Kanadai Magyar Munkás, 1945. január-július (16. évfolyam, 26-53. szám)

1945-05-17 / 45. szám

14. OLDAL KANADAI MAGYAR MUNKÁS CSÜTÖRTÖK, 1945 MÁJUS 17. BELGA GYERMEKEK elköszönnek édesanyjuktól, miután vo­natra szálltak, hogy a Vörös Kereszt gondnoksága alatt Svájc­ba menjenek a bombázások utóhatásait és a rosszultápláltságot kiheverni. A mi" gyermekeink írta: Tóth István Igen, — a mi gyermekeinkről egynéhány szót, akik itt élnek az amerikai kontinensen. Akik — hála a földrajzi helyzetnek, de nemkülönben az Egyesült Nemzetek egységének — nem élték át e háború bor­zalmait. ők csupán csak elbeszélések folytán, újság­ból, moziból ismerik valamennyire azt a minden ed­diginél rettenetesebb háborút, melynek európai szín­terein a »függöny most legördült.« Porrá zúzódott a fasizmus hatalmas, európai katonai ereje. Most már a távolkeleti — a japán fa­siszta militarizmus — kerül végleges elintézésre. Igen,­­ az európai függöny legördült, mely kimond­hatatlan borzalmak idejét és helyét zárja le a világ előtt. A csataterek katonai áldozatain kívül, milliók­ra rúg a civil áldozatok száma is. Egyes jelentések szerint mintegy 40 millió áldozata van e háború­nak csak halottakban! Mennyi lehet hát azoknak a száma, akik mint »élő­halottak« kerülnek ki e há­borúból ?! Akiket a fasiszta koncentrációs táborok­ban elszenvedett éhség és kínzás, valamint a hábo­rú általános réme változtatott idegroncsokká? — Számuk valószínűleg tízmilliókra rúg. Ennek az annyi áldozatot követelő háborúnak, a mi gyermekeink nem voltak közvetlen viselői és szemtanúi. És ezt nem szabad elfelejtenünk. Nem, sohasem, mert gyermekeink szenvedésének látása — éhezés, mezítelenség és a szem előtt való elpusztí­tás — kínozott volna meg bennünket legjobban. Olvastunk a belseni német koncentrációs tá­borról, és a többiről, ahol az anyák az életüket ad­ták gyermekeikért. A belsenihez hasonló számos fsokja volt Náci-Németországnak! Olvastunk más tragédiákról is. A londoni, az orosz, a belga, a fran­cia, a lengyel és más anyákéról, akik fájdalmas szívvel váltak el gyermekeiktől, amikor a bombázá­sok elől vitték el őket hosszabb időre biztonságba. Számos anyának a tégla- és kőromok alatt pusztult egy vagy több gyermeke. Keservesen fájhatott a szí­vük ezeknek az anyáknak és nemkülönben az apák­nak. Mi e kontinensen, ne felejtsük el azt soha, hogy ami odaát tényleges borzalom és halál volt milliók­nak, az aránylag csak egy rémes képsorozat volt mi­nekünk. Erre emlékeznünk kell, és emlékeztetni kell rá gyermekeinket is! A tény azonban az, hogy e rémképsorozat és az általunk való antifasiszta hoz­zájárulás a győzelemhez, s mindnyájunkon hagyni fog valamilyen nyomot. Az ár tehát roppant nagy, amit a fasizmus fölötti győzelemért fizet a világ sza­badságszerető népe. Oly nagy, melynek örök­ iskolá­ul kell szolgálni részünkre. Használjuk fel ezt az iskolát — különösen gyermekeink jövője és biztonsága érdekében. Ne­veljük gyermekeinket olyan szellemben, hogy erős és biztos várai lehessenek saját jövőjüknek. Hogy soha magukra ne hagyják zúdulni azt a fasiszta ve­szélyt és borzalmat, melynek most 40 millió életbe került a megsemmisítése. És még mindig sokba ke­ rülhet a teljes megsem­misítésig ! A gyermekek jövőjét il­letőleg, roppant nagy fe­lelősség hárul mindazok­ra, akik szülői szerepet töltenek be. Mindenek fö­lött óvni kell a gyermekek lelkivilágát bizonyos mér­gektől. Itt Kanadában — és az Egyesültekben is — a »funny book«-ok azok, amik a legjobban meg­szállva tartják a gyerme­kek lelkivilágát. Ezt a fer­de és gun­­ny­elven írt nyomdaterméket, komoly szülők ne engedjék meg, hogy olvassák gyermeke­ik. Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink értelmes és hasznos polgárai legye­nek az országnak és jövő­­nek, akkor a »superman« fantáziákkal ne engedjük a gyenge, de fogékony a­­gyakat elmérgezni. A »superman«-os »fun­ny book «-okat könnyeb­ben a maradiság papírko­sarába juttatjuk, ha ma­gunk elé idézzük a náci »felsőbbrendűség« masz­lagot, mely egyik propa­gandafegyverét képezte a fasizmusnak, me­l­y­n­e­k megsemmisítése oly óriási árat követelt a világtól. ­ GYÁSZJELENTÉS | ÁPRILIS 28-án, nagyszámú ma­gyar és más nemzetiségű kö­zönség, valamint rokonok és jó­barátok kísérték utolsó útjára Sima Istvánná munkástársnőn­ket, akit élete delén, 42 éves korában ragadott ki a halál férje és 6 gyermeke köréből. Munkástársnőnk operáció kö­vetkeztében halt meg ápr. 26- án, váratlanul az itteni köz­­kórházban. Halálával nemcsak hátrahagyott családja vesztett sokat, hanem a calgary-i ma­gyar társadalom is, melynek köztiszteletben élő tagja volt. A temetési szertartást az it­teni református lelkész, Rév­ Molnár végezte. A ravatalt ko­szorúkkal és virágokkal hal­mozták el a jóbarátok és isme­rősök. Többek között a Calga­ry-i Demokratikus M­agyar Egy­let koszorúja is ott volt a ra­vatalon. Az elhunytat gyászolják­ a szerető férj, kivel 24 évet élt boldog házasságban. Béla fia, aki tagja a kanadai légierőnek (RCAF), Margit leánya, István fia (utóbbi tagja a kanadai hadseregnek), János József és Edward fiai. Drumhelleren gyá­szolja két nővére: Monták Pál­­né és Nagy Sándorné és csa­ládjuk, valamint a többi rokon­ság, barátok és ismerősök. Munkástársnőnket gyászolja minden munkásmozgalmi egyén is, aki csak ismerte, mivel lel­kes támogatója volt a haladás­nak, olvasója a »Kanadai Ma­gyar Munkás«-nak, valamint a »Magyar Jövő«-nek. Három i­­dősebb gyermeke pedig tagja a demokratikus egylet ifjúsági csoportjának. A helyi magyarság őszinte részvéttel viseltetik a gyászoló férj és család iránt, s reméli hogy Sima munkástársát és családját megnyugtatja az a tény, hogy minden lehetőt elkö­vettek a szeretett feleség és a­­nya megmentésére. Pécs István Calgary, Alta. * * * köszönetnyilvánítás Ezúton is köszönetet mon­dunk mindazoknak, akik virá­gokkal halmozták el kedves ha­lottunk ravatalát, utolsó útjá­ra kisérték, rendelkezésre ad­ták autójukat és velünk érez­tek mérhetetlen bánatunkban. Sima István és családja Szavazzunk a haladó jelöltekre! — Lethbridge, Alta. — A Lethbridgei Szabad Magyarok Egyesülete már alakulásakor elfogadta, hogy minden olyan akcióban részt vesz és támogat, amely a haladást sürgeti. Ez így a különböző segélyakciók mellett, nagyban hozzájá­rul a választási kampánymunkákhoz is. A haladó jelöltek költ­­­sége Lethbridgere eső kvótájának nagyobb ré­szét a helyi haladó ma­gyarság hozta össze akci­ókkal és választási jegyek árusításával. Ugyanakkor közbejött a »Munkás« kampánya is, melynek it­teni sikeres anyagi támo­gatása érdekében egy hó­napig minden erőnket er­re fordítottunk. Az országos választás népi érdekű agi­tációs munkája azonban állan­dóan folyamatban van. Nagyobb összejövetelein­ken felszínen tartjuk a választás ügyét. Az utób­bi időben, például április 30-án egy színelőadásra, május 13-án pedig a Munkás kampányzáró­­jára rendezett koncertra meg­hívtuk B. Chirdles farmer-mun­kás képviselőjelöltet beszélni, hogy megismerje őt minden környékbeli magyar. Egyébként Mr. Chirdlest­ sok farmer és munkás ismeri már az előző évekből. Ismerik az 1935/36-os répamunkás-sztrájk idejéből, amikor a sztrájkoló munkások az ő formáján, Iron Spring-en táboroztak és onnan jártak piketelni, hogy ellensú­lyozzák a cukorgyár ügynökei által toborzott sztrájktörőket. Mr. Childles akkor nemcsak hellyel hanem élelemmel­ is se­gítette­ a sztrájkolókat. És most­­ a mi jelöltünk. Ne felejtsük el, hogy noha az európai háborúnak vége, ott az Egyesült Nemzetek hadierejé­nek egysége összezúzta a nem­zetközi fasizmus főerejét,­­ itt Kanadában a kisfarmerek, és munkások harcának csak ak­kor lesz vége, részükre a győ­zelem