Érseki Tanitóképző Intézet, Kalocsa, 1935

Liszt Ferenc és Kalocsa. LISZT FERENC (1811 — 1886) jubilaris esztendeje összeesik Buda vára visszafoglalásának, vagyis a török hódoltság megszűnésének 250-ik év­fordulójával. Amikor Liszt emlékét idézzük és hódolattal adózunk zenei nagyságának, egyúttal elmerenghetünk a magyar múlt édesbús emlékein, dicsőséges és vészes századok hullámzásán. S önkénytelenül is igazat adunk Észak borongós költőjének, Ossziánnak, ki oly találóan mondja: „A zenében való gyönyörködés oly mélyen és édesen elandalítja a lelket, mint a hajdankor napjaira való visszaemlékezés“. Buda várának felszabadulása után az ősi érseki székváros, Kalocsa is a mesebeli szent madár, a főnix módjára új életre kelt hamvaiból. Nagy­nevű érsekek, egy Csáky Imre bíboros, a Patacsicsok, egy Batthány József voltak Kalocsa újjáalkotói. Nagyon érdekes, amit Jambressich András S. J. tanárnak 1742-ben megjelent négynyelvű szótárában olvasunk városunkról: „Kalocsa ősrégi város. A török uralom idején ismételten tűzlángok martalékává vált. Korona gyanánt övezi a Dunát. A várost mostani érseke, gróf Patatics Gábor, gyöngyök gyanánt ékesíti új intézményekkel“. (Lexikon latinum. Zágráb, 1742.) Gr. Patatics Gábor érsek (1733—45.) építtette a főszékesegyházat. Az ifjabb dr. Patacsics Ádám érsek (1776 -84.) emeltette a mostani érseki kastélyt. Amikor Patacsics érsek befejezte a nagy építkezést, s már a nagy­terem is teljes díszében pompázott. 1784. május 15-én hangversennyel avatták föl az új dísztermet. Patacsics érsek nagy támogatója volt a tudo­mánynak és művészetnek. Nagyváradi püspök korában Haydn Mihály vezetésével híres egyházi ének- és zenekart szervezett. A székesegyházi ének- és zenekar kiegészülve a váradi katonai zenekarral, a püspök név­ünnepe vagy születésnapja alkalmával opera előadásokat szokott tartani a püspöki palotában. A török uralom után romjaiból újjá varázsolt Kalocsa érseki szék­városnak is az érseki kastélyhoz s a főszékesegyházhoz fűződnek leg­régibb zenetörténeti emlékei. A XVIII. század Széchenyijének, gr. Csáky Imre bíboros érseknek (1710—32.) saját kis férfikara és zenekara volt. Nem kisebb ember állt az udvari zenekar élén, mint a híres Barna Mihály prímás, a Rákóczi-nóta megzenésítője. Csáky érsek életnagyságban megfestette arcképét s a „Magyar Orpheus“ nevet íratta alája. Alighogy 1738. aug. 14-én megkezdték a mostani főszékesegyházban a nyilvános istentiszteletet, hamarosan megszervezték a székesegyházi énekkart, idővel a zenekart is. Az első karnagy, akit név szerint ismerünk, a tiroli származású Marchner Károly. 1752. január havában nősült meg Kalocsán, feleségül véve Eliszeszer Ignác özvegyét, a kalocsai származású Bóvári Erzsébetet.

Next