Kakas Márton, 1908 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-05 / 1. szám

2 HZcCktcLS Márton Királyok és pásztorok. Örök szent legenda bűvösen ragyogva Égi szárnyon repül késő századokra : A mikor az angyal örömet hirdetett, S Bethlehem csillaga tündökölve rájok: Együtt imádták volt pásztorok, királyok, A jászolban fekvő, glóriás kisdedet . . . Ki volt az a gyermek? Világ Messiása, Szeretet és béke áldásos varázsa, A mely egybe fűzött fejedelmet, népet . . . Egybeolvasztotta a földet a menynyel, — Sóhajtva nézzük ma, könnybe borult szemmel, Ezt a szelíd, boldog, bibliai képet . . . Hol van ma a béke, hol van a szeretet, A mely egybekapcsol királyt, nemzeteket, Csak a Bibliába, szent álmok honába . . . Dehogy is, dehogy is egy istent imádnak. Külön oltára van pásztornak, királynak, Békében is köztük, dúl a harc javába .­­. . Pásztorok keserves verítéke árán Zsoldos hadat tart fönn sok trónülő bálvány, Hogy a szabadságot sarkuk alá hajtsák. S a népek tengere forradalmi örvény: Kenyérért csatázván és jogokra törvén : Nincs előtte szentség, ideális nagyság! A mi magasztos volt, dicső volt hajdanán, Ősi tiszta erkölcs, fölséges hagyomány: A csordapásztorok arra fittyet vetnek. S több hetyke dólyi lakik szivök közepébe, Mint hajdanánra a Herodesekébe: S nem békét, de harcot, pusztulást hirdetnek! Gyönyörű legenda rég álmodott álma, Leszállasz-e újra a küzdő világra, Egybefüzve királyt, jámbor pásztornépet? Vizkereszt éjének szent sugara rezdül — Omló könnyeinknek fátyolán keresztül Nézzük azt a boldog, bibliai képet . . . A félénk kérő dadog: Magda kis-kis-kisasszony ta­ talán sejti, hogy mit aka . . . akarok mondani ? A szép leány szelíden felel: Hogyne! — fogadtam Lidivel, hogy ma sem meri majd kimondani ! A szónoklat hevében. — Egy újévi beszédből. — „ . . . És azt kívánjuk neked tiszta szívből, hogy ez a boldog új esztendő tartson számodra az emberi kor leg­végső határáig! . . .“ Sietős. 2 Biztató. — Kedves doktor úr, az anyósom az Ön látogatása után rosszabbul lett, kérem jöjjön azonnal mégegyszer !

Next