Állami Polgári Fiúiskola, Kalocsa, 1933

Magyar ember — magyar név. Tanulóink névsorát olvasgatva megállapíthatjuk, hogy körülbelül min­den harmadik fiúnak családi neve nem magyar. Ugyanezt tapasztaljuk ak­kor is, ha a kalocsai iparosok, kereskedők cégtábláit szemléljük, vagy általá­ban a kalocsai családneveket vizsgáljuk. De így van ez hazánk egyéb tősgyö­keres magyar vidékein is. Ennek a nemzeti szempontból kedvezőnek épen nem mondható körülmény okát azonnal világosan látjuk, ha elgondoljuk, hogyan alakult ki a magyar nemzet. A honfoglaló magyarok itt különböző bolgár, szláv és avar néptörzseket találtak. Ha ezek kevesen laktak együtt, akkor hamarosan beolvadtak a ma­gyarságba, ha pedig nagyobb tömegekben éltek, akkor megtartották régi nyelveket, mert a magyarok bizony nem zavarták őket idegen nyelvek miatt. Árpádházi királyaink házasságok révén rokonságba kerültek több európai uralkodó­ családdal és ezen az úton is sok előkelő és szolga­ állapotú idegen talált új hazát nálunk. Királyaink Szt. Istvántól kezdve szívesen fogadták be, sőt kiváltságokkal ajándékozták meg a beköltöző iparosokat, kereskedőket, bányászokat. Ezek a beköltözők, az ú. n. „vendégek“ alapították a duna­­menti és felvidéki városaink nagyobb részét. Ezek századokon keresztül megőrizték leginkább német nyelveket és természetesen német nevöket is. A tatárok betörése, majd a 150 évig tartó török uralom rendkívüli módon megritkította a legmagyarabb vidékek lakóit. Az elpusztult lakosság pótlá­sára részint az országnak ama vidékeiről telepítettek, ahol sűrűbb maradt a lakosság, pl. a Felvidékről tótokat, így kerültek le Miske, Kiskőrös lakói vagy pl. Békés megye tót települői. Másrészt pedig idegen országokból hoz­tak be telepeseket, különösen németeket. Környékünkön ilyen telepesek ala­pították Hajóst, Császártöltést, Hartát stb. Bátyának, Dusnoknak szláv nyel­ven beszélő népe délről költözött be. Kalocsának lakossága idők folyamán szintén többször elpusztult és ide is történtek telepítések. Szláv eredetű telepesekre mutat a városunk régi családnevei közt található meglehetősen sok szláv név. A német nevű csalá­dok inkább később költöztek be és pedig részint Bácskából, részint a szom­szédos német községekből. Különben a szórványos be- és kiköltözés most is folyamatban van. Hány család költözik ide vagy költözik el innen a háború óta! Mindezeket tudva nem csodálkozhatunk, hogy úgy Kalocsán, mint or­szágszerte olyan sok a nem magyar családnév. Hazánkban nemcsak idegen nevű ember van sok, de számosan vannak az idegen anyanyelvűek is. Azonban azt mindenki tudja, hogy amint nincs különbség a magyar és idegen nevű magyarok közt, ép úgy nincsen különbség a magyar és nem magyar anyanyelvűek közt. A bátyaiaknak, miskeieknek, hajósiaknak stb. soha semmi káruk, bántódásuk nem volt azért, mert nem magyarul beszélnek. Ha tanulnak, ők is elérhetik a legmagasabb hivatalokat, méltóságokat. A magyar mindig türelmes volt a köztünk lakó, de más nyelv

Next