Kakas Márton, 1901 (8. évfolyam,1-52. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Kakas Márton B. u. é. k. Eddig itt volt a házmester, a viceházmester, a levélhordó, az ajánlott levélhordó, a pénzes levélhordó, az újságkihordó, a szemetes, kéményseprő, a hivatal­­szolga, a villamos szolga, a pékinas, a mészáros­inas, a szenes ember, a tejes ember, a lámpagyujto­­gató, az egyleti pénzbeszedő, a fűszerkereskedő min­denese, az éjjeli­őr és a járásbirósági kézbesítő. Mindegyik boldog újévet kívánt és pénzt akart. Ha még valaki ide szemtelenkedik, annak engem úgyse kitöröm a nyakát. — Alázatos szolgája a tekintetes urnak ! — Hát maga mit akar? — Instálom alássan, boldog újévet jöttem kívánni . . . — Ejnye, hogy az a tüzes istennyila ne sajnálja megcsiklandozni a fejebubját! Hogy az ördögök szántsák végig a hátgerincét! Még maga is boldog újévet kíván, mikor most látom először az életemben ? — Könyörgöm alássan, én vagyok a temetőőr... Talán tetszik rám emlékezni, mikor az öreg nagysá­gát, az Istenben boldogult anyósát temettük . . . — Tyúk, maga az, barátom? Hát miért nem szól? Itt van ez az ötkorona, de azt mondom, hogy jól vigyázzon ám arra a sirhalomra . . . — Egészen nyugodt lehet a tekintetes úr . . . Az én kezem alól még senki se jött vissza . . . A huszonegyedik század újévi beszédéből. Miniszterelnök: A közeljövőben, uraim, nagy munka vár reánk. Első ezek között az összeférhe­tetlenségi kérdés rendezése, a közigazgatás reformja .. . Teljes az egyetértés. — No, Széll és a Tiszák közt csakugyan teljes az egyetértés! — Hogy-hogy? — Széli azt mondta az újévi beszédében, hogy semmit sem tesz azért, hogy miniszterelnöknek meg­maradhasson. A Tiszák is így cselekszenek: ők se tesznek azért semmit! Hirsch­ner úr most jött haza egy fényes bankettről. — Szilikám, kitűnően vacsoráltunk. Pompás volt a menü. — Te, Mór­it­z, muszáj nked mindég zsidóul beszélni, mert nem mondsz finoman : menu ? avagy. Mese az anyósról. Előkelőség.

Next