Kanadai Magyar Munkás, 1940. augusztus-december (12. évfolyam, 3-24. szám)
1940-08-01 / 3. szám
KANADAI---------------------------------------------------- TLM f T M \C 1KQL *TM i yi I f% ZAvJ gumim Entered as Second Class Matter, June 19, 1934, by the Post Office Department, Ottawa, Ontario VOL. XII. ÉVF. , No. 3. SZÁM TORONTO, ONT., CSÜTÖRTÖK, 1940 AUGUSZTUS EGYES SZÁMÁRA 5 CENT -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------* AZ „ÁRULÁSÁT ELFOGADTÁK, A BIZTOSÍTÁST HALASZTJÁK ›e‹›s› „TRAGIKUS IRÓNIA LENNE...“ A HÁBORÚ eddigi menete és tapasztalata rengeteg tanulságul szolgált úgy a hadviselő kormányok, mint országjaik népei számára. Mindjárt kezdetben nyilvánvalóvá lett, hogy az engesztelési politikának sokkal pusztítóbbak a következményei, mint sokan, de különösen a különböző kormányok felismerték vagy beismerték. Angliában még a szabadságkorlátozások is lehetővé tették, hogy a közkritika megnyilvánulásának nyomására a sorozatos kudarcot valló »engesztelő« Chamberlain kormányának mennie kellett. Franciaországban az engesztelők annyira gúzsba kötötték a szabadságot, hogy ott semmi kritika nem érvényesülhetett és így nyílegyenesen sodorhatták az országot a pusztulás felé. így nem lehet csodálkozni azon, hogy a burmai út japán fasiszta imperializmust engesztelő lezárása magában a brit parlamentben is nagy ellenzésre talált, noha már csak a befejezett ténnyel számolt be a kormány. * * * FRANCIAORSZÁG esete különös élesen bizonyította be, hogy a végletekig fokozott rendkívüli hatalmi intézkedésekkel mennyire nem lehet a fasizmus ellen harcolni, csak annak győzelmét siettetni. Most, hogy a nyugati fronton a légi és tengeri csatározások mellett csak a rádiókon és újságokon keresztül folyik a harc, itt Kanadában a hazai fronton oly erővel folynak a rendkívüli intézkedések és törvényhozások, hogy méltán okot adnak az aggodalomra. Elég a háborús törekvésnek olyan fenntartás nélküli támogatójára hivatkozni, mint a Toronto Star, mely júl. 26-án egyik vezércikkében, miután elismeri, hogy bizonyos megszorításokat kell eszközölni a kormány részéről, ezeket mondja: » ... De egy tény megmarad, és bár gyakran megmondták, időről-időre szükséges ismét megmondani: mi szabadságért harcolunk , és tragikus irónia lenne, hogy a szabadságot megmentsük az ellenség legroszszabb gyilkolásaitól és aztán úgy találjuk, hogy itthon vesztettük el azt. »Ez az, ahol tanulhatunk valamit Britániától, úgy a brit, mint a kanadai parlament fogadott el rendkívüli hatalmi törvényeket, de a csupasz tény az, hogy a kanadai parlament sokkal messzebb ment, mint a brit szabadság bizonyos alapvető elveinek eltörlésében. A gyanúsításra való letartóztatás ügyében, például, a kanadai szabályzatok megengedik, hogy egy egy ember vizsgálati tanács sötétkamrában üljön. Az egy emberből álló tanács veszélyes. A brit szabályzatok számos bírákból álló vizsgálati tanácsról gondoskodnak. És a véleménynyilvánítási szabadság ügyében, mint a torontói Civil Liberties Association kimutatja, a „brit szabályzatok csak a közvélemény befolyásolására irányuló törekvésekkel foglalkoznak, míg az idevágó kanadai szabályzatok lehetővé tették személyek perbefogását és megbüntetését magán összejöveteleken komoly szándék nélkül tett megjegyzésváltásokért.