Kalauz, 1857. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1857-09-19 / 12. szám
meghomályosult, s ott is lát a hol semmi sincs, s ott sem lát, hol valami van, kinek rezgő szavát gúnynyal fogadják a kis pajkosok. Vagy ha az öreg apa tagjait sirkant fedi, a három éves gyermek áll őrt fél éves testvére bölcsőjénél, hogy meg ne fojtsa magát éhében dunyhája csücsével. És ki merné tagadni hogy Isten angyalai őrködnek ily elhagyott kisdedek fölött. Nyáron rendesen az ajtó előtt üldögél, vagy hever a kisded nép, szenvedi, mert szenvednie kell, hogy kéreggé aszalja a nap gyönge arcbőrét. Végre haza vetődik az anya, egymást éri a szidás, üdeg, lökdösés, mert megmozdult helyéről, bemocskolta magát, vagy valami látszólagos kárt tett, enniük vet, tovább megy, ismét haza jő, és ismét ütleg, és szidás. A szegény kisdedek unalmukban mihez sem foghatnak, egy szalmaszállal, egy kavicscsal órákig elmulatnak, végre elnyomja az álom, s ott a nap forró hevén, kínzó légymarás közt órákig szunyadnak. És ki mondaná hogy nem Isten angyalai őrködnek a kisdedek fölött? Harmadéves korukban ostort adnak kezükbe, hogy a szomszéd hatalmas kakasa, vagy féltékeny gúnárja ellen magukat védhessék. Négy éves korukban kutyájukat uszogatják a juhnyájra, maguk pedig az utcaajtó mögé vonulnak. Ötéves korukban órákig ellesik a csordát, hogy a teheneket hajigálltassák. Hat éves korukban egy kutya sem biztos töltik az utcán, egy madár sem bátorságos saját fészkében, s az egész utca a pajkos, elvetemedett, romlott gyermekek ellen panaszkodik. Eldurvulnak, eltompulnak, elsatnyulnak az ily módon elhanyagolt ártatlanok; gyermekarcukról eltűnik a szelídség, vidorság vonása; lelkükből kivész az őszinte gyermetegség, s csaknem állati vadság ül arculatukon. Az elhanyagoltság káros következményeit szaporítja a gyermekek rend nélküli tömése, etetése. Midőn az anya távozik hazulról, utána sírnak kicsinyei, s hogy elhallgattassa őket, akkor a darab fekete kenyeret nyom mindegyiknek markába, hogy egy gránátos megbirkózhatnék vele. A szegény kisded elhallgat, rágódik a kelletlen kenyéren, míg elő nem sompolyog a kutya, vagy csirkés tyúk, s elveszi tőle a napi élelmül adott darabkenyeret. Majd előáll az éhség, s mivel csillapítja azt a szegény gyermek? Karalábi, sárga, és kerékrépa, veres, és foghagymával, lehullott s félig rothadásnak indult alma , és körtvélylyel, s hányszor megesik hogy a bóditó maszlag gyermek nyelven úgy nevezett bikájával. És kérdem nem Isten angyalai örködnek e az ily elhagyatott kisdedek fölött ? Este fele haza vetődik az anya, az egyik gyermek kezén véres karcolás, a másik arcán kék folt, a harmadik fején dió nagyságnyi daganat. S azt vélitek tán kérdi az anya, honnan e foltok , honnan e sérelmek ? Oh nem sorra veri, s szidja őket, hogy miért nem vesztegeltek helyükön, s miért nem vigyáztak magukra. Oh hány később kifejlődött nyomorékság alapja a csecsemő korban vettetik meg! Azonban fájdalom nemcsak testi nyomorékság, hanem szellemi eltörpültség is szokott az ily elhanyagolás következménye lenni. Évek múlnak el, mire az ily gyermekekből valamit lehet faragni, a tudatlanság, s butaság homlokukra van mintegy sütve. Azt kérdem én, hogy midőn annyit fárad a társaság megromlott tagjai megjavításában, nem okosabban cselekednék e, ha tagjait nem engedné megromlani, mert ez mindenesetre könynyebb munka? Valamint a kis csemetét hajlékony korában egyengetjük, nyesegetjük hogy abból szép sudaras fa növekedjék , úgy ha rendeltetésének megfelelő embert akarunk nevelni, leghajlékonyabb, s legfogékonyabb korában kell annak képzéséhez fognunk. A gyermek szív hasonló az olvasztott aranyhoz, melyből mindennemű ékszert lehet készíteni. Olyan a gyermek a nevelő kezében, mint agyag a fazekas kezében. Miután a szegényebb sorsú ember nyári munka által elfoglaltatván nem képes gyermekeire ügyelni, de megtehetlensége miatt nem is tarthat kisdedei mellett idegen nevelőt, az a kérdés hangzik falukról, mikép nevelje azokat, hogy rendeltetésének megfelelő ember váljék belőlük? E cél kivitelére legalkalmasabbak, legmegfelelőbbek a kisdedovók, kisded ápoldák, melyek az emberi képződés alapját képezhetik. Nagy vá 178