Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Fülöp Mihály: A kisebbségi kódex
FÜLÖP MIHÁLY A kisebbségi kódex A második világháborút követő magyar békeszerződés fő problémájáról, a határainkon kívül élő magyarság sorsának rendezéséről a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztálya már 1945 nyarán előterjesztette javaslatait. Kertész István, az osztály vezetője a fegyverszüneti rendelkezéseknek megfelelően abból indult ki, hogy „Magyarország jelenleg de facto és de jure is csak a trianoni szerződésben meghatározott területen gyakorol állami főhatalmat. A háborút követő tárgyalásokon tehát politikánk és magatartásunk csak úgy lehet reális, ha a trianoni területi adottságokból indulunk ki és ehhez fűzzük érveléseinket“. Eszerint „a nemzetközi igazságosságnak, az emberi haladásnak és egyszersmind a demokrácia és szocializmus eszméinek, valamint a szövetségesek között létrejött egyezmények rendelkezéseinek kétségtelenül az felelne meg legjobban, ha a közép-európai határokat a Wilson elnök által hirdetett önrendelkezési jog és a Lenin munkáiban annyira hangsúlyozott nemzetiségi elv alapján vonnák meg“. ...„Ha azonban a trianoni vagy azokhoz hasonló határok maradnának fenn, akkor mindenesetre kérnünk kellene az azokból folyó gazdasági, közlekedési, vízügyi és kulturális anomáliáknak nemzetközi megállapodások útján való megszüntetését. E kérés teljesítése szintén nem kizárólag magyar érdek, hanem minden itt lakó népnek közös érdeke. Hangsúlyoznunk kell majd, hogy az új rendezésnél a határok veszítsék el jelentőségüket és ne elkeseredést váltsanak ki a népekben, hanem mozdítsák elő a lelkek pacifikálását. Ez a kívánság szintén teljes összhangban van az Atlanti Chartával, éspedig különösen annak 4. és 5. pontjaival.“ A magyar kormány a nagyhatalmak budapesti képviselőihez intézett 1945. augusztus 14-i jegyzékében felvetette, hogy „a határok bármikénti megvonása esetén is nemzeti kisebbségek minden valószínűség szerint továbbra is fognak maradni az egyes államokban, ezért mindenesetre gondoskodni kellene azok védelméről az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezete útján. Kétségtelen, hogy a Népszövetség keretében működött ki- 102