« »A demokráciához méltó jelenet volt Westminsterben szerdán, amikor Sir John Anderson belügyminiszter, akit minden párt tagjai, de különösen a konzervatívok tüzesen megtámadtak, kénytelen volt megígérni a fellebbezési jogot a halálos ítéletek ellen és bírói ítéletfelülvizsgálatot kevésbé súlyos kihágások részére. Hírközlemények világossá teszik, hogy Británia hadikormánya vereséget szenvedett volna a képviselőházban, ha szószólója nem ígérte volna meg ezt az enyhítést . . . »Semmi ok nincs arra, hogy a kanadai nép egy jójával is miért lenne kevésbé buzgó az itthoni demokrácia megőrzése iránt, mint az anyaország népe és törvényhozói, „örök éberség a szabadság ára“, és a ALÁÍRTÁK A „HAVANA! TÖRVÉNYT“. KÍNA VISSZAUTASÍTOTTA JAPÁNT. ROMÁNIA SZEPT. 15:16 TÁRGYALHAT írnisban a nyugati fronton a háború folyásának bizonytalansági állapota egyre inkább komplikálódik a balkáni és távolkeleti feszültségek révén, az Egyesül Államok nagyhatalmi irányelve, a Monroe Doctrin(»Amerika az amerikaiaké«), egy újabb lépést halad előre. rlA VAISA xvGQCl 6SL6 VéJ2j'Gt értjrxvwi.cjr— a jvmai truimnany határozottan visszautasította azt a japán alkuajánlatot, hogy 5 északi kínai tartomány Japánnak való átengedésével, a Wanghábkormány elismerésével és Brit Burma, Francia Indo-Kína és Sziam közös japán-kínai kihasználásával kössék meg a békét. London — Churchill miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Argentina kormányának a Havanában tanúsított magatartásáért. Washington — Az amerikai kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha Franciaország fasiszta függvénye lesz Németországnak, az amerikai köztársaságoknak át kell venni sürgősen az amerikai féltekén lévő francia gyarmatok közigazgatását. London — Sir Robert Craigie tokiói brit nagykövet azonnali elbocsátását kérte a kémkedés vádja alapján letartóztatott brit Folytatása a 15. oldalon) társaság kikötötte, hogy a nyugati féltekén lévő gyarmatok amerikai birtokbavételére vonatkozó közös intézkedéseket csak a kérdés tényleges előállásakor tárgyalják meg közvetlenül. britek fenntartják éberségüket, noha ők közelebb vannak az ellenséghez, mint mi.« E vezércikk megírása óta eltelt nem egészen egy hét hazai fejleményei azt mutatják, hogy erre az éberségre fokozott szükség van. az amerikai 21 köztársaság külügyminiszterének konferenciája, mikor az okmányokat aláírták. Argentína, Mexikó, Chile, Bolívia, Kolumbia, Venezuela, Peru és Uruguay nem voltak hajlandók elfogadni az Egyesült Államok Hull külügyminiszter által képviselt ama tervét, hogy azonnal létesítsenek amerikaközi bizottságot, amely kidolgozná a nyugati félteke európai gyarmatjaira vonatkozó közös akciókat egy más földrészről jövő támadás esetére. Mr. Hull távozásakor kijelentette, hogy mindamellett sokat végeztek. Az okmányok a következőket tartalmazzák: 1. Az úgynevezettHavanai törvény kijelenti, hogy minden amerikai köztársaság ellene van annak, hogy a nyugati féltekén lévő európai birtokok hovatartozandóságában változás álljon be. 2. Amerikaközi együttműködés az »ötödik hadoszlop« vagy más felforgató elemek ellen. 