Kalligram, 2001 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2001-03-01 / 3. szám

Mindez nem jelenti azt, hogy Duba regénye kizárólag a metaforizálás stratégi­ájára épül. Nem lenne ez más, mint az oppozíció megfordítása: a metonimikus­­ként olvasott Duba „átmetaforizálása". Hiszen tiszta metaforikus struktúrákról „szinte sohasem beszélhetünk: jóformán minden jelentős formaújítás megtartja az elbeszélés metonimikus elveit, s csak ezekre épülve hozza létre a metaforikus alakzatokat."26 Azonban ha egy epikai szövegben már nem a metonimikus szerveződés elve az uralkodó, mint azt a regény retorikai olvasata megmutatta, az értelmezést tévútra vezetheti az ok-okozati lánchoz való feltétlen ragaszkodás. ★ A megszólított regényekben a vártnál (az eddig elfogadottnál) talán több az érintkezési pont, a közös elem. Az Éleslövészet és az Aszály történetfilozófiai érzé­kenységük okán illeszkednek egymáshoz. Közös jellemzőik alapján (a történeti narratíva metaforizáltsága, a történeti idő folytonosságának kétségbe vonása, a tapasztalat nyelvi közvetítettségének akadályai) hagyományteremtőnek tekinthe­tők. E hagyomány részeként tartható számon Talamon Alfonz műve, a Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából is. Grendel, Duba és Talamon prózájának egymás mellé állításával egy regionális kondicionáltságú, történeti alapvetésű beszédmód metonimikus láncolata rajzolódhatna ki. De vajon az ekként elgondolt folytonosságban nem csupán az irodalomtörténet azon vágya bújik meg, hogy az irodalmat egységes, kontinuus folyamatnak tekintse? Jegyzetek 1. Noha e regények sokban eltérnek egymástól, hasonlóságaik lehetővé teszik, hogy egyfajta írásmód különböző megnyilvánulásainak tekinthessük őket. Vö.: Rácz I. Péter: A történeti narratíva poétikai szerepe a mai magyar irodalom­ban. Prae 2000/1-2., 117-156. 2. Hayden White: A történelmi szöveg mint irodalmi műalkotás. In.: Testes könyv I. (szerk.: Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor s.k., Odorics Ferenc). Szeged 1996., 333-354. 3. „Ha minden költészetben van történelmi elem, akkor a világról készült min­den történelmi beszámolóban is van költői elem. Ennek pedig az az oka, hogy a történelmi világról adott beszámolónkban a figuratív nyelv technikáira kell támaszkodnunk" (White, 1996., 352.) 4. „Az események eredeti idegensége, rejtélyessége vagy egzotikussága szertefosz­lott, az olvasó ismerősnek találja őket­­ nem részleteikben, hanem mert egy ismerős konfiguráció elemeiként működnek. Azért váltak felfoghatóvá, mert olyan cselekményszerkezet kategóriáihoz lettek igazítva, amely egy bizonyos fajta történetként való kódolásuk eredményeként jött létre. Nem csupán azért váltak ismerőssé, mert az olvasó több információval rendelkezik az adott esemé­nyekről, hanem azért is, mert megmutatták neki, hogyan alkalmazkodnak ezek az adatok egy felfogható, befejezett folyamat ikonjához, azaz egy olyan cselekményszerkezethez, amelyet kulturális adottságai révén ismerősnek ta­lál." (White, 1996., 339-340.) 44 Keserű József

Next