Kanadai Magyar Munkás, 1945. január-július (16. évfolyam, 26-53. szám)

1945-05-17 / 45. szám

CSÜTÖRTÖK, 1945 MÁJUS 17. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Ébredjünk fel a lidércnyomásból és nézzünk szembe a valósággal Tisztelt Szerkesztőség! Néhány sorban szeretnék megemlékezni néhány fontos dologról, melyekről nem volna szabad nekünk, kanadai magyaroknak megfeledkezni, akik az első világháború után vádoroltunk ki Kanadába. Sok ma­­gyarázat, nem kell ahhoz, hogy miért jöttünk ide. Mindnyájan tudjuk, hogy a nyomorból és a csendőr­szuronyok elől menekültünk el. Persze, az itteni arány-------———,-----------,-------­lagos jobb sors között, so- , t­y-ügynökök befolyása o­­kán minderről már meg-­s rá engedték magukat -kem­­­feledkeztünk. A jelenlegit teni. Nem törődtek a fa­­háború előtti években, tiszta-ellenes szervezetek voltak magyarok, akik e­j építésével, miáltal nya­­lott talán nem volt elég i­kunkba segítették tudita­­az óhazai csendőrszuro­­ni a borzalmas II. világ­­nyos példa, itt újra Hor­­i háborút, melynek európai A K. M. MUNKÁS LAPKEZELŐI A Munkással kapcsola­tos előfizetési és címvál­tozási ügyekben forduljon bizalommal a következő lapkezelőinkhez: Brantford, Ont. Hídvégi Gy., 242 West St. Krizsán S., 35 Marlboro St. Molnár J., 10 Dryden St. Hamilton, Ont. Gaal J., Magyar Otthon, Fodor I, 100 Sherman Ave. N. Ralkovszki P., 126 Main St. West. St. Catharines, Ont. Biró M., 59 Niagara St. Gyetvai B, 11 Beecher St Niagara Falls, Ont. Kovács A., 736 Park St. Ördög F., Magyar Hall. Virág II. 1709 Dun St Kingsville, Ont. Kasza Ferenc, Harrow, Ont. Bőde József Dohányvidék Holup I, Tillsonburg. Stampfer J. » Nagy Kovács I., Delhi. Oszlancki A. » Tóth András » Horasz György, Simcoe. Horasz József » Fehérvári­ J., Vittoria. Fecskán Gy.­ » Winnipeg, Man. Gregus Mihály. Pólyák Gyula, Lethbridge, Alta. Bak L. 1029—6th St. N. Machalek J., 406—4 Ave. S. Frank S. 912—7 St. N. New Waterford, N. S. Kocsmarik B. Kiss András. Regina, Sa.sk. Pituk L., 904 Rae St. Cseszko, 114 E. Victoria Ave. Fabrik M., 903 College Ave. Osoyoos, B. C. Bánó Fülöp. Torontó, Ont. Gerő Imre, 35Ö Dundas St. W. Kovács István » Budai József » Warrensville - Grimshaw- Chinook Valley Kákos Mihály. Vancouver, B. C. A. Rimovszki, 546-7 Ave. W. Windsor, Ont. Okvath Imre, 358 Louis Ave. BerekaU J., 3537 King St. W. Horváth Imre, 978 Pierre Ave. Szórik Gyula, 454 Crawford. Kitchener, Ont. A. Sherer, 102 Ahrens St. Shaughnessy, Alta. Jobbágy Imre. Olajos István. Hillcrest, Alta. Nádasdi Antal. Chatham, Ont. Kovács Pál, 105 Edgar St. Kovács F. L. C/o F. Davis, R. R. 3, Tupperville, Ont. Calgary, Alta. Libor Imre, 1102—4th St. E. Tompos L., 205—1st St. E. Port Colborne, Ont. Mándy K., 138 Davies St. Katona L., 66 Adelaide St . Pataki S., 155 Main St., Hum­­berstone. Montreál, Que. Steve Macka, 1666 De Bullion St. frontján már győzelmet ai­rattunk, de az áldozat 40 millió lélek! Nagyon fontos volna, hogy legalább már ebből a nagy iskolából vonjuk le a kellő tanulságot azok, akik előzőleg oly sokat mulasztottunk, és idézzük magunk elé mulasztásunk hátborzongató eredmé­nyét, a fasiszta vandaliz­must. A mulasztóknak és a magyar ügynökök által rossz oldalra befolyásoltaknak lega­lább már azon dobbanjon meg a szíve, hogy — hála az anti­fasiszták győzelmének —■ óha­zai nincstelen testvéreink ma már örömkönnyek között szo­rítják keblükhöz birtoklevelei­ket, melyek révén földtulajdo­nosokká váltak többévszázados küzdelem után. És bizony, nemcsak hogy saj­nos, de egyenesen szégyen,hogy a magyar földosztó kormány­nak vannak olyan ellenségei, a­­kik »magyar«-nak vallják ma­gukat akiket éppen az a föld­nélküliség üldözött külföldre, a­­mely — köszönet a Vöröshad­sereg felszabadító harcának — most már nem ereszti tovább a földmunkás magyart. Azt nem tételezzük fel normális kanadai magyarról, hogy talán irigyel­né saját testvéreitől a kiosztott földet. Mi van hát akkor néme­lyikükkel ? Vannak, akik ekkér helyte­lentik a magyar földosztást: »Ott nincs demokrácia, ahol el­veszik a földet az egyiktől és odaadják a másiknak.