Kalligram, 2012 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2012-10-01 / 10. szám

JEGYZETEK 1 Szabó István Zoltán, Irodalmi gettók, http:// www.es.hu/szaboistvan_zoltan;irodalmi_ gettok,2011-03-30.html, 2012. január 1. 2 Kondor Vilmos, Budapest romokban, Budapest, Agave, 2011. 3 Erről az urbanlegends.hu oldal egyik cikke szá­molt be elsőként: http://www.urbanlegends. hu/2008/05/vendegszoveg_esterhazy_kon­dor_agave_kulcsar-szabo_forgács_zsuzsa/ 2012. január 10. 4 Kondor Vilmos, A nyavalya tudja, Új Forrás, 2010/7,3-30. 5 Dömötör Edit, Lekvárfőzés és boksz: A megis­merés alakzatai Kondor Vilmos Budapest noir és Bűnös Budapest című regényeiben, Új For­rás, 2010/7,71-87. 6 A mikrotörténelem fogalmat Carlo Ginzburg nyomán használom, többek között azért, mert a szerző a nyomozást mint „szemiotikai para­digmát" és megismerési módszert rokonság­ba állítja többek között a (mű)történész mód­szerével, valamint azért, mert meglehetősen alapos összefoglalót ad a tudományág és fo­galom kialakulásáról, történetéről és használa­táról. Vö. Carlo Ginzburg, Nyomok, bizonyítékok, mikrotörténelem, Budapest, Kijárat, 2010. Leg­főképpen: 13­80. 7 Raymond Queneau, Zazie a metrón [ford. Klumák István], Budapest, Magvető, 1973,27. 8 Hayden White, A történelmi szöveg mint irodal­mi alkotás [ford. Novák György] , Testes könyv I, szerk. Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor s. k. Odorics Ferenc, Szeged, Ictus és Jate Irodalom­elméleti Csoport, 1996. Kiemelés tőlem, S. L. 9 Dömötör, i. m. 78. 10 Uo. 79. Később a szerző visszavonja ezt az állítá­sát. 11 Bényei Tamás, Rejtélyes rend: A krimi, a meta­fizika és a posztmodern, Budapest, Akadémiai, 2000,65. 12 Budapest romokban, 17-18. [Kiemelések tőlem, S.L.] 13 White, i. m. 349. 14 Uo. 345. 15 Dömötör, i. m. 81. 16 Budapest romokban, 213-214. 17 A ma már talán kissé furcsán ható cím a regény első magyar kiadására utal, amely az 1920-as években jelent meg, Juhász Andor fordítá­sában. Később a Carroll-kötetet Kosztolányi Dezső újra lefordította, ekkor változott a cí­me, a jóval ismertebb, Alice Csodaországban is, azonban ez a kiadás először, Szobotka Tibor át­dolgozásában, 1958-ban jelent meg, így Em­ma számára nyilvánvalóan elérhetetlen a re­gény idejében. 18 Sem az alvilág,sem az államrendőrség nem válik ismerőssé a bemutatása után sem, hiszen to­vábbra is inkább egy valaha volt, elzárt, s most már pontosan soha meg nem ismerhető terü­let benyomását kelti. 19 Varga Bálint,Magándetektívek, Budapest, Agave, 2005,293. 20 U6. 285-286. 21 A 2011. szeptemberi Új Forrás folyóiratban kö­zölt újabb Kondor-novella, Az ifjú Mariska hét­köznapi halála is az Amerikában töltött időszak egyik epizódját eleveníti meg. 22 Voltak ugyan kémregények Magyarországon már a '70-es években is (pl.: Berkesi András - Kar­dos György: Kopjások), ezek azonban sokkal in­kább ideológiai célúak voltak, mintsem olyan irodalomtörténeti jelentőségű művek, mint a már említett John le Carré regényei. Sinkovicz László­ tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem magyar szakán végezte, ahol modern magyar irodalomra és irodalomelméletre specializálódott. Jelenleg ugyanitt doktorandus hallgató. Legtöbbször magyar anti-detektívtörténetekkel, (hardboiled) krimikkel és kortárs magyar irodalommal foglalkozik. A szegedi Tükörház alapítvány kuratóriumi tagja, valamint a prozanostra.com„populáris irodalmi dealer”társszerzője.

Next