csak akkor lesz sikeres, ha a termény ára biztosítva lesz, és a munkásnak munkát és tisztességes bért biztosító kormánya lesz az országnak. A reakció elkeseredett harcba kezdett egy olyan kormány be­választása ellen, mely szilár­dabb gazdasági és jobb társa­dalmi létet biztosítana­­reform­­intézkedésekkel Kanadában.Mr. Childles egyike azoknak akik­nek múltbeli rekordjuk biztosít­ja, hogy ha bejutnak az orszá­gos képviselőházba, harcolni fognak a legszükségesebb tár­sadalmi reformokért. Akik még emlékszenek a ’30-as nyomor­évekre, azok bizonyára ilyen je­löltekre szavaznak. — Varjú István Paul Siren káplár képviselőjelölt lett Catharinesben ST. CATHARINES — Egy itte­ni szakszervezeti konferencia Paul Siren káplárt nevezte be a munkásság tartományi képvise­lőjelöltjének a Lincoln kerület­ben. Siren, mielőtt a hadsereg­be bevonult, éveken át vezető tagja volt az autómunkásunió­­nak (UAW-CIO). Bár Siren jelölését minden u­­niócsoport támogatta, a CCF- isták az UAW 199-ik lokáljá­nak felrobbantásával fenyege­­tődztek, mire a lokál úgy ha­tározott, hogy nem folytat hi­vatalosan politikai akciót, ne­hogy a szervezetet lerombolják. Sok egyéb uniólokál, köztük a merritoni 676-ik UE-lokál és AFL lokálok is hivatalosan tá­mogatják Sírén jelölését. Oshawai vasasok Cambers! segítik OSHAWA­t Az itteni vasas­unió (USWA) 2784-ik lokálja u­­tóbbi gyűlésén úg­y határozott, hogy teljes támogatást ad Wil­liam Cambers munkásjelöltnek az Ontárió kerületben a június 4-i ontariói választásokban. Mir. Cambers ugyanekkor az UAW női osztálya előtt is be­szélt és hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a munkásság sa­ját nem-pártoskodó jelöltjeit válassza be a tartományi Ház­ba. Ugyanezen a gyűlésen Ar­thur Williams CCF-jelölt is kér­te a női osztály támogatását, amit nem kapott meg. Williams is »támogatást« ka­pott a 222-es lokál gyűlésén, a szavazat­többség alapján, ahol a 4—5000 tagból csak kb. 60-an voltak jelen. Az Egyesültekbe látogatók ezután több pénzt vihetnek OTTAWA . Az idegen valutát ellenőrző tanács (Foreign Ex­change Control Board) május 13-án közzétette, hogy beszün­teti az Amerikában látogatók költekezését megszigorító ren­deletet, és ezután a látogatók kaphatnak­­bármilyen méltá­nyos összegű" amerikai pénzt az utazásra és azzal felmerülő költségekre. A tanács azt is közölte, hogy 50 amerikai dollárt, vagy ennél kevesebb összeget ezután enge­dély nélkül vihetnek magukkal a látogatásba­ menők Kanadá­ból. Azonban a »H« jelzésű uta­zási engedélyre ezután is szük­ség lesz azoknak, akik 50 dol­lárnál nagyobb összeget akar­ Súlyosan sebesült egyik katonánk Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök egy, szomorú, hírt tartalmazó levelet közlésre.Egy magyar katonával ismét keve­sebb fog harcolni a szabadsá­gért. Ugyanis a reginai Szébel­­lei István és nejének­­ Já­nos nevű fi­uk, aki 1942- től mint ej­tőernyős tel­­jesítési szol­gálatot az első számú ejtő­ernyős c­s­apatban, teng­eren­­túl, ez év Nagypént­e­­­kén súlyosan m­egsebesült Szebellei J. bal karjára és lábára. A szülőkön kívül, sokan má­sok is a legnagyobb­ aggoda­lommal várják, hogy kedvező jelentés érkezzen e magyar ka­tona sorsáról, aki nemcsak a harctéren, hanem a civil­ élet­ben is híve volt a demokráciá­nak. Azért állt be katonának. Bízunk és reméljünk, hogy az említett végtagok nem kerülnek amputálásra, és János teljes épségben kerül vissza hamaro­san közénk. S. A. Regina, Saskó­nak átvinni kanadai és ameri­kai bankjegyekben vegyesen. Ezt az engedélyt fel kell mutat­ni a vámóhivatalnoknak, mielőtt átlépné a határt az utazó. Visz­­szautazás után minden el nem költött amerikai bankjegyet új­ra be kell váltania egy kanadai bankban a látogatónak. Átvinni pedig csak olyan amerikai bank­jegyeket szabad, amiket a bank­tól kap erre a célra az illető.

Next