Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Schreiber, Thomas: A francia külpolitika és Kelet-Európa

Thomas Schreiber A béketárgyalások 1946. július 26-i megnyílása előtt Franciaország tehát meg­újította a kapcsolatait minden közép- és kelet-európai országgal, a nyugati demok­ráciák hagyományos szövetségeseivel és Németország volt csatlós államaival egy­aránt. Általában elmondhatjuk, hogy Franciaország visszatérését a vizsgált orszá­gok jól fogadták, még akkor is, ha nem lehet beszélni a térséggel kapcsolatos össze­hangolt francia kormánypolitikáról. A cél mindössze arra szorítkozott, hogy a ren­delkezésre álló szerény eszközökkel demonstrálják a francia jelenlétet a világnak ebben a szegletében. A francia külpolitika legtöbb felelős beosztású képviselője, úgy tűnik, nem ér­tette meg, hogy a második világháború nagy koalíciójának eufórikus korszaka után megkezdődött a szembenállás Kelet és Nyugat között. Hozzá kell még tennünk ehhez, hogy a kommunista világ ekkor teljes lendülettel tört előre, a Nyugat pe­dig nem volt felkészülve arra, hogy szembenézzen ezzel a kihívással. Fél évszázaddal későbbről visszatekintve meglepő az a naivitás, amivel a dip­lomáciai körök - beleértve franciákat is - a Szovjetunióhoz közeledtek. A kom­munista rendszer működésének és diplomáciai téren való alkalmazásának félreis­merése számos következménnyel jár majd, és súlyosan meg fogja rendíteni a nyu­gati világ hitelét a térség népeinek szemében. A béketárgyalások előkészítésének idején már minden készen állt szovjet rész­ről ahhoz, hogy a megszilárdítsák a teheráni, jaltai és potsdami szerzeményeket. Az nyilvánvaló, hogy Sztálin nyugati partnerei nem tudták megakadályozni a „Népek Atyuskájának" mesterkedéseit. Egyedül Churchill, aki az elsőként beszélt a „vasfüggönyről" 1946-ban, nem dőlt be a sztálini külpolitikának, eltérően a nyugati világ Közép- és Kelet-Európában szolgálatot teljesítő egyes képviselőitől, köztük francia diplomatáktól. Ebben a tekintetben az 1945-1946-os évek levéltári anyagának tanulmányozása tartogat néhány nem túl kellemes meglepetést a je­lentésírók szerencséje, hogy a legtöbbjük már több éve nincs köztünk... Fordította Kecskés Gusztáv Részlet a szerzőnek „Les actions de la France a V Est ou les absences de Marianne" című könyvéből, (le Harmattan, Párizs, 2000) Jegyzetek­ ­ Vesd össze Fontaine, Andre: Histoire de la guerre froide (A hidegháború története), I. köt, Pá­rizs, 1965, Fayard, 349. o. 2 1945-ben a Csang Kaj-sek vezette nemzeti Kínáról van szó. Külpolitika

Next