Érseki Főgimnázium, Kalocsa, 1888
rait felfogja. Ezen idő alatt maga a készülék, s a benne levő víz hőt sugároz ki, s tegyük fel, hogy ennek következtében a hőmérőis alább száll. 2. Az ernyőt elveszszük a készülék elől, s most a nap sugarai függélyesen esnek a henger felső lapjára: a koromréteg majdnem teljesen elnyeli azokat, vezetés által közli a felvett hőt az alatta levő vörösréz lemezzel, ez a vízzel, s minthogy azalatt a készüléket folyton forgatjuk tengelye körül, a víz egyenletesen fölmelegedik, s a fölelegedés fokát a hőmérő mutatja. Legyen a fölmelegedés t°. 3. Ismét elfödjük az ernyővel a készüléket s a hőmérő járását öt perczig figyelemmel kisérjük. Ez most természetesen alászáll, legyen a sülyedés b°. A kísérlet második része alatt, vagyis míg a henger a nap , a° + b° sugarainak ki van téve, a kisugárzás nagyságát —%-----nek vehetjük. Eszerint a hőmérő kisugárzás nélküli0 Ίο0+ő° 2 mutatna. Határozzuk meg most a hőmennyiséget, amely e fölmelegedést létrehozta. Egységül itt azon hőmennyiséget veszszük, amely képes egy gramm víz hőfokát 0°-ról l°-ra emelni, s amely munkává átváltoztatva a’425 kilogramm métert teszen. Ezen egységet gramm-caloriának nevezik. r) Legyen a vízmennyiség grammokban kifejezve p, akkor az 5 perez alatt elnyelt hőmennyiség /n a° + b°) =P(t° + -----2---maz egy perez alatt felvett hő p(t° + a°+b°) m\ = 5 s ha a henger alapsíkjának területen, centiméterekben kifejezve, lesz a hőmennyiség, amelyet 1 cm„ 1”'alatt elnyelt p(t° + a° + δ°) . Ha a korom elnyelő képessége absolut volna, ez lenne a hőmennyiség, amelyet a nap egy percz alatt egy négyzet centiméterre a földön kiáraszt. E képlet azonban még egy kis javításra szorul. A vízzel együtt fölmelegszik maga a készülék is ; a fölmelegedés fokát szin, a° + b° tent°+—2-----nek vehetjük, mert míg árnyékban levő részei kevesebbet, addig a napnak kitett részei többet melegednek fel. *) *) Hogy Pouillet gramm és nem kilogramm caloriákban számított, az írók nem veszik mindig tekintetbe, s azért teljesen hibás számokat közölnek. A*