Kakas Márton, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-01 / 1. szám
2 Uj esztendő. Int az uj év reggele — Reményrózsás hajnal! Köszönteni kellene Csengő-bongó dallal. Tudunk mi egy drága dalt, Fujjuk hittel, hévvel, Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel bőséggel . . . Panaszos volt mindenha A magyar nótája. Ezer évnek fájdalma Tanította rája. Most is ég felé sóhajt, Küzdve száz veszélylyel: Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel . . . Ellenség most nem zavar Mégse virul béke; Egymást rontja a magyar, Bús haragban égve. S egyre zeng az ima még, — Sohse volt esengőbb: Balsors a kit régen tép, Hozz rá vig esztendőt! De mit ér a siralom, Gyávák jajgatása? Te magad légy, magyarom, Jobb jövőd kovácsa! Bátrat emel föl az ég, Nem tunyán merengőt! . . . Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt! Jecafds McLrtoch Jövendölések az 1905. évre. (A legrégibb angol kalendáriom, az Old Moore nyomán.) Január 4-én: Az egyesült ellenzék vezérbizottsága fölhívást intéz a nemzethez a Tisza István-szoboralap dolgában. Február 1-én: Szalvátor Ignác királyi főherceg nagy összeget adományoz a Kossuth-szoborra. Március 15-én: A Petőfi-téren Tisza István, Körber Ede, Nyíri Sándor és Gajár Géza mondanak hazafias beszédeket. Április 1-én: Nagy jubiláns banket annak a megünneplésére, hogy Tisza István gróf három hónap óta csak egyetlenegyszer követett el törvénytelenséget. Május 5-én: Lobkovitz herceg a Nemzeti Kaszinó banketjén nagy lelkesedéssel eldanolja a Kossuth-nótát. Június 12-én: Károlyi István gróf pertut iszik Gelléri Mórral és Zichy Jákius gróf Lazarus főkántorral. Július 14-én: Nagy örömünnep abból az alkalomból, hogy addig egy cápa sem jelentmeg a kvarnerói öbölben. Augusztus 12-én: A hivataloslapban megjelenik Rosenberg Gyula kinevezése miniszterelnökké s a Bánffy báróé a kormányelnök titkárává. Szeptember 1-én: Az operett-ipar pangása ellen nemzeti mozgalom keletkezik. Október 6-án: Az aradi vértanú-szoborra 11 Tisza István leteszi a koszorúját. November 1-én: Rudnay főkapitány személyesen fogja el Kecskeméthy Győzőt. December 31-én: Nagy nemzeti ünnep abból az alkalomból, hogy Lukács László az állami adók leszállítását indítványozza a parlamentben. Mit kell tudni a népnek? Tisza István röpiratából. — Tisza István miniszter röpiratot irt e címmel : Mit kell tudni a népnek ? 1. A népnek először is tudni kell, hogy az adót pontosan kell fizetni, a végrehajtót szívesen kell fogadni, mert az adóból tartják fönn a dicsőséges közös hadsereget. 2 Tudni kell a népnek, hogy a választásokon úgy szavazzon, ahogy a jegyző úr meg a szolgabiró úr parancsolja. 3. Tudni kell, hogy a legnagyobb úr a jegyző, a szolgabiró, a zsandár , legutolsó ember pedig a bakter, a kisbiró és a pecér után az ellenzéki jelölt. 4. Tudni kell, hogy amit a kormány akar, az mind üdvös ; amit az ellenzék csinál, az mind átkos és gonosz dolog. Főképpen pedig tudni kell a népnek németül, hogy annál könnyebben menjen a fejébe a német vezényszó. Királyi kitüntetések. Mint biztos forrásból értesülünk, a hivatalos lap egyik legközelebbi száma a következő kitüntetéseket fogja publikálni: 1. A király Sándor Pál országgyűlési képviselőt a Lipótváros felvilágosítása körül szerzett érdemei elismeréséül Thonet-udvari tanácsossá nevezte ki. 2. Lord Nándor budapesti fakereskedőt, az erdőipar terén szerzett érdemei elismeréséül fakamarássá nevezte ki. 3. Szaczelláry György országgyűlési képviselő pedig a játékügy előmozdítása körül szerzett érdemeiért makk-, királyi tanácsossá neveztetett ki. 2 B. U. É. K. Ez a négy betű tudvalevőleg ezt jelenti : Boldog új évet kívánok. Mint értesülünk, a politikai ellenfelek is küldözgettek egymásnak ilyen névjegyeket. Csakhogy e betűknek más az értelme, mint rendesen szokott lenni. Például : Apponyi — Tiszának: Bukásod Után Élhetsz Kedvedre. Lengyel — Tiszának: Botrányos, Utálatos. Élősdi Kormány. Tisza — Andrássynak: Bár Ujonganál Én Körülöttem. Tisza Lengyelnek: Banda Ugrándozó Élhetetlen Komédiása. Bánffy — Tiszának: Bukjál Ugrán Én Kívánom. Kossuth — Pereseinek: Bonyhádi Urnából Éljen Katasztrófa.