« Micso­da esztelenség! És azért az, mert ha valaki még azt is felté­telezi egy százezer holdas báró­ról, grófról vagy hercegről,hogy az valaha is a maga jószántá­ból fogja kiosztani földjét a cselédjeinek,­­ az ilyen ember­nek meg kellene röntgeneztetni az agyát hogy nincs-e benne, azaz, hogy mennyi van benne a kórsejtekből. Károlyi Mihály csak egy volt Magyarországon, és ő is 25 éves száműzetéssel fizetett tettéért. A földosztás azonban mégis demokratikus alapon történt, a­­kár látják ezt egyesek, akár készakarva hunynak szemet a tény előtt. Hogy történt demok­ratikus alapon? Úgy, hogy, fel­szabadítás után, demokratikus­­alapon, maga választotta meg kormányképviselőit a magyar nép, melyet éppen azért válasz­tott — noha egyelőre ideigle­nesen — hogy vegye el attól a földet aki csak bitorolja, és adja azoknak, akik ezer év óta verejtékkel művelik és vérhul­­latással védik azt. Mi ez, ha nem népi akarat? Vagy van­nak, akik a demokrácia alatt csak úri akaratot értenek ? Most, hogy a fasizmus euró­pai vára porrá lett zúzva, már éppen ideje, hogy bizonyos ka­nadai és más országbeli ma­gyar »akarnokok« felébredné­nek ama lidércnyomásból, mely­be a letűnt Hitler-Horthy-Mus­­solini-féle kezdetleges győze­lem mentette őket. Ha még egyszer ki akarják érdemelni a magyar nevet, akkor hassanak oda hogy Ontariónak és Kana­dának olyan következő kormá­nya legyen, amely kenyeret és munkát biztosít a háború után­ra; amely hajlandó lesz segít­séget nyújtani az európai ínsé­geseknek — köztük a mi ma­gyar testvéreinknek is —, és amely minden erejével oda fog hatni, hogy a háborúkat szülő fasizmus teljesen ki legyen irt­va a földszinéről! Nekünk, wellandiaknak, van­nak olyan képviselőjelöltjeink, akik, ha bejutnak, minden e­­rejükkel harcolni fognak ilyen politikáért. George Harris a he­lyi szakszervezetiek tartományi jelöltje, és Rev. F. Sayles far­mer-munkás szövetségi jelölt. Szavazzunk e haladó jelöltekre. Azzal saját magunkon és test­véreinken segítünk! Berekalli Lajos Welland, Ont. NÁCI KONCENTRÁCIÓS táborban naponként »kegyben« is ré­szesítettek bizonyos foglyokat. Az ilyen »szerencsések«-nek meg­engedték, hogy krumplihéj után kutathatnak a szeméthamvasz­tó türkely hamujában, amit ha találtak, megehettek. 13. OLDAL MAGYAR KÖNYV érkezett a Szovjetunióból! RENDELJE MEG, AMÍG A RÉSZLET TART! WEINBERGER ZOLTÁN: Halhatatlan ifjúság ........................1 .70 KONONOV: Igaz történetek Leninről .................................................1.00 GROSZMAN: Írások a háborúból ..............................................................70 FÁI ISTVÁN: Hátországi karcolatok .....................................................40 WEINBERGER ZOLTÁN: Tizenhat év fegyházban ................. 1.00 BROZ — TITO: A leigázott Jugoszlávia népeinek harca . . .10 A Szovjetunió honvédő háborújának 3 éve...........................................05 HÁY GYULA: Németek .................................................................................50 Sztálin sólymai ........................................... 75 LAVRENYEV: Egyszerű emberek ............................................................70 Az $5.80 értékű egész sorozatot egyszerre vásárolva $5-ért megveheti. Töltse ki az alábbi szelvényt és rendelje meg, amig a készlet tart! Canadian Federation of Democratic Hungarians 455 Spadina Avenue, Room 304 Toronto 4, Ont. Mellékelve küldök öt dollárt money orderben és kérem ré­szemre a Szovjetunióból érkezett új sorozat könyvet postafor­dultával megküldeni. Név:........................................................................................ Cim:........................................................................................ Új találkozó . . . (Folytatás az 1. oldalról) részről jegyzékben értesítették a Titó-kormányt, hogy a béke­tárgyalásokig Triesztet és kör­nyékét szövetséges ellenőrzés a­­lá veszik, és javasolták, hogy a jugoszláv kormány vonja ki csa­patait onnan. Míg Görögországban az első görög árulót kivégezték, ugyan­akkor hajszát indított meg a britekre támaszkodó reakciós kormány a görög demokratikus erők és azok vezetői ellen. A »semleges« országokba me­nekült náci fejesek ügyét is in­tézni kellene. Ezeknek az ügyeknek mind nyilván részük van abban, hogy úgy Churchill miniszterelnök, mint Truman elnök késznek nyilatkoztak Sztálinnal való ú­­jabb találkozóra. Egyidőben je­lentik, hogy amerikai delegá­ció indult Moszkvába, hogy Né­metország kezelésének és a né­metek részéről­ való kártérítés­nek az ügyét ott közös szövet­ségi biztosság tárgyalja meg. len előadásban részesített ben­nünket. Hogy munkáját méltányolta és megbecsülte Montreál ma­gyarsága, semmi sem bizonyí­totta­­jobban, mint az a sok é­­lővilág, amit a Demokratikus Egyesület és alcsoportjai, a Hungária Társadalmi Egyesü­let a Kossuth Betegsegélyző Egylet helyi fiókja és számos barátai helyeztek ravatalára. U­­tolsó útjára, dacára a hétfői munkanapnak, az egyesületek­hez tartozó magyarok nagy tö­mege kísérték ki őt a végső út­ra. Általános a részvét két nő­vére iránt, akik közül az egyik a nagy távolság miatt nem jö­hetett el ravatalához. Úgyszin­tén őszinte részvét nyilvánult meg menyasszonya iránt, akit ájultan vittek ki a templomból. Mi, montreáliak nagyon so­kat vesztettünk az ő halálával. Pista elment, de itthagyta ma­­ga után mindazt a sok szép és nemes munkájának emlékét, melyet mi barátai kegyelettel fogunk megőrizni. Czinkéné—Szabó Lenke Montreál, Que. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondok köszönetet mindazoknak a szervezeteknek egyesületeknek és egyéneknek, akik felejthetetlen bátyám, Varga István ravatalára virá­got és koszorút helyeztek. Va­lamint azoknak, akik utolsó út­jára elkísérték őt. Szendreyné—Varga Terézia MONTREÁL magyarsága gyá­szoló szivvel töltötte meg ápr. 30-án a magyar róm. kath. templomot, hogy végtiszteletet tegyen Varga István köztiszte­letben élt honfitársunknak, aki 1928-ban vándorolt ki Kanadá­ba Sárospatakról. Az ember szivét fájdalom ha­totta át amikor arra gondolt, hogy Varga István, vagy aho­gyan legtöbben neveztük: »Pis­ta« -i- nincs többé. Pista min­den tudását a magyar ügy szolgálatába állította, és a ma­gyar nótáknak, színművészet­­nek lelkes katonája volt szívé­nek végső dobbanásáig. Dísze volt a műkedvelő gárdának. Kellemes hangjával és ráter­mettségével számol, felejthetet­ Nagy tömegnek beszélt Tim Buck — Calgary, Alfa. — Tim Buck, az LPP országos vezére, nagy ovációban része­sült május 7-én, Calgaryban, a­­hol az Ellis Hallat zsúfolásig töltő tömegnek beszélt. Ilyen lelkesedve és ilyen nagyszámú tömeg még tán nem fogadta T. Buckot e városban. Mindenki a legnagyobb örömmel és megelé­gedéssel hallgatta végig beszé­dét ennek az embernek, aki­nek a kanadai munkásosztály érdekében végzett munkájára mindnyájan büszkék lehetünk. A gyűlésen gyűjtést is ejtet­tek meg, bizonyára szép ered­ménnyel." Látni lehetett, hogy az adakozás bőkezű volt, noha az eredmény összegét nem tu­dom. Buckón kívül mások is beszéltek. A közönség lelkese­dését csak fokozta az a régen­­várt nagy hír, hogy a néme­tek feltétel nélkül kapitulál­tak. E napon Calgary nagyban készülődött a következő napi (május 8) győzelmi ünnepségre. A­ Csernák

Next