Kalauz, 1857. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1857-09-12 / 11. szám
162 összeg a jövő hó 1-jétől kezdve azonnal kamatot vet, melyet mikor a pénzt kiveszszük azonnal ki is adnak. Továbbá itt a pénz soha el nem veszhet, mert a betett pénzbeliért vagy a község vagy valamely testület áll jól, melynek biztosításul bizonyos összeget kell kimutatni. És igy akár tűz, akár víz vagy egyéb veszedelem érje is a pénztár helyiségét, a betevők nem károsulhatnak, de különben sem károsulhatnának , mert a betett pénzt nem tartják ládákba leszegezve, hanem kiadják becsületes embereknek, kellő biztosítás mellett kamatra, mégpedig a törvényesnél soha sem magasabb kamatra. És igy a takarékpénztárnak azon másik haszna is van, hogy abból becsületes emberek olcsón kaphatnak kölcsönpénzt, s így nem kénytelenek lelketlen uzsorásokhoz folyamodni. Végül pedig, hogy a kezelésnél semmi csalárdság se történhessék, a takarékpénztárak az országos hatóság legszorosabb felügyelete alatt állnak Hazánkban legelső takarékpénztár a pesti volt, mely leginkább derék FáyAndrásunk munkássága által s Pestmegye pártfogása alatt jött létre, és 1840-ben jan. 11-én nyittatott meg,először. Valósítására egy alapító egyesület alakult, melynek minden egyes tagja 100 pftot adott, oly formán, hogy annak hatos kamatját 10 év lefolyása alatt évenként be fogja űzetni a pénztárba. Az így begyűlt összeg aztán a lerakott kamatok biztosítására fordíttatott. Az intézet bevesz minden 10 pkrt meghaladó összeget és fizet 10 pkrtól egész 300 pftig menő betett összegtől évenkint ötös kamatot, 300- tól 5 ezer forintig pedig négy kamatot; az 5 ezeret meghaladó összeg kamatjára nézve pedig már a betevőnek külön kell egyezkedni az intézettel. Midőn valaki pénzt tesz be, nevére egy kis könyvecskét kap, melybe betelt összegét beírják. E kis könyvecskét aztán valahányszor a takarékpénztárba pénzt betesz, vagy abból kivesz, elő kell mutatni, hogy abba beírhassák. Ha valaki betett pénzét ki akarja venni, ha az 50 pftot meg nem halad, minden pilanatban kiveheti, de az 50-től 100 ftig terjedő öszegekre nézve már felmondás kívántatik még pedig nyolc napi, 100 -tól 300-ig egy hónapi, 300-tól 2000-ig két hónapi, 2 ezertől 5.000-ig három hónapi. Az ennél is nagyobb összeg felmondási idejére nézve pedig az illető a betevéskor egyezkedik az intézettel. A kivett összeg kamatját is mindenkor kifizetik egész a megelőző hó végéig számítva, betevéskor pedig a kamat mindig a jövő hótól kezdve számíttatik, ugy hogy azon hóról, melyben valaki betesz vagy kivesz, kamatot nem húzhat. Ha valaki a tőke nélkül csak magát a kamatot akarja kivenni, ezt csak évenként kétszer adják ki. t. i. január és július hó elején és akkor is csak azon esetre, ha a kamat 1 pszot meghalad, ha a kamat ennél kevesebb, külön, az összeg nélkül, kivenni nem lehet. Ha pedig a kamatot ki nem veszi, az minden év elején a tőkéhez iratik, és attól kezdve szintén kamatoz, Így történik aztán, hogy a benhagyott tőke több év alatt tetemesen megnövekszik. Az így begyűjt pénzből az intézet adhat kamatos kölcsönt zálogra, de így is a zálognak nem egész értékéig, hanem értékének csak bizonyos részéig. Tehát az intézet a betett pénzeket nagyobb kamatra adja ki, mint amennyit azoktól maga fizet, és így marad jövedelme. E jövedelemből fizeti aztán a kezelési költségeket és a részvények osztalékát az az azon kamatrészt, melyet a rendes kamaton fölül az alakító társaság tagjai egy részvény után kapni fognak. Mint fentebb mondjuk egy ily részvény 100 pft, az igy részvények útján begyűlő 100 ezer pft képezi a tartalék pénztárt, mely arra szolgál, hogy ha az intézetet valami csapás érné, vagy kárt szenvedne, az e tartalék pénztárból pótoltassák, s így a takarékpénztárba betett pénzeket ne érje semmi veszedelem. Az intézet dolgait egy igazgató, segédigazgató és 40 tagból álló választmány kormányozza; mind e, valamint a többi tisztviselőket is a részvényesek közgyűlése választja. Az ügyek kezelése felett átalános felügyeletet az összes részvényesek gyűlése gyakorol, mely évenkint egyszer, január hóban szokott gyűlést tartani. Ez intézet jótékonyságát az is nagy mértékben tanúsítja, hogy ezeren és ezeren