Kakas Márton, 1896 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-05 / 1. szám

A DÉLI Rudnay Béla főkapitány bevonulása KORZÓN. — Édes mama, ott megy az új főkapitány. — Az a hosszú­­szakállú öreg úr? — Ó, dehogy, hová gondol. Az az elegáns fiatal­ember. — Ugyan, hisz ez egy fess szupécsárdás­­táncos. — Hol van meg­írva, hogy a főkapi­tánynak kellemetlen öreg urnak kell lenni ? Egy jóvérű gyerek min­denütt megállja a helyét. Most is párbaj és se­bes hajtás miatt áll vizsgálat alatt. — No, jó kis főkapitány lesz... Jézus, a tár­cámat elveszítettem. — A mama is jól kezdi a második ezer évet. Nini Szirmai... — Miért van felkötve a karja? — Párbajt vívott a héten. — És megvágták? — Dehogy. — vágta meg az ellenfelét. — Hát akkor miért köti fel a karját ? — Mert így érdekesebb. De kár, hogy nem ismétlik meg a párbajt, szívesen fizetnék egy pá­holyért harminc forintot. — Ugyan Ella, te jelen lennél egy kardpár­bajnál ? — Mama elfelejti a bandázst, hisz akkor az athléta-viadalra, vagy a csolnak-versenyre még kevésbbé lehetne járni. — Hja, az sport. Gyerünk a barátok tem­plomába... A RÉMI-KÁVÉHÁZBÓL. .. Ugyan Rémi úr, nem tudna nekem egy jó állást adni? Rémi. Pincér, hozzon ennek az urnak egy jó állást, elhasalt konkurrensei közt. Kakas Márton

Next