Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jeszenszky Géza: Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig
Magyarország a brit gondolkodásban fellelkesítő hatása. A második Magyarország szerepe az 1989-es rendszerváltozásban. Margaret Thatcher miniszterelnök nem állt egyedül hazájában az utóbbi előmozdításában és köszöntésében.103 Nem véletlen, hogy Magyarország volt a kommunista uralom alól szabaddá vált országok közül az első, ahová II. Erzsébet királynő ellátogatott. Büszkén emlékezett magyar ükanyjára, Rhédey Claudiára (Claudine Rhédey), az erdélyi fejedelmi család sarjára, a hivatalos banketten mondott pohárköszöntőjében pedig Kossuth eleven angliai emlékének fölidézése után joggal állapította meg: „A kommunista iga megszűnésével barátságunk újra kivirágzott." A magyar Országgyűlésben elmondott beszéde tartalmas és bensőséges volt, nem egy szokványos protokollszónoklat. Méltó és ösztönző összegezése volt a brit nép Magyarország-képének. Egész életemen át jómagam is, honfitársaim is, figyelemmel kísértük a magyarok sorsát. Láttuk, hogy a jobb világ reménységét, amely 1945-ben felvillant, hogyan zárta el a vasfüggöny sötétsége, és 1956 bizakodását hogyan követte árulás és sokéves keserű elnyomás. Hosszú esztendőkig folyt a küzdelem, amelyet a jelenlévők közül oly sokan vívtak hazájuk szabadságáért, és kiváltképp megrendítőek voltak 1956 őszének azok a lidércnyomásos napjai, amikor Magyarország fényét brutálisan kioltották. Önök most újra meggyújtották a lángot, és az az érette hozott áldozatoktól még fényesebben ég. Magyarország nemcsak a szabadság ösvényét nyitotta meg, hanem rátalált arra a békés útra is, amely a függetlenséghez és a demokráciához vezet. A magyarok bölcsességének és érettségének fényes bizonyítéka, hogy ezt a hatalmon lévők és alávetettek, a megszállók és megszállottak közötti tárgyalások révén érte el, egyetlen puskalövés nélkül. De ezt nem tekinthetjük meglepőnek. Évszázadokon át láttuk, hogy a magyarok mennyire hatottak a sajátjukénál sokkal tágabb világra, mennyire gazdagították azt. Az emberi alkotómunka minden területén, a tudományban és az irodalomban, a költészettől az atomfizikáig számos magyar férfi és nő viselhette büszkén magyar nevét. Mily csodálatos, hogy ez a nagy tehetség ismét szabaddá vált, és megint kifejezheti magát önmaga és a világ javára. [...] Hiszünk abban, hogy az Európai Közösség az a központi erő, amely kiépítheti kontinensünk jólétét és biztonságát. Ez nem zártkörű klub, bár a tagság feltételei szigorúak. A közösség a jobb jövőért dolgozik, olyan jövőért, amelyben mindnyájan megtartjuk hagyományainkat és szokásainkat, de osztozunk európai társaink erejében és tapasztalatában. Reméljük és hisszük, hogy Magyarország csatlakozik hozzánk ebben a nagy kalandban, mert önöknek joguk van hozzá, hogy ismét elfoglalják helyüket az európai történelem és kultúra fő áramlatában. [...] Átvezetni az országot egy önkényuralmi államból, amelyben az emberek hallgatni kényszerültek, egy nyitott társadalomba, amelyben mindenki hallathatja a szavát, nagy bátorságot és okosságot kíván olyan tulajdonságokat, amelyeknek Magyarország és népe bővében van. Kossuth Lajos gyakran mondta, hogy a jövő a demokráciáé. Ha 2014. nyár 16.