Kalligram, 1999 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
32 vonatkozik, s mintha ennek a feltétlen bekövetkező tudattalan szövegalakításnak a terhe alól szándékoznának kibújni ezek az írások bizonyos szövegmozgások segítségével. 11. A hétköznapi problémák főleg a férj-feleség, apa-gyermek, elbeszélőmunkatárs, elbeszélő-egykori barát(nő)... tengely mentén jelentkeznek. 12. Ez a retorikai fogás a következő: olyan mélyre süllyeszteni az olvasót a hétköznapi élet mocsarába a szöveg által, hogy üdvözítőként várja a legelrugaszkodottabb, legvadabb fantasztikumot is, amely a kitörés reményével kecsegtet. Ez a retorika a kelet-európaiság felől is értelmezhető. 13. Hiába érkeznek a szereplők az értelmiségi szerepek felől a Grendelnovellákba - vidéki tanárok, újságírók, vagy legyen az orvos vagy sakkmester-, a szövegalakításban, illetve a lét újragondolásának stációiban csak hétköznapi problémáikkal vesznek részt. 14. Szabadulási kísérletek szabadulóművészek nélkül - így is értelmezhetők a Grendel-novellák. 15. Ezen a ponton kiszabadul ugyan a társadalmiság korlátai közül, de használhatatlan, válasz nélküli válaszai értéktelenítik az addig megteremtett világszerűség hangsúlyozott referencialitását. Vagyis a szöveg hirtelen elengedi a szabadság illúziójával kecsegtetett szereplők kezét, s ekkor tudatosítható, miért is reménytelen és kilátástalan a Grendelnovellák szereplőinek helyzete: hirtelen eltűnik mögülük a szöveg, amely megteremtette őket. 16. itt vet fel a Grendel-szöveg egy olyan kérdést, amely termékeny lehet. Nevezetesen azt, hogy vajon a Grendel-szöveg megteremti-e a maga számára azt az olvasót, aki képes lehetne a szabadulásra. Ennek a kérdésnek a lehetséges kétosztatúságára figyelmeztet az Utóirat fabulája. 17. Lásd Hayden White: A történelem terhe (Osiris Kiadó, Budapest, 1997) tanulmányait. A tanulmányhoz felhasznált Grendel-kötetek: Grendel Lajos: Hűtlenek, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1979 Grendel Lajos: Bőröndök tartalma, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1987 Grendel Lajos: Az onirizmus tréfái, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1993 Németh Zoltán