3. Közös törekvés »amerikai módon« való közgazdálkodás fenntartására, óvintézkedéseket téve a háború által okozott piaceltolódások ellen, és őrködés európai csererendszerek beférkőzése ellen. Argentina és a másik 7 köz- INDIA TOVÁBB IS A FÜGGETLENSÉGÉT KÖVETELI POONA, India — Az össz-indiai kongresszuspárt munkabizottsága 10:5 arányban elvetette szombati gyűlésén Mohandas K. Gandhi nem-erőszak irányelvét a belső támadást és zavargást illetőleg. Ezt követőleg a párt végrehajtó bizottsága vasárnap — Gandhi tiltakozó távolléte mellett — jóváhagyta a munkabizottság döntését 91:63 arányban. Ugyanakkor 95:47 arányban hagyta jóvá a munkabizottság ama határozatát, hogy teljes függetlenséget adjon Anglia Indiának és engedje meg ideiglenes nemzeti kormány alakítását, ha háborús törekvése támogatását akarja India részéről. A bizottság szocialista és kommunista tagjai ,a brit imperializmussal való« minden alkut elleneztek. A HÁZNAKSZÁMADÁS A HÁZNAK SZÁMADÁST ADOTT A HADIKORMÁNY „Nem kell béremelést kérni a hadiadók ellensúlyozására" OTTAWA — Ne kérjetek a busztól emelést azért, hogy a védelmi adó és a háborús jövedelmi adó beleharap a fizetéstekbe — mondta Hon. J. L. Ilsley pénzügyminiszter kedden a képviselőházban. Az adóztatás azért van, hogy a munkások ezt az áldozatot is meghozzák a háború sikeréért, a béremelés^— ------------*-----------— viszont az egyéni áldozat kikerülését jelentené a miniszter szerint. Ottawa — A szenátus a halálbüntetést szabó »Árulási Törvény«-t Meighen konzervatív vezér azonnali beleegyezésével haladéktalanul elfogadta. (A törvényt részletesebben lásd a 2. oldalon.) Ottawa— A szenátus előtt másodszor olvasták fel kedden a munkanélküli biztosítás törvényjavaslatát, de előzőleg Meighen konz. vezér a szenátusban sürgette, hogy a szenátus bank- és kereskedelmi bizottsága tüzetes megfontolás alá vegye a javaslatot, akármennyi időt is vesz az igénybe és akármilyen forróra válik is az időjárás. A bizottság mindjárt hozzá is fogott. Dandurand szenátusi kormányvezér ezzel sürgette a vitát: »A kapitalizmus van most próbán, és hogy túlélhesse, mindenkiről gondoskodnia kell.« Norman J. Dawes a kereskedelmi kamara részéről a törvényhozás elhalasztását kérte, hogy alapos megfontolásra legyen idő. (Az előzményeket lásd a 2. oldalon.) Ottawa , Kanada hadiminiszterei részletes nyilatkozatokat tettek a képviselőházban e hét elején az országnak a háborús törekvések érdekében tett szervezési lépéseiről és eredményeiről. King miniszterelnök bevezető megjegyzéseiben azt mondta, hogy ha a felfedett tényekkel a képviselők nem lesznek megelégedve, akkor kénytelenek lesznek a Hanson konzervatív vezér által javasolt titkos ülésezést megejteni. Ugyanakkor kijelentette, hogy a »titkokkal« való tapasztalata az, hogy valamit úgy lehet a legjobban elterjeszteni, ha azt mondják róla, hogy titok. S ezért ő nem ajánlja a titkos ülésezést. Hanson konz. vezér a nyilatkozatok megtétele után kijelentette, hogy teljesen meg van elégedve. Néhány adat a nyilatkozatokból: " (J. G. Gardiner, a hadiszolgálat minisztere:) Minden nőtlen, testileg alkalmas, 21—45 éves kanadai férfinak 30 napi kiképzésben kell részesülnie egy éven belül. Kanada a jelen rendszer mellett 1.000.000 embert képezhet ki anélkül, hogy az iparban és őstermelésben nagy eltolódást idézne fel. Ha rendkívüli fejlemény nem adódik elő, a védelmi ügyosztály az első éven a 21—35 éves magánosokat hívja be. Október 1 (Folytatása a 15. oldalon) ■