Kakas Márton, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-01 / 1. szám
4 4 .KolPcos Márton Hegyesi Spitzné Spitz tehát föl van oszlatva s megkezdődött a hatóságilag nem engedélyezett végeladás a mandátumokból. Még nem tudom, hogy mi fogunk-e venni, de talán nem is szükséges, hogy újat vegyünk. Az uram a régi mandátummal be fog ülni a képviselőházba s ha az egyik ajtón kidobják, majd be fog menni a másikon. Ezt a tervet már elmondtam Spitznek, de ő nem szívesen adja oda magát footballnak, hogy a teremszolgák játszanak vele. Hanem a Kinizsi doktor nagyon biztatja, hogy vegyen részt ebben az érdekes matchben. Elvégre a villamos kocsikon is nagy az ellenőrzés, de azért annyi millióm legyen nekem, ahány ember elhasznált mandátummal, akarom mondani elhasznált jegygyel utazik. — Hallottam egy emberről, — mondta a doktorunk, — aki egész Tarnopolig utazott jegy nélkül. Persze egy szegény zs. volt, aki nem tudta megfizetni az útiköltséget, de azért okvetetlenül el akart menni Lembergből Tarnopolba. Beült a vasúti kocsiba, de az első állomáson észrevette a kalauz, hogy nincs jegye s egyszerűen kirúgta a kupéból. Megvárta a másik vonatot s elment vele a második állomásig. Ott megint jött a kalauz, megfogta és kirúgta, így ment a negyedik állomásig. Ott aztán megszólította egy jószivű utas: „Mondja csak, barátom, hová utazik maga tulajdonképpen." A szegény zs. megvakarta a fejét és szomorúan mondta: „Ha a hátam kibírja a rúgásokat, akkor Tarnopolba megyek." És csakugyan el is jutott Tarnopolba. — Mit csináljak én Tarnopolban? — kérdezte Spitz, akinek már fájt a háta a rúgásoktól, amiket ez a szegény zs. kapott. — Ugyanazt, amit a képviselőházban? — mondta gúnyosan a doktor. — Ingyen ide is, oda is érdemes elutazni, de én legalább nem költenék az ilyen utazásra egy krajcárt se. Most jutott valami az eszembe. Nem is Spitz fog beülni a régi mandátummal a képviselőházba, hanem Maurice. Ebből egy nagy hasznunk lehet. Ha kidobják, többé nem akar képviselő lenni s legalább ő neki nem kell soha mandátumot vennünk. Vagy nem ? -2313 Bizalmas 1904 -------------------- RENDELET a m. kir. belügyminisztérium gyakorló költőihez. A vezetésem alatt álló m. kir. belügyminisztérium gyakorló költőinek és okleveles drámaíróinak ezennel meghagyom és elrendelem, hogy tevékenységük köréből egyelőre a drámairást kapcsolják ki és idejüket kizárólag az alanyi költészetnek, még pedig az alanyi költészet legnemesebb műfajának, a kortesversek gyártásának szenteljék. E nemes célra való tekintettel a közigazgatás egyéb teendői egyelőre mind ad acta teendők. A m. kir. költők d. e. 9 órától 2 óráig tartoznak költeni, percenkint három strófa sebességgel; ihletük termékét naponkint a min. tanácsosuknak bemutatván. Mely rendelethez a készítendő költemények számára a következő minták csatoltatnak: I. A minta. Habár nincs is indemnitás, Lesz etetés, lesz itatás ! Polgártársunk igyál, zabálj, Módosuljon a házszabály ! Éljen az exlex választás, Éljen gróf Tisza! I. B) minta: Mit a forma, — fő a lényeg ! Vesszenek a gonosz lények ! Hadd bukjon meg ennek folytán Bánffy D. és Lengyel Zoltán, Éljen az alkotmánysértés. Éljen a lényeg ! I. C) minta: Perczel Dezső keszkenője Az ellenzék szemfedője ! Velünk nem fognak bánni el: érvényre jut lex Dániel ! Éljen a német vezényszó. Éljen Beck báró ! Elrendelem továbbá, hogy ha a belügyminisztérium költői munkaereje a kerületeket nem bírná kellő mennyiségű kortesódákkal ellátni: ideiglenes minőségben, számfeletti kortesversköltők gyanánt Prém József, Jakab Ödön, Dalmady Győző és Gyilay Pál is alkalmaztatnak. Budapest, 1904 december havában, egyről-másról. Tissa, s. k.