Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vogel Sándor: Lőrincz Csaba - Németh Zsolt - Orbán Viktor - Rockenbauer Zoltán: Nemzetpolitika, 1988-1998

könyvekről jogi jogok viszonya. Ennek megvilágítása céljából idézzük a Fidesz-Magyar Polgári Párt V. kongresszusa külügyi szekciója határozatának idevágó bekezdését: „A Fidesz kisebbségpo­litikájának kiindulópontja az egyén szabadsága. Közép- és Kelet-Európában a kisebbségi egyén szabadsága nem teljesíthető ki, ha a kisebbségi közösségek nem részesülnek védelem­ben. Nem fogadjuk el azt a felfogást, amely szembeállítja az ember egyéni és kollektív jogait." „Közép- és Kelet-Európában a kisebbségi egyéni csoport-hovatartozásában fenyegeti veszély. Egyéni jogai azért sérülnek, mert tagja a csoportnak. Hogy egyéni jogai ne sérüljenek, a cso­portot kell védelemben részesíteni" - írja Németh Zsolt és Lőrincz Csaba. „A Polgári és Po­litikai Jogok Egyezségokmányában lefektetett elveken túlmenően a kollektív kisebbségi en­titásoknak is jogokat kell biztosítani" - szögezi le Orbán Viktor. A következő vitákat kiváltó kérdés a nemzetállam, a szuverenitás és az önrendelkezés fogalomcsoportja. A szerzők szerint a „nemzetállam" kifejezés helyett „a modern állam" fogalmát kellene bevezetni, Közép-Európában pedig a korlátozott állami szuverenitás és a korlátozott nemzeti önrendelkezés kategóriáiban gondolkodni. E korlátok érvényesülése azt jelenti, „hogy az állam, mint ahogy az emberi jogok tekintetében korlátozza a szuverenitá­sát az egyének irányába, korlátozná belső szuverenitását a kisebbségi önkormányzatok ja­vára. Az új tartalmú szuverenitás nemcsak azt jelenti, hogy az államok egy magasabb szintű integrációba lépve feladják külső szuverenitásuk egy részét, hanem azt is, hogy befelé kor­látozzák hatalmukat." A korlátozott önrendelkezés (amely megfelel az RMDSZ belső önren­delkezés fogalmának) és a korlátozott szuverenitás elveinek alkalmazása gyakorlati megol­dást jelenthet: elejét veheti a kisebbségek elszakadási törekvéseinek, és lehetővé teheti az önrendelkezés elvének optimális megvalósítását. A Fidesz felkarolta a határon túli magyar kisebbségek belső önrendelkezésen alapuló au­tonómiatörekvéseit, és kijelentette, hogy az autonómia létrehozása alapvető jog. A területi autonómiák, a személyi elvű önszerveződés és a helyi önkormányzatok kombinációja, a ki­sebbségi önkormányzati rendszer olyan konstrukció, amely megoldást jelent régiónk nem­zeti és etnikai konfliktusaira. A nemzeti kisebbségek autonómiáinak ugyanakkor egy olyan berendezkedésbe kell illeszkedniük, amelyre az egyéb társadalmi autonómiák működése jel­lemző. Mivel az autonómia csak a többség hozzájárulásával hozható létre, a Fidesz támo­gatja a határon túli magyarság szervezeteit azon erőfeszítéseikben, hogy törekvéseiket elfo­gadtassák a többségi nemzetekkel és a nemzetközi fórumokkal. Mindehhez a magunk részéről a következőket fűzhetjük hozzá: bár a nemzetközi kisebb­ségjogi dokumentumok csak kollektív dimenziójú egyéni jogokat kodifikálnak (európai nor­mák), a kollektív jogoknak a belső jogrend által szentesített gyakorlata létezik Magyarorszá­gon, Szlovéniában és Kanadában, a nemzetközi szakirodalom pedig a kisebbségi mozgalmak egyik alapvető tendenciájaként érzékeli őket, és külön szakfolyóiratban (International Journal on Group Rights) foglalkozik velük. Az autonómiákkal pedig a nemzetközi dokumentumok csak kivételes esetben foglalkoznak (például az Európa Tanács 1201-es ajánlása), de a gya­korlatban „precedensként" léteznek és működnek Nyugat-Európában, sőt a világ más része­

Next