Kanadai Magyar Munkás, 1945. január-július (16. évfolyam, 26-53. szám)

1945-05-10 / 44. szám

CSÜTÖRTÖK, 1945 MÁJUS 10. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 7. OLDAL MADARAT TOLLÁRÓL... szédében ilyen kivonatot nem lehet talál­ni, amit ő idéz. Ez hangzott el ott: »A Szovjetunió külpolitikája világos és határozott: Mi akarjuk a békét és a kereskedelmi viszonyok megerősítését minden országgal. A mi álláspontunk ez, és ehhez az állás­ponthoz ragaszkodni fogunk mindaddig, a- mig ezek az országok ilyen viszonyt tarta­nak a Szovjetunióval és amig nem tesz­nek ezek kísérletet arra, hogy országunk érdekeire rátapossanak. Mi akarjuk a békés, szoros és barátságos viszonyt mindazokkal a szomszédos orszá­gokkal, melyeknek közös határaik vannak az Sz.Sz.Sz.-el. A mi álláspontunk ez, és ehhez az állásponthoz ragaszkodni fogunk mindaddig, mig ezek az országok hasonló viszonyt tartanak a Szovjetunióval, és a- mig nem tesznek kísérletet rá, hogy a szov­jet állam épségére és önállóságára direkt vagy indirekt rátapossanak. Mi akarjuk támogatni azokat a nemze­teket, kik támadásnak az áldozatai és or­száguk függetlenségért harcolnak . . . « A REKORD tiszta. A Szovjetunió betar- . tóttá irányvonalát. D. Zaszlavszki, egy neves orosz újságíró, 1944-ben a Pravdá­ban irt cikkében elemezte Kirkconnell ak­tivitását. Zaszlavszki azt irta, hogy Kirk- connellt leleplezte saját könyve, a »The Seven Pillars of Freedom«. »Ezt a köny­vet valóban Berlinnek kellett volna kiad­nia. németül, Göbbels szerkesztésében . . . A kanadai professzor a hitlerista propa­ganda szemétdombjáról szedte fel hazug­ságait . . . Nem érdemes cáfolni ezeket a gyalázatos rágalmakat. Forrása világos — ez fasiszta forrás . . . Kirkconnell azt állít­ja, hogy országunkban a gyermekeket cse­kély lopásért agyonlövik. Ezt az engesz­telhetetlen hazugságot Kirkconnell össze­köti a Pravda cimü hírlappal. Az évet és dátumot 1934 szeptember 8-ra teszi . . . Ezt a riportot Mr. Kirkconnell készítette, ő formálta és ezzel nyilvánosságra hozta saját vonalat, amit ha pénzügyi okmány mellé tesznek, büntetést von maga után. Tákolmányának elfedésére a Pravda nevét igyekezett felhasználni.« Világos, hogy Kirkconnell egy közönsé­ges cselszövő, és idehaza munkásokkal szembeni árulókkal és fasiszta trockisták- kal szövetkezik, ő és Drew egyforma tollú madarak. És ők nem tiszták. UJ ÉLET ÚTJÁT MUTATJA ÉSZAKOLASZORSZÁG NÉPE P ALMIRO Togliatti, az olasz minisztertanács alel- nöke és a Kommunista Párt főtitkára, éltetve a szerepet, amit Északolaszország felszabadításában, játszott a nép, hangsúlyozta, hogy most alaposan át kell formálni az ország politikai vezetését. A római rádión beszélve, Togliatti hangsúlyozta: »Mint antifasisztáknak, mint demokratáknak és mint olaszoknak, büszkeséggel tölti el arcunkat e megnyilvánulás, nemcsak a bátorság, de először is a politikai és szervezeti vezetés, amit nem néhány egyén, hanem néptömegek, városok, tartományok s egész kerületek adtak. Kijelenthetjük, hogy Olaszország részese volt en­nek a nagy pillanatnak, a nemzetek e nagy harcá­nak, s megmutatta saját erejével, hogy képes ön­magát vezetni. A legfőbb tanulság, mit ez uj helyzetben, Észak­olaszország felszabadításában le kell vonnunk, ez: Az ország politikai vezetését alaposan meg kell vál­toztatni. S ez nemcsak néhány változást kíván meg. Gyökerében kell azt felújítanunk, kielégítve a nép jogos követeléseit. Az ország ui politikai vezérgárdájával a nemzeti élet mostani fázisát be kell fejezni, és újat kell kez­deni. Készülnünk kell az ország gyors átépítésére, meg kell szerveznünk a néppel való tanácskozást, alkotmányos nemzetgyűlés választásával. El kell sö­pörnünk véglegesen a múlt ránk nehezedő “maradvá­nyait.. Uj Olaszország van születőben. A tisztítást folytatni kell és logikus és teljes be­fejezésre vinni. A nemzeti felszabadulási bizottság­nak és a Szabadság önkénteseinek el kell foglalniuk kiérdemelt helyüket az ország politikai vezetésében. IRTA ALFRED C. CAMPBELL pROFESSZOR Watson Kirkconnell, a ha- miltoni McMaster Egyetem angol osz­tályának feje, ismét toldozáshoz fogott. Ot­romba kezével irógépje után nyúlva, a kö­zelmúltban lepattogtatott négy hasábnyi, eddig a legborzalmasabbak közé tartozó rágalmat a Szovjetunió