Állami Polgári Fiúiskola, Kalocsa, 1925

dr. Amon Pál kalocsai praelátus-kanonok urak, Kolecsányi Endre kormányfőtanácsos, P. Buzna Viktor rektor, Kohányi Gyula kir. tanfelügyelő, Novák Géza uradalmi főintéző, Emszt Antal fő­mérnök, Neproszell Károly miniszteri számtanácsos urak, Ligeti Ernő úr a ref egyház és dr Román József úr az izr hitközség képviseletében, továbbá számos polgári iskolai igazgató és tanár. A nemzeti Hiszekegy áhítatot keltő hangjainak elhangzása után az igazgató megnyitó beszéde következett, majd a kispesti polgári fiúiskola 40 tagú vonós­zenekara adta elő Demuth Lajos zenetanár vezetésével Wagner Tannhauserének részletét csodá­latra méltó precisitással és készséggel. Most Siklaki István tanár, a költői lelkű szerkesztő lépett az emelvényre s mindenkit ma­gával ragadó hévvel szavalta el „Hordd, hordd, a köveket bal­­sorsos magyarom“ c. hazafias érzelmekre tüzelő és mély gon­dolatokból felépített költeményét. A tanulók háláját és köszö­netét Steindl Károly IV. o. tanuló tolmácsolta. Ezután Antalffy Sándor, Kalocsa város polgármestere a tőle megszokott szónoki lendülettel mondotta el ünnepi beszédét s üdvözölte a Miniszter urat, majd a város nevében köszönetet mondott az iskoláért a Miniszter Úr Őexcellentiájának, továbbá munkatársainak: dr. Schnöder Ervin államtitkár és Dulovits Árpád miniszteri taná­csos Uraknak. Majd a Kalocsavidéki róm karh tanítóegyesület ugyanezen napon tartott közgyűlése nevében küldöttség élén dr. Kurcz Adolf esperes üdvözölte lelkes szavakkal a Vallás- és Közok­tatásügyi Miniszter Urat Most a Miniszter Úr Őnagyméltósága állott fel­szólásra. Először arra a kérdésre felelt, hogy vájjon a hazának mai állapotában illik-e, szabad-e nekünk, e súlyos viszonyok közt élő nemzetnek ünnepelni ? Igen szabad a tettek ünnepét meg­ülnünk. Megünnepelhetjük azt, ha valamely munkát befejeztünk, vagy ha újabb cselekvésre készülünk A mai iskolavató ünne­pélyünk ilyen ünnep, a tettek ünnepe, mert befejeztük a magyar közoktatásnak ezt a hajlékát s ugyanakkor országszerte nagy akció indult meg, hogy a polgári iskolák egész sorát építsük fel. Egyelőre 2 millió arany­korona az, amit a kormány erre a célra fordíthat. Azonban ez csak az első részlete annak a a nagy összegnek, amelyre szükségünk van, hogy a polgári iskolai oktatást annak külső előfeltételei tekintetében is rendbe­hozzuk. Művelődési téren gyorsvonati sebességgel halad a világ Nyu­gati szomszédaink kötelezővé tették a 8 osztályú népiskolát. Ez azt jelenti, hogy a négyosztályú tagozatra még egy további tago­zatot építenek, amely ha tanértékben nem is egyenlő a polgári iskolával, mégis a népesség értelmi színvonalát lényegesen emeli. Itt nemcsak kulturális kérdésekről van szó, hanem meg­élhetési kérdésekről is, mert a komplikált termelési módok, amelyeket az iparban és mezőgazdaságban meghonosítottak, nem végezhetők sikerrel, ha a munka mellé csak értelmetlen

Next