer: i. m. 90. 1. 8 Napirenden voltak még: növényvédelmi egyezmény létrehozására, kulturális, vízügyi, bizonyos közlekedési kérdések megoldására vonatkozó tárgyalások. 7 Die Presse, 1956. szeptember 16. 8 A magyar kérdésről rendezett ENSZ-beli szavazásokkor Ausztria csaknem minden esetben Magyar­­ország ellen szavazott.­­ Kb. 120 ezren távoztak más nyugati országokba. 10 A két világháború között működött CH épületének eladása után új CH épült. 11 A dél-tiroli németajkú kisebbség ügyében olasz-osztrák vita volt, mely ekkoriban terrorisztikus akciókkal tetőzött. 12 Az EGK-n kívül maradt nyugat-európai országok 1960-ban létrehozták az EFTA-t. 13 Népszabadság, 1966. december 25. 5. 1. 14 1965-ben osztrák beutazó: 108 ezer, magyar kiutazó: 64 ezer; 1970-ben osztrák beutazó: 154 ezer, magyar kiutazó: 52 ezer. 15 R. Kircbschlager: Integration und Neutralität. In Die Aera Kreisky. Europa-Verlag, Wien, 1983. 85. 1. 10 H. Mayryedt-W. Hummer: i. m. 145. 1. 17 Ez hozzájárult a kereskedelmi forgalom értékének 1971 és 1974 közötti megduplázódásához (3,7 mil­liárd schillingről 8,3 milliárdra). Fontos kereskedelempolitikai áttörés az 1972-ben aláírt hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás, amely a nyugat-európai országok közül elsőként biztosította a magyar iparcikkek bevitelénél a GATT-rendelkezések alapján a mennyiségi korlátozások meg­szüntetését. Az egyidejűleg bevezetett ún. láttamozási eljárás azonban nehezíti az ennek körébe vont magyar termékek exportját. 18 Jelenleg kb. 110 kooperációs szerződés van érvényben a két ország vállalatai között. 13 B. Kreisky: Neutralität und Koexistenz. List Verlag, 1975. 165. 1. 30 1979 óta Tartományi Nemzeti Tanács működik Burgenlandban. 21 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaként.

Next