ellen. Kirkconnell megint a Toronto Telegram­ba irt, hogy gyengítse a kanadai nép lelke­sülését a szövetséges hatalmak san fran­ciscoi konferenciáját illetőleg. Átkutatva a sok szemetet, amit ujság- bérencek és trockisták eddig Írtak, és ami irodalomként csúszik el a Szovjetuniót il­letőleg, ez a teremtmény összeszedte a leg­kirívóbb hamisításokat, hogy diszkreditál- ja a Szovjetunió képviseletét a san fran­ciscoi konferencián és hogy gyengítse a ka­nadai delegáció munkáját. Kirkconnell ennek kijelentésével kezdi áruló tákolmányát: »Hitler gonosz uralmá­nak közeledő veresége olyvalami, amiért mi mindannyian csaknem hat éve dolgoz­tunk és imádkoztunk . . . « A múlt azt mu­tatja, hogy a munka és imádkozás, amit Kirkconnell tett, az a szovjetellenes tábor­ban történt, melyben trockista, fasiszta és tori barátai vannak, George Alexander Drewt is beleszámítva. IZIRKCONNELL és Drew egy és ugyan- annál a szovjetellenes és munkásgyü- lölő gödörnél imádkoznak. A Szovjetunió elleni rágalmaikat és hamisítványaikat ki­zártán és teljesen annak gyülölésére ala­pozzák, ami haladó. Ezt mondja Kirkconnell: »A Sz.Sz.Sz. egy rendőrségi állam, és a szépen megfo­galmazott alkotmány ellenére is, az egy­szerű demokratikus szabadságot ez a tény automatikusan megtagadja . . . « Drew ezt mondja : »Minden orosz rabszolga Sztá­lin hamisított imperializmusa alatt . . . Minden orosz fogoly és szolgaságukat a legszélesebbkörü kegyetlenséggel hajtják végre, amit a világ valaha is ismert.« Kirkconnell megismétli a hazugságokat, miket a »Seven Pillars of Freedom«-ban irt. »Az Sz.Sz.Sz.-ben több mint tízmillió munkás dolgozik teljesen bér nélkül. Ezek a koncentrációs, tábor politikai foglyai. Számukat illetékes tekintélyek (Ciliga) 10,000.000-ban, (Barmine) 12,000.000-ban és (Souvarine) 15,000.000-ban állapították meg. Még egyet fejelt a professzor. Ciliga, saját beismerése szerint is, szovjetellenes összeesküvő. , Áruló aktivitásáért be volt börtönözve. Barmine az athéni szovjet kö­vetségnek volt megbízottja. Mikor kitudó­dott, hogy trockista összeesküvőknek lett szövetségese, kik fasiszta Németországgal és Japánnal szövetkeztek a szovjet kor­mány kibuktatására, Görögországból elme­nekült. Boris Souvarine közeli barátja volt Trockijnak és ügynöke Hitlernek. Ezeket az illetékeseket idézi Kirkconnell. T^ÜLÖNÖS véletlen az, hogy George Drew, Oroszországból való visszaérke­zése után, 1939-ben irt cikkei, miket to­rontói lapok számára irt, szóról-szóra azt tartalmazták, mint az a könyv, melyről Souvarine irt. Ebben ez van: »Sztálin meg­engedi magának tankok és repülőgépek gyakori felvonultatását, de nem ismeri fel azt, hogy háború idején gépjei számára nem lesz olaj és petróleum, tüzérségének nem lesz lövedéke és nem lesz képes azo­kat mindjárt kijavítani, mikor ki lesznek ütve.« Valamint azt is mondta, hogy az oro­szok rossz katonák és nincs kezdeménye­ző képességük, de hogy Berlin és Olaszor­szág vonatai időzítve futnak és igen hatá­sosak. Azonban a Szovjetunióba tett láto­gatása, ami a háború kitörése után egész Kanada területére elvitte, a Kanadai Kom­munista Párt ellen üvöltve, határozottan más benyomást is hagyott rajta. Azt vélte ugyanis, hogy a németeknek meg kellene szabadítani magukat »kifogásolhatóbb u- ralkodóik«-tól és hozzá kellene csatlakoz­niuk a szövetségesekhez a Szovjetunió el­leni háborúban. Ezt 1939 novemberében mondta, három hónapnál többre rá, hogy Kanada belépett a háborúba. De Drew nem volt egyedül ebben a tö­rekvésében. »Canada, Europe and Hitler« cimü könyvében, Kirkconnell meghamisí­totta a szovjet külpolitikát. Idézetében ezt mondatja Sztálinnal 1939 márciusában: »A párttagok legfőbb feladatának annak kell lenni, hogy könnyítsék meg az általá­nos háború kirobbanását. Széleskörű for­radalmi akció direkt felújítása csak úgy lesz lehetséges, ha sikerül a kapitalista ál­lamok közötti ellentéteket kihasználni ar­ra, hogy őket egymással szembe harcba vigyük.« Sztálinnak a Kommunista Párt 18. Kong­resszusán 1939 márciusában mondott be­QLASZ partizánok nem engedik meg, hogy a diktátor megszökjön. Mussolinit Clara Petaecit (Mussolini cédája) és Staracet (a fasiszta párt országos titkára) lábuknál fogva akasztották föl Milánóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék