Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vogel Sándor: Lőrincz Csaba - Németh Zsolt - Orbán Viktor - Rockenbauer Zoltán: Nemzetpolitika, 1988-1998
könyvekről jogi jogok viszonya. Ennek megvilágítása céljából idézzük a Fidesz-Magyar Polgári Párt V. kongresszusa külügyi szekciója határozatának idevágó bekezdését: „A Fidesz kisebbségpolitikájának kiindulópontja az egyén szabadsága. Közép- és Kelet-Európában a kisebbségi egyén szabadsága nem teljesíthető ki, ha a kisebbségi közösségek nem részesülnek védelemben. Nem fogadjuk el azt a felfogást, amely szembeállítja az ember egyéni és kollektív jogait." „Közép- és Kelet-Európában a kisebbségi egyéni csoport-hovatartozásában fenyegeti veszély. Egyéni jogai azért sérülnek, mert tagja a csoportnak. Hogy egyéni jogai ne sérüljenek, a csoportot kell védelemben részesíteni" - írja Németh Zsolt és Lőrincz Csaba. „A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányában lefektetett elveken túlmenően a kollektív kisebbségi entitásoknak is jogokat kell biztosítani" - szögezi le Orbán Viktor. A következő vitákat kiváltó kérdés a nemzetállam, a szuverenitás és az önrendelkezés fogalomcsoportja. A szerzők szerint a „nemzetállam" kifejezés helyett „a modern állam" fogalmát kellene bevezetni, Közép-Európában pedig a korlátozott állami szuverenitás és a korlátozott nemzeti önrendelkezés kategóriáiban gondolkodni. E korlátok érvényesülése azt jelenti, „hogy az állam, mint ahogy az emberi jogok tekintetében korlátozza a szuverenitását az egyének irányába, korlátozná belső szuverenitását a kisebbségi önkormányzatok javára. Az új tartalmú szuverenitás nemcsak azt jelenti, hogy az államok egy magasabb szintű integrációba lépve feladják külső szuverenitásuk egy részét, hanem azt is, hogy befelé korlátozzák hatalmukat." A korlátozott önrendelkezés (amely megfelel az RMDSZ belső önrendelkezés fogalmának) és a korlátozott szuverenitás elveinek alkalmazása gyakorlati megoldást jelenthet: elejét veheti a kisebbségek elszakadási törekvéseinek, és lehetővé teheti az önrendelkezés elvének optimális megvalósítását. A Fidesz felkarolta a határon túli magyar kisebbségek belső önrendelkezésen alapuló autonómiatörekvéseit, és kijelentette, hogy az autonómia létrehozása alapvető jog. A területi autonómiák, a személyi elvű önszerveződés és a helyi önkormányzatok kombinációja, a kisebbségi önkormányzati rendszer olyan konstrukció, amely megoldást jelent régiónk nemzeti és etnikai konfliktusaira. A nemzeti kisebbségek autonómiáinak ugyanakkor egy olyan berendezkedésbe kell illeszkedniük, amelyre az egyéb társadalmi autonómiák működése jellemző. Mivel az autonómia csak a többség hozzájárulásával hozható létre, a Fidesz támogatja a határon túli magyarság szervezeteit azon erőfeszítéseikben, hogy törekvéseiket elfogadtassák a többségi nemzetekkel és a nemzetközi fórumokkal. Mindehhez a magunk részéről a következőket fűzhetjük hozzá: bár a nemzetközi kisebbségjogi dokumentumok csak kollektív dimenziójú egyéni jogokat kodifikálnak (európai normák), a kollektív jogoknak a belső jogrend által szentesített gyakorlata létezik Magyarországon, Szlovéniában és Kanadában, a nemzetközi szakirodalom pedig a kisebbségi mozgalmak egyik alapvető tendenciájaként érzékeli őket, és külön szakfolyóiratban (International Journal on Group Rights) foglalkozik velük. Az autonómiákkal pedig a nemzetközi dokumentumok csak kivételes esetben foglalkoznak (például az Európa Tanács 1201-es ajánlása), de a gyakorlatban „precedensként" léteznek és működnek Nyugat-Európában, sőt